Nézőpontok/Vélemény

AKON CITY — VALÓSÁG ÉS FIKCIÓ

1/11

?>
?>
Piactér, az Afrikai Kulturális Központ egyik épületének belső vizualizációja, Forrás: akoncity.com
?>
Szenegáli témáju hotelszoba, Forrás: akoncity.com
?>
Akon Tower és a környező épületek látványa, Forrás: akoncity.com
?>
Képernyőfotó Wakanda filmbeli vizualizációjáról, Forrás: Fekete Párduc (2018)
?>
Hotelszobához tartozó fürdőszobák, Forrás: akoncity.com
?>
Resort Chalet hotelszoba, Forrás: akoncity.com
?>
Resort Chatel faházai, Forrás: akoncity.com
?>
A korház főépület, Forrás: Mwale Medical and Technology City Facebook oldala
?>
A korház egyik konferenciaterme, Forrás: Mwale Medical and Technology City Facvebook oldala
?>
A korház egyik műtője, Forrás: Mwale Medical and Technology City Facvebook oldala
1/11

AKON CITY — VALÓSÁG ÉS FIKCIÓ
Nézőpontok/Vélemény

AKON CITY — VALÓSÁG ÉS FIKCIÓ

2022.08.03. 18:55

Cikkinfó

Szerzők:
Nagy Zoltán

Földrajzi hely:
Szenegál

Építészek, alkotók:
bad consultant

Cég, szervezet:
KE International, Sapco Senegal

Címkék:
Akon, kriptovaluta, neoliberalizmus

Úgy tűnik, hogy Akon, a világhírű szenegáli énekes számára fontos és komplex kérdés az építészet, mint társadalmat befolyásoló erő. Az általa megálmodott, és a szenegáli állam által is támogatott Akon City gigaberuházás rengeteg kortárs gazdasági és kulturális folyamatot illusztrál. A kérdés: hogyan értelmezhető az építészet a neoliberalizmusban?

Először is körvonalazzuk, hogy miről van szó: Akon 2018-ban bejelentette, hogy Szenegálban egy high-tech kriptovárost hoz létre, ami majd megoldja Afrika gazdasági és kulturális viszontagságait. A projekt befejezési dátuma 2029, ennek ellenére a kijelölt területen, Mbodienne falvában, az alapkő letételen kívül még semmi nem történt. A projekt körüli diskurzus különböző aspektusokra fókuszál; ilyen például az a vád, hogy a beruházás valójában egy Ponzi-séma, vagy az, hogy a kínai állam által finanszírozott kolonizáció egyik eleme a koncepció.

Akon Tower és a környező épületek látványa, Forrás: akoncity.com
4/11
Akon Tower és a környező épületek látványa, Forrás: akoncity.com

A tervről elég egyértelműen leolvasható, hogy problémás és spekulatív, ezért is érdekes az a kontextus, amiben egy ilyen projekt létrejöhet, mely az előzmények feltárásával világosabban láthatóvá válik. A szerteágazó ideológiai gyökerek közül tekintsünk elsőként a neoliberális kultúrában elfoglalt helyére.

A kései kapitalizmus korában az ilyen "szigetvárosok" jellemzőek a világ minden részén. Ezek a városok főként financiális és információs piaci alapokon működnek, ezét könnyen leválnak a helyi gazdasági és kulturális miliőről, hiszen a globális piac az, amivel szoros kapcsolatot ápolnak. Az információs és financiális tőke efemeritásából adódóan ezek a városok bárhol létrejöhetnek és létrehozhatnak egy hermetikusan lezárt burkot. Az ilyen autonóm, szinte már városállamnak tekinthető konstrukciók előzményei például a Superstudio vagy az Archigram vízióit gondolják tovább piaci alapokra helyezve. Ezek a szigetek különböző léptékűek lehetnek; a Frank O. Ghery által tervezett Facebook HQ például egy épületben hozza létre ugyanezt a buborékot.

Piactér, az Afrikai Kulturális Központ egyik épületének belső vizualizációja, Forrás: akoncity.com
2/11
Piactér, az Afrikai Kulturális Központ egyik épületének belső vizualizációja, Forrás: akoncity.com

Akon víziója egy másik ideológiai keretben is értelmezhető, melyet úgy hívunk, hogy afrofuturizmus. A számos meghatározás közül most emeljünk ki kettőt, melyek nagy vonalakban illusztrálják, hogy mi is tartozik a fogalomkörbe. Ytasha Womack, művész és teoretikus az afrofuturizmusról írott könyvében ezt írja:

"Az Afrofuturizmus a képzelet, a technológia, a jövő és a felszabadulás kereszteződésén helyezkedik el."

 A futurista, kurátor és aktivista, Ingrid LaFleur szerint:

"Általánosságban úgy határozom meg az Afrofuturizmust, hogy egy gondolkodási mód, ami alapján lehetséges jövőképeket képzelek el fekete kulturális nézőpontból."

Akon pontosan ilyen szemszögből beszél a nyilvánosság előtt a projektről: a feketék felemelése egy techno-utópikus paradicsomba, ahol az élet teljesen alá van rendelve a neoliberális kultúra logikájának. Ez a messiás szerep a 2014-es Akon Lighting Africa nevű projektjével kezdődött. A projekt támogatói azt a 30 millió körüli embert említik, akiknek áramot biztosítottak, a kritikusok pedig azt a tényt, hogy Akon kínai hitelből, a China Jiangsu International cégtől kapott 1000 millió dollárból gazdálkodott, ami által eszközzé vált abban, hogy az afrikai országok veszítsenek autonómiájukból, és hosszú távon eladósodjanak. Akon szerint azért volt szükség befektetőkre, mert az afrikai államok instabilak és a saját forrásaikkal sem rendelkeznek teljes mértékben, így kevésbé hatékonyak, mint a gazdaságilag beágyazott cég.

Képernyőfotó Wakanda filmbeli vizualizációjáról, Forrás: Fekete Párduc (2018)
5/11
Képernyőfotó Wakanda filmbeli vizualizációjáról, Forrás: Fekete Párduc (2018)

Akárhogy is van, az Akon Lighting Africa által generált piaci és politikai tőke vezetett a következő lépcsőfokhoz, Akon City-hez. Wakanda, a Marvel Univerzum Fekete Párducának szülőhelye – így is képzelhetjük Akon városát, amire maga az énekes is többször utalt. Több érdekes párhuzam is felfedezhető a két város között.

Először is, Wakanda területén található a föld egyedüli Vibranium lelőhelye. A Vibranium egy olyan fiktív anyag, amit mágiával és tudománnyal manipulálva hatalmas, misztikus erőket lehet megidézni. Ez a fő oka, hogy ennyire fejlett ez a társadalom. Akon City-ben ennek megfelelője az Akoin kriptovaluta lesz. Ma a köztudatban az Akoin, és általánosságban véve a kriptovaluták testesítik meg azt a technológiai újítást, amin keresztül eljuthatunk egy új világrendhez. Ahogy a Vibranium és tágabb értelemben a tőke algoritmikus tőzsdei mozgásai is a közember számára misztikusak, szinte felfoghatatlanok; a közbeszéd evangelistái pedig soha nem mulasztják el ezeknek az eszközöknek a világmegváltó potenciálját hangsúlyozni. Ahogy a Vibranium bányászat kifejezetten mérgező és veszélyes, úgy a kriptovaluták jelenlegi állása szerint előállításuk hihetetlenül sok energiát emészt fel, melyeket végső soron olyan gazdaságok fizetnek meg, mint a harmadik világbeli államok.

Szenegáli témáju hotelszoba, Forrás: akoncity.com
3/11
Szenegáli témáju hotelszoba, Forrás: akoncity.com

Másodszor, ahogy Wakanda képregények ívein színes rajzként és díszletként, úgy Akon City is renderekként és 3D-s vizualizációként létezik. Annyi a különbség, hogy míg a Disney 1,33 milliárd dollárt keresett a filmel, addig Akon 4 milliárd dollárt kapott befektetésként, és felbecsülhetetlen politikai tőkét magának, illetve a projekt mellett kampányoló politikusoknak. Így a projekt a politikai és financiális folyamatoknak a záloga, generálója, annak ellenére, hogy mint olyan, nem létezik. A film potenciálisan is, aktuálisan is film, amit megveszel és megnézhetsz, Akon City egy mentális konstrukció, egy ígéret, ami országok gazdaságát és politikáját nagyon is valóságosan befolyásolja. Ahogy Mark C. Talylor, a Columbia Egyetemen tanító filozófus írja:

"Az ipari kapitalizmustól kezdve a fogyasztóin át a pénzügyi kapitalizmusig történő haladásban megfigyelhető egy fokozatos dematerializáció és virtualizáció a csereeszközök mivoltjában."

Ilyen csereeszköz a pénz és az ingatlan is. A virtuális ingatlanpiac már az 1990-es évektől létezik, különböző játékok világaiban, mint a Second Life. A játék felhasználói teljes alternatív piacokat hoztak létre. Matthew Soules az Icebergs, Zombies, and the Ultra Thin című könyvében így ír erről:

"Míg a virtuális ingatlanok piaci kapitalizációja ezeken az online platformokon belül a nem virtuális platformokhoz képest elenyésző, a létezése alátámasztja azt a hipotézist miszerint a mainstream ingatlanpiac a virtualitás felé halad, az első életet olyanná téve mint a Második Élet. Ezek a virtuális környezetek azt mutatják, hogy az immateriális építészetnek is lehet pénzügyi értéke. Ahogy ezek a piacok összemosódnak az ingatlanpiaccal, egy teljesen új világnézet keletkezik — egy, amiben minden ingatlan, kiterjesztve az építészetre is, a valós és virtuális hibridje."

Resort Chatel faházai, Forrás: akoncity.com
8/11
Resort Chatel faházai, Forrás: akoncity.com

És ez hogyan hat az építészetre konkrétan? Jack Self, londoni építész szerint:

"Az ingatlanfejlesztők és kereskedelmi építészek által használt renderelőmotorok elrejtik a tőke brutális működését azáltal, hogy lehetetlenül fenséges valóságokká disszimulálják a világot."

Ezért szigetvárosok ezek; ez a fajta emberközpontú dizájn konzekvensen elrejti a falakon kívüli erőforrás-mozgatást, ami létrehozza ezeket a képeket. A poszthumán-dizájnelméletek próbálják ellensúlyozni ezt az úgynevezett kapitalista realizmust, mely megkérdőjelezhetetlenné teszi számunkra a világ tőkealapú szervezését. Ahogy a város weboldalán a vízió olvasható:

"AKONCITY egy irányelvet ad az összes jövőbeli ingatlanberuházásnak Szenegálban, mint ország és mint régió. Nemzetközi hírnévre tesz szert, és az egyik vezető ország lesz, amely az élet körforgását hozza létre egy projektből, mely példa további beruházásokhoz."

A korház főépület, Forrás: Mwale Medical and Technology City Facebook oldala
9/11
A korház főépület, Forrás: Mwale Medical and Technology City Facebook oldala

A valóságban az ilyen beruházások Afrikában sem előzmény nélküliek; Akon City is helyi példák alapján körvonalazódott. Az egyik első ilyen 1979-ben nyílt Sol Kerzner hotelmágnás beruházásaként, Sun City néven, a Dél-Afrikai Köztársaságban. Ez egy luxus üdülőhely és kaszinó, ami akkoriban egyedülálló volt a területen – az ország ezen régióját az apartheid-kormány független országnak kiáltotta ki, ezért működhetett itt legálisan egy ilyen intézmény. A komplexum 140 km-re van Johannesburgtól és a Pilanesbert Nemzeti Park mellett található.

Egy másik példa a Mwale Medical and Technology City (MMTC), ami egy közösségi tulajdonú fenntartható város Kenyában, mely az 5 ezer férőhelyes Hamtons Hospital köré összpontosul. A komplexumban található kutatóközpont, napelemmel működő ipari negyed, lakónegyed golfpályával, plázák és bevásárlóközpontok, hotelek, és egy reptér a páciensek esetleges evakuálására. 2 milliárd dollárból épült, a fő beruházó, Julius Mwale, 2014-ben kezdte el az építtetést és 2020-ra lett kész a végleges formájában. A beruházás állítólagos sikerességének két fő oka van: az első, hogy 2007 és 2012 között egy tanulmányt készítettek a projekt megvalósíthatóságának a vizsgálataként.

A második, és talán még jelentősebb, hogy a fejlesztésben fontos szerepet kaptak a helyiek igényei. A Marama klán Luhya csoportjával fontos megállapodások jöttek létre, hiszen ők adták az őseik földjét, cserébe lakhatást, munkát, orvosi ellátást, és általánosságban véve 21. századi életszínvonalat kaptak. A komplexum a világ egyik legsikeresebb egészségügyi és kutató központja, ami eközben 2 millió embernek biztosít ingyen ellátást. Továbbá 10 millió dollárnyi ingyen napelemet osztottak szét Kakamega megyében, a régiót lefedték mentőautó szolgálattal, és rengeteg helyi fiatalt és időset taníttatnak és foglalkoztatnak.

A korház egyik konferenciaterme, Forrás: Mwale Medical and Technology City Facvebook oldala
10/11
A korház egyik konferenciaterme, Forrás: Mwale Medical and Technology City Facvebook oldala

A történet része, hogy a város sokáig vádolta a fejlesztőt, és le is akarták bontatni az egészet, a helyiek csodálkozására és hitetlenkedésére. A polgármester egy idő után megbékélt, és közös erővel gondolkodtak további fejlesztéseken. A projekt kihatott a környezetére, felértékelte a földet, ami gyakran a helyiek egyetlen saját tulajdona. Többféle megújuló energiából, önfentartóan működik, egyáltalán nem függ a nemzeti áramellátástól se. Számítások szerint 15 éven belül a legnagyobb város lesz Kenyában, és az egyik legfontosabb központ az északi és közép-afrikai régióban.
Az MMTC egy nemrégi határozatával bevezette az Akoint, mint központi fizetőeszközt, amit már több tízezer ember használ a mindennapi ügyek intézésére, és 2022 végére jósolják, hogy átvált a város exkluzívan az Akoin kriptovalutára. A Baanax cég áll az Akoin mögött, ami segíti a kriptovaluta és a fiat-valuta közti cserét az üzletfelek és kereskedők között. Az MMTC egy igazi sikersztori, legalábbis ezt írja minden nyilvános forrás, pontosan ezekkel a szavakkal.

A korház egyik műtője, Forrás: Mwale Medical and Technology City Facvebook oldala
11/11
A korház egyik műtője, Forrás: Mwale Medical and Technology City Facvebook oldala

A valóságba azonban úgy tűnik, hogy számtalan kis és nagyvállalkozó kifizetése elmaradt, helyiek lettek fals ígéretek által kisemmizve a földtulajdonukból, megszámlálhatatlan milliónyi dollár tűnt el, és perek sokasága üldözi a befektetőt; aki igazából már az USA-ból is azért költözött haza, mert egy bírság elől menekült. Mivel egy ilyen beruházást nagyrészt a globális tőke és a helyi korrupció tartja fent, ezért fontosabb a széles nyilvánosság manipulálása, mint a helyi erők fékezése. Akon fő szerepe ebben áll a kriptovalutából való profitálás mellett; ő az, aki hitet, reményt és cirkuszt csinál a népnek és egy jövőbeli techno-utópikus Afrikába vezeti népét, ahol mindenki olyan anyagi és szellemi körülmények között élhet, amilyet az ambíciója és a munkamorálja megenged.

Disztópia vagy utópia ez? Egy biztos, ez a fajta felgyorsulás furcsa helyekre fog vezetni; a fikció és a valóság végtelen kavalkádjába.

Nagy Zoltán

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk