Környezeti hatásvizsgálati eljárás indult a tihanyi lakókomplexum ügyében
A Kenderföldek területén megvalósítani tervezett, három épületből álló beruházás engedélyztetési folyamata tavaly nyáron akadt meg, amikor az illetékes kormányhivatal, lezárva az előzetes vizsgálati eljárást, környezeti hatástanulmány benyújtását írta elő. A helyi civilek a dokumentumban megállapítottakkal szemben vitatják, hogy a tájképre, településképre, tájkarakterre gyakorolt hatás "elviselhetőnek" számítana, a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint pedig mindenképpen meg kellene őrizni és nem beépíteni a Kenderföldeket, mint az egyik utolsó összefüggő, Balaton-parti, tihanyi zöldterületet, ami számos vadon élő állat otthona.
Február 17-én tette közzé honlapján a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal azt a hirdetményt, melyből kiderül, hogy megindult a tihanyi Kenderföldekre tervezett beruházás környezeti hatásvizsgálata.
Tavaly májusban elsőként adtunk arról hírt, hogy egy három épületből álló lakókomplexumot terveznek a Kenderföldek területére, amely része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területének, valamint országos jelentőségű tájképvédelmi övezetnek is. A létesítéshez szükséges előzetes vizsgálati dokumentációból ekkor az derült ki, hogy a tihanyi rév közelében, a Kenderföld utca 10. alatt, az 1842-es helyrajzi számon megvalósuló tömb vegyes rendeltetésű lesz, az elképzelések szerint az állandó lakhatás mellett vendéglátás funkcióval is bír majd. A rendelkezésre álló terület 11352 négyzetméternyi, amiből 1656,24 négyzetmétert építenének be.
A beépíteni tervezett ingatlan korábban egy mély fekvésű, vizenyős terület volt, amit időközben feltöltöttek; az akkori dokumentáció szerint nagyjából a felén különféle építőanyag és törmelék anyagdepóniák, zöldhulladék-kupacok, lerakatok, gépek által kijárt útvonalak, gépparkoló van, illetve korábbi épületek nyomai, alapjai is felfedezhetők helyenként. A terület fennmaradó része erősen bolygatott állapotú növényzettel borított.
Mint megállapították, a beruházás helyszíne közösségi jelentőségű, természetvédelmi rendeltetésű, Natura 2000 területet, helyi jelentőségű védett természeti területet, a Nemzeti Ökológiai Hálózathoz tartozó területet, egyedi tájértéket, ex lege védett területet nem érint. Érinti azonban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozó, országos jelentőségű védett természeti területet, így a törvényben foglalt táj- és természetvédelmi szabályokat figyelembe kell venni a megvalósítás során. Az építési engedélyezési dokumentációban, valamint az építészeti műszaki leírásban foglaltak alapján a beruházás a Tihany hatályos településrendezési terve szerinti előírásoknak megfelel.
A terület országos jelentőségű tájképvédelmi övezet része is; a vizsgálat során úgy találták, hogy az ebből fakadó szabályoknak ugyancsak megfelel a tervanyag, ugyanakkor kritikai megjegyzésekkel is illették a projektet, például hogy "az új épületek (méreteiken túl) gyökeresen más építészeti megoldásokat és építőanyagokat vonultatnak fel, amelyek egyáltalán nem illenek a helyben megszokott, hagyományos építészeti elemek közé", illetve szerencsésnek nevezték, hogy "a helyben viszonylag magasnak ható épületek (12 m-es homlokzatmagasság) takarását a szomszédos területek fás, bokros vegetációja megfelelően takarják, a rálátás így korlátozott még a Balaton nyílt vízfelülete felől is".
Miután az illetékes kormányhivatal tavaly májusban elindította az előzetes környezeti vizsgálatot a beruházó Korner Klub Kft. kérelmére, több mint száz lakossági észrevétel érkezett be a projekttel kapcsolatban, emiatt a döntés határidejét meg is hosszabbították. Az eljárást nyáron zárták le egy határozattal, amelyben megállapították többek között, hogy ha a beruházás megvalósul, annak tájvédelmi szempontból jelentős környezeti hatása lehet, így előtte szükséges környezeti hatásvizsgálati eljárást lefolytatni. A kormányhivatal határozatában az előzetes vizsgálati dokumentációban megfogalmazottakra reflektálva az is szerepel, hogy a majdani környezeti hatástanulmányban meg kell vizsgálni az épületek és a hozzájuk tartozó parkolók tájba illeszthetőségét, ugyanis, mint írták, a látványterv képi adattartalma ennek megoldására nem ad elégséges információt.
Mint kiemelték, a tervezett fejlesztéssel kapcsolatban fontos annak ismételt rögzítése, hogy a terület Tihany beépítésre szánt területe, ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy Tihany az ország természeti, táji, kultúrtörténeti és idegenforgalmi szempontból is egyik legkiemelkedőbb települése, mely Európa Diplomával is rendelkezik. A határozat szerint a modern építéstechnikai megoldásokat, trendeket is elfogadva egy ilyen unikális területen alapvető elvárás a természetvédelmi törvény rendelkezéseinek való megfelelés.
Ahogy a kormányhivatalhoz beérkezett nagy számú észrevételből is kiderül, a beruházás híre jelentős tiltakozást váltott ki. A dokumentumban arra is kitérnek, hogy az észrevételek a község táj- és természeti adottságainak, értékeinek védelmére, a félsziget mára igen túlzsúfolt jellegére, az élőhelyek megőrzésére, az önkormányzat képviselőtestülete által korábban megszavazott, a Kenderföldek teljes területére kiterjedő vizsgálat elmaradására, a terület több tervezett beruházásból adódóan várható túlépítésére, a község építészeti értékeinek megőrzésére, az építésből adódó forgalom hatásaira és önmagában a beruházás elutasítására vonatkoztak.
A beruházás terveit jegyző Bplan Architect iroda vezetője, Bari Márk megkeresésünkre nyáron elmondta: az épületegyüttesek végleges kialakítását több tervtanács – ahol Ybl-díjas építészek bíráltak – és számos egyeztetés előzte meg. Hangsúlyozta, hogy a tervezés során az előírt településképi jogszabályokat, a HÉSZ-t betartották. A tervtanácsot illetően megjegyezte: először egy kisebb, jóval modernebb épület terveit vitték a testület elé, ám ezt a döntés alapján teljesen át kellett dolgozniuk. Ekkor a telepítésre és az anyaghasználatra is kaptak bírálatot. Az újratervezett épület telepítését, elhelyezkedését, formáját már teljesen elfogadták – bár a homlokzatra érkezett néhány észrevétel, például a függőleges elemek esetében, azonban az építész elmondása szerint konkrét kérést nem fogalmaztak meg feléjük. "Egyáltalán nem célunk a helyi értékek csorbítása, felszámolása, épp a jelenleg elhanyagolt területet szeretnénk fejleszteni, hogy sokkal jobb és hasznosabb lehessen mindenki számára", fogalmazott.
Az idén februárban indult újabb vizsgálati eljárásról szóló hirdetményhez csatolták a teljes környezeti hatástanulmányt is. A több mint 200 oldalas dokumentumban a beruházás számos aspektusát körüljárták, így a tájképre/településképre, tájkarakterre gyakorolt hatás értékelését is; erről azt írják, hogy "a korlátozott rálátási viszonyoknak köszönhetően a beruházás tájképre gyakorolt hatásait a telepítés során összességében elviselhetőnek" tekintik.
"A beruházást szabadon álló, laza városias, az elfogadott épületmagasságot meg nem haladó beépítés jellemzi, a telken nagyarányú zöldfelületi kialakítással. A jelenleg vizsgált beruházás nem az egyetlen hasonló jellegű és célú változás a környező tájrészletben. A beruházás jellege összhangban van a Településképi Arculati Kézikönyvben (2017) meghatározott lehatárolással, amely a vízparti karakterű területekhez sorolja és a karakterterületen belül a Kenderföldeket Tihany utolsó nagy potenciális fejlesztési területeként értelmezi", áll a tanulmányban, amelyben arra is kitérnek, hogy szerintük a vizsgált beruházás a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tájvédelmi szempontból releváns rendeltetését – a tájképi értékek megőrzését – nem korlátozza. "A tervezett beruházás egy bizonyos tájrészletben, lokálisan módosítja a látványt, ugyanakkor nem akadályozza a tájképi értékek érvényesülését. A beruházás megvalósítását követően a Balaton és az uralkodó természeti elem-együttesek látványa továbbra is domináns marad."
Az élővilág-védelmet illetően a tanulmány szerint jellemzően a kivitelezési időszakban lehet számolni "ideiglenes, átmenetileg kedvezőtlen hatásokkal", ugyanakkor összességében élővilág-védelmi szempontból nem jósolnak "jelentős kedvezőtlen hatást". A tájvédelmet tekintve azt írják, hogy noha a beruházással érintett terület védett természeti területen található, azonban "a hatásterület és az érintett telek egy része nem természetközeli, illetve az állapotának változása nem a beruházással indult meg". Habár az építkezés következtében a tájszerkezet megváltozik, ez "összességében a tájképet döntően nem fogja meghatározni. A beruházás tájhasználatra, tájszerkezetre, tájpotenciálra gyakorolt hatása terhelőnek, míg a tájképre/településképre, tájkarakterre gyakorolt hatása elviselhetőnek minősíthető."
A hatások vizsgálatát összegezve (valamint a javasolt hatáscsökkentő intézkedések szerinti munkavégzés esetén) arra jutottak, hogy a beruházás a természet védelméről szóló törvény védett fajokra, védett természeti területekre vonatkozó, élővilág-védelmi előírásait betartva zajlik majd, az építési tevékenységek, illetve a későbbi üzemeltetés a hatáscsökkentő intézkedésekkel a hazai vagy közösségi jelentőségű védett természeti értéket nem veszélyezteti. "A beruházás építési tevékenységei és üzemelése során keletkező hatásokat elemezve megállapítást nyert, hogy azok az élővilágra nézve elviselhető szinten maradnak."
A megindított eljárás kapcsán megkerestük a helyi civileket összefogó Halásztelepi, Kopaszhegyi és Kenderföldi Civil Társaságot, akik jelezték: továbbra sem tartják tájba illőnek a létesíteni kívánt épületeket, főképp tömegük, méretük miatt. "Egyetértünk a dokumentáció azon megállapításával, amely a beruházás tájhasználatra, tájszerkezetre, tájpotenciálra gyakorolt hatását terhelőnek tartja, vitatjuk viszont, hogy a tájképre, településképre, tájkarakterre gyakorolt hatása elviselhető lenne, tudatában annak, hogy a tervezett beruházás közvetlen környezetében még számos hasonló beruházás jutott engedélyezetési szakaszba. Ezek összessége a tájképet, tájkaraktert, településképet nem csak terhelné, de károsítaná is. Társaságunk elkezdte tanulmányozni és értékelni a dokumentációt, a munka elején tartunk, de annyit biztosan kijelenthetek, hogy nagyon hiányoljuk a látványtervi ábrázolásokból a talajszinttől 19 méternyi magasságba emelkedő kémény megjelenítését, és fájlajuk, hogy a befektető műanyag nyílászárók beépítését tervezi" - válaszolta lapunknak Juhász Balázs, a társaság ügyvivője.
Éger Ákos, az eljárásban ügyfélként részt vevő Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke megkeresésünkre elmondta: a Kenderföldek az egyik utolsó összefüggő, Balaton-parti zöldterület Tihanyban, sok vadon élő állat otthona, így mindenképpen meg kellene őrizni, nem pedig apartmanokkal, szállodákkal, egyéb oda nem illő épületekkel beépíteni. Ez a látkép szempontjából is fontos lenne.
"Továbbra is úgy gondoljuk, hogy egy, az egész területet vizsgáló stratégiai környezetvizsgálatra van szükség, ami nem külön vizsgálja az egyes fejlesztéseket, hanem egyben, a terület jövőjét – erről egyébként korábban már képviselőtestületi döntés is született, bár azóta sem valósult meg", erősítette meg Éger Ákos, aki azt is megjegyezte: furcsának tartják, hogy az előző hatósági döntés hosszabb, egy teljes évet felölelő vizsgálati periódust írt elő a kérelmezőknek, ám ez még le sem telt, amikor beadták a dokumentációt.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az érintett területen nem ez az egyetlen fejlesztési terv: a Cordia beruházásában egy szabadidő- és lakópark épült volna, azonban, mint azt tavaly novemberben megírtuk, vártalanul visszavonták a hatósághoz beadott kérelmüket, megállítva így az előzetes vizsgálati folyamatot. Korábban az önkormányzat is tervezett egy látogatóközpont-fejlesztést a területen, amiről a bíróság mondta ki, hogy nem megfelelően zajlott az engedélyezési eljárás, emiatt a beruházás ilyen formában nem is fog megvalósulni. Az MTVSZ ügyvezető elnöke e példákból kiindulva és a szóban forgó lakókomplexumra vonatkoztatva úgy látja: van esély arra, hogy ne kapjon engedélyt olyan beruházás, ami nem illik az adott területre.
