”Egyáltalán nem célunk a helyi értékek csorbítása, felszámolása” – válaszolt a tihanyi beruházás tervezője

A tervezőt meglepetésként érte a kormányhivatal döntése, amelyben további vizsgálatok lefolytatását írták elő. Mint mondta, céljuk a jelenleg elhanyagolt terület fejlesztése, "hogy sokkal jobb és hasznosabb lehessen mindenki számára", illetve arról is beszélt, hogy az épületegyüttesek végleges kialakítását több tervtanács és szakmai egyeztetések előzték meg.

Tegnap mi is beszámoltunk arról, hogy a Veszprém Megyei Kormányhivatal úgy döntött, környezeti hatásvizsgálat szükséges a három egységből álló tihanyi épületegyüttes létrehozásához, mert tájvédelmi szempontból jelentős környezeti hatása lehet a megépülésének. Az egykori Kenderföldeken megvalósítani tervezett lakókomplexum helyszíne része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területének, valamint országos jelentőségű tájképvédelmi övezetnek is, ugyanakkor évek óta beépítésre szánt területként tartják számon. A beruházásról, melynek nyilvánosságra került tervei erőteljes tiltakozást váltottak ki, korábban itt írtunk részletesebben.

A hatóság az épületek és a hozzájuk tartozó parkolók tájba illeszkedését is bírálta, így egyebek mellett azt is kikötötték, hogy a majdani hatástanulmányban újra meg kell ezt vizsgálni; kritikaként fogalmazták meg, hogy a tervek "az egyen stílusjegyekkel oly sok helyen tervezett lakótömbök jellemvonásait mutatják". A témában megkerestük a terveket jegyző Bplan Architect irodát, melynek vezetője, Bari Márk építész válaszolt kérdéseinkre, és küldött néhány, eddig nem ismert látványtervet is.

"A beruházással kapcsolatosan megjelent hírekre való reagálásunk lényege a tisztánlátás, hogy valójában milyen is jelenleg az országos jelentőségű védett természeti terület, mert ezt sehol sem említik, és az emberek többsége nincs is tisztában azzal, hogy melyik és milyen állapotú területről van szó. A terület jelenleg elhanyagolt szemétlerakóként létezik, »büszkén képviselve« helyi jelentőségű védett mivoltát", kezdte válaszát Bari Márk, aki meglepődött a kormányhivatal döntésén. Mint mondta, nem számítottak arra, hogy újabb, részletes vizsgálatot kell végezniük.

"Az épületegyüttesek végleges kialakítását több tervtanács – ahol Ybl-díjas építészek bíráltak – és számos egyeztetés előzte meg. Az előírt településképi jogszabályokat, a HÉSZ-t betartottuk természetesen. Az épületek 3+1 penthouse szintesek, a körülöttük lévő fák az épület fölé emelkednek majd’ 3-5 méterrel, szóval a sokszor emlegetett »nagy lakókomplexum« egyáltalán nem látható sem a Balatoni útról, sem a Rév útról", részletezte.

A tervtanácsot illetően megjegyezte: először egy kisebb, jóval modernebb épület terveit vitték a testület elé, ám ezt a döntés alapján teljesen át kellett dolgozniuk. Ekkor a telepítésre és az anyaghasználatra is kaptak bírálatot. Az újratervezett épület telepítését, elhelyezkedését, formáját már teljesen elfogadták – bár a homlokzatra érkezett néhány észrevétel, például a függőleges elemek esetében, azonban az építész elmondása szerint konkrét kérést nem fogalmaztak meg feléjük.  

"Rugalmasok voltunk és vagyunk is az épület homlokzati anyagának kialakításában, ha bármilyen további kifogás támadna a hatóságok részéről, állunk szíves rendelkezésükre, ha a kérés – az építészetre vonatkozóan – megfelelő érvekkel alá van támasztva. Egyáltalán nem célunk a helyi értékek csorbítása, felszámolása, épp a jelenleg elhanyagolt területet szeretnénk fejleszteni, hogy sokkal jobb és hasznosabb lehessen mindenki számára", zárta szavait, hozzátéve, hogy az egyik épület földszintjén közfunkciót helyeznek el az önkormányzat kérésére, minimum 400 négyzetméteren, valamint a bekötőutat is megépítik a megállapodás szerint.