| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Fenntarthatóság

Liam Young: Planet City – Egy spekulatív építészeti válasz az ökológiai válságra

1/1

Részlet Liam Young Planet City című filmjéből. Forrás: liamyoung.org

Hirdetés
?>
Részlet Liam Young Planet City című filmjéből. Forrás: liamyoung.org
1/1

Részlet Liam Young Planet City című filmjéből. Forrás: liamyoung.org

Liam Young: Planet City – Egy spekulatív építészeti válasz az ökológiai válságra
Fenntarthatóság

Liam Young: Planet City – Egy spekulatív építészeti válasz az ökológiai válságra

2021.02.05. 08:07

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Hulesch Máté

Építészek, alkotók:
Liam Young

Dosszié:

Mi lenne, ha a Föld teljes lakossága egyetlen városban élne? Liam Young ausztrál származású építész és filmrendező a melbourne-i National Gallery of Victoria triennáléján bemutatott rövidfilmje arra tesz kísérletet, hogy felvázoljon egy olyan spekulatív jövőképet, melyben az emberiség egyetlen városba tömörülve él, mindössze 0,02 százalékot elfoglalva a Föld felszínéből, a fennmaradó területeken szabad teret adva a természet számára.

Az építészek képzeletét régóta foglalkoztatja annak a lehetősége, hogy a teljes bolygót felölelő projekteket dolgozzanak ki. A közelmúltban Bjarke Ingels dán építész rukkolt elő a frappáns nevet viselő Masterplanet tervével, amivel úgy kíván a klímaváltozás ellen fellépni, hogy a teljes bolygó területét egyetlen mesterterv alá vonja. Megalománnak tűnő elképzelése sok kritikát kapott, többek között azért, mert történelmileg a mesterterveket az európai gyarmatosítók előszeretettel alkalmazták új települések létrehozására Amerikában, Afrikában és Ázsiában, kizsákmányolva a helyi lakosságot és nyersanyagokat egyaránt – ezek a folyamatok pedig nagyban hozzájárultak a jelen ökológiai válságaihoz. De a sokak által őrült géniusznak titulált BIG alapító nem az első, aki planéta-léptékű tervekben gondolkodik. Az MIT School of Architecture and Planning kutatói, Hashim Sarkis, Roi Salgueiro Barrio és Gabriel Kozlowski több mint 100 év globális léptékű építészeti terveit gyűjtötték össze 2019-ben megjelent, The World as an Architectural Project című könyvükben, Arturo Soria y Mata 1882-es La Ciudad Lineal projektjétől Richard Buckminster Fuller, Le Corbusier, az Archigram vagy Zaha Hadid vízióin át egészen a Plan B (Joyce Hsiang és Bimal Mendis) 2015 és 2019 között készült City of 7 Billion elnevezésű projektjéig.

A Liam Young által felelevenített műfaj tehát nem újdonság, az ausztrál építész decemberben bemutatott rövidfilmje azonban radikálisan eltér a legtöbb hasonló tervtől. Young koncepciójának alapja az, hogy ha egyetlen helyre összpontosítanánk a Föld teljes népességét, olyan sűrűséggel, ahogy most a legsűrűbben lakott területeken élnek, akkor ehhez mindössze egy átlagos amerikai állam méretű területre lenne szükség – a fennmaradó területeket pedig visszaadhatnánk a természetnek. A gondolat hátterében az E.O. Wilson amerikai biológus által kezdeményezett Half-Eart projekt áll, melynek célja, hogy a bolygó területének felét "visszaadja" a természetnek, élhetőbbé téve ezzel a teljes planétát. Young elképzelt városa önfenntartó módon, a körkörös gazdaság elvei alapján működne, olyan technológiák felhasználásával, amelyek már ma is elérhetőek, vagy fejlesztésük előrehaladott állapotban van. A 15 perces film egy végtelen fesztiválon keresztül mutatja be a várost, ami összeköti a különböző kultúrák által tartott ünnepeket, melyekből az év minden napjára jut egy.

Young Dezeennek adott interjújából kiderül, hogy a Planet City egy spekulatív válasz arra, hogy mi történhetne, ha radikálisan megváltoztatnánk a gyarmatosítás és globalizáció évszázadokra visszatekintő, végtelen gazdasági kitermelésre és növekedésre alapozott hagyományait annak érdekében, hogy megoldást találjunk a klímaváltozás és a természeti és emberi erőforrások kizsákmányolásának problémáira. Saját honlapján[1] így foglalja össze gondolatait:

Egy új földtörténeti korban élünk, ahol az emberiség lett a legdominánsabb bolygót formáló erő. A fejlődés érdekében tett cselekedeteink örökre megváltoztatták a légkör, az óceánok és a talaj összetételét. Átalakítottuk a világot a sejtek szintjétől a tektonikus lemezekig. A ’Planet City’ egy folyamatban lévő spekuláció arról, hogy mi történhetne, ha radikálisan megfordítanánk a terpeszkedést és visszahúzódnánk minden ma létező országból egyetlen hiper-sűrű metropoliszba, ami a föld teljes lakosságának lakhelyéül szolgál. Ez a világ egyetlen városba összerántva, egy mikrokozmosz a bolygón, ami lehetőséget biztosít arra, hogy visszaszolgáltassuk a világ többi részét egy globális léptékű vadonnak. A Planet City egy új otthon 7 milliárd embernek. Egyszerre egy rendkívüli jövőkép és a jelen kérdéseinek sürgető vizsgálata.

Young soraiból kitűnik a sokak által antropocénnek nevezett kor narratívája – a görög ἄνθρωπος (Anthropos) = ember szóból – mely szerint immár nem a Holocén korban élünk, az ember jelenléte a bolygón megváltoztatta a Föld teljes ökoszisztémáját. A hivatalos elnevezést még nem hagyta jóvá a Nemzetközi Rétegtani Bizottság, melynek Antropocén Munkacsoportja 2009 óta vizsgálja, hogy földtörténeti szempontból valóban kijelenthető-e az új korszak kezdete, de már most számos tudományterület képviselője vonta kétségbe azt, hogy ez lenne a legmegfelelőbb megnevezés arra a korszakra, amiben élünk. Így jöttek létre olyan, egyre népszerűbb alternatívák, mint például a Kapitalocén (magyarul lásd pl. itt) vagy a Chthulucén (magyarul lásd pl. itt). Az alternatív javaslatokból alighanem Franciszek Chwałczyk lengyel kulturális antropológus gyűjtötte össze a legtöbbet, aki a Sustainability című tudományos lapban publikált tanulmányában több mint 90 új ’cént sorolt fel. Chwałczyk arra hívja fel a figyelmet, hogy önmagában egyik ilyen alternatíva sem képes leírni a kort, amiben élünk, a legtöbb inkább abban segít, hogy jobban megértsük az Antropocént. Mindemellett a szerző célja az, hogy lefektesse egy szerinte eddig még nem kellőképpen vizsgált alternatíva alapjait, amit ő Urbanocénnek nevez.

Chwałczyk Urbanocén koncepciójának egyik kiindulópontja a totális urbanizáció gondolata, melyet Neil Brenner és a Harvard Egyetem Urban Theory Labjának munkatársai fogalmaztak meg. Eszerint az elképzelés szerint a globális urbanizáció mára a teljes bolygót felöleli, nincs ezen kívül eső folyamat. Brenner és társai tanulmányaikkal arra próbálnak rámutatni, hogy a világ nagyvárosaitól távol eső helyek is a bolygót behálózó városi hálózatok hatása alatt állnak. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a Covid-19 járvány, ami a nyugati világból perifériának tűnő kínai városból indulva vált világjárvánnyá, amit mára szinte minden emberlakta területen kimutattak, felfedve ezzel, hogy nincs a globális rendszeren kívül eső terület – ahogy arra Roger Keil kanadai városkutató is felhívta a figyelmet a Magyar Urbanisztikai Társaság tavaly novemberi konferenciájának nyitó előadásán. Ezt az elképzelést követi Joyce Hsiang és Bimal Mendis City of 7 Billion projektje, ami építészeti vizualizációk és infógrafikák segítségével elemzi a Földet, mint összefonódott városi és infrastrukturális rendszerek által meghatározott teret. Ugyanakkor, ahogy arra a The World as an Architectural Project szerzői rámutatnak, Hsiang és Mendis projektje több, mint puszta analízis – esztétikai javaslat is egyben, ami a bolygót úgy reprezentálja, mint egy „város-világ", mint egyfajta globalizáció által meghatározott politikai tér, vagyis polis.

Mi lenne tehát, ha a Föld teljes lakossága egyetlen városban élne? A totális urbanizáció elmélete szerint ez a kérdés nem is annyira légbőlkapott feltételezés, hiszen a bolygó hétmilliárd lakosa egyetlen, elképesztően heterogén, de globális városi – ennek megfelelően gazdasági, politikai, társadalmi és infrastrukturális – rendszer része. Ez a rendszer évszázadok alatt alakult ki, többé-kevésbé spontán módon, olyan, a többség által nem várt mellékhatásokkal, amelyek az ökológiai és klímakatasztrófa szélére sodorták a bolygót. Építészeti gondolkodással közelítve a problémát, egy lehetséges kiút Bjarke Ingels Masterplanet koncepciója, ami a bolygó szempontjából káros mellékhatások elkerülése érdekében próbálja megregulázni a teljes rendszert. Az ilyen jellegű techno-utópiákkal szemben Liam Young Planet City-je más utat vázol fel: miért kellene az egész földet szabályozni, ha a teljes lakosságnak elegendő lenne csupán a bolygó 0,02%-a? Young szerint a Masterplanet jellegű megközelítések arra hivatottak, hogy megismételjék azokat a hibákat, amik ide vezettek minket, szerinte ugyanis az ilyen léptékű tervek történelmileg megerősítették a kirekesztés formáit és a létező hatalmi struktúrákat, amik a klímaváltozás kiváltó okai.

Bár hangsúlyozottan spekulatív projektről van szó – tehát nem célja, hogy megvalósuljon – Young különböző tudományterületek képviselőivel konzultálva hozta létre vízióját, létező technológiákra és valós adatokra alapozva. A 10 milliárd fő befogadására alkalmas város lakói eszerint újrahasznosított alapanyagokból épülő „lakó-hegyekben" élnének. Az élelmet óriási beltéri megafarmok és vertikális gyümölcsösök biztosítanák számukra. A város egy zárt rendszerként működne: nem termelne hulladékot. 221.367 négyzetkilométeres területen terülne el, legmagasabb épületei 165 emeletesek lennének. Az energiát 49.445.671.570 napelem szolgáltatná, a szennyezés szűréséért pedig 2357 alga farm lenne felelős.

Ha komolyan akarnánk gondolni egy ilyen város megvalósítását, akkor a technológiai megvalósíthatóságon túl természetesen számtalan más probléma is felmerülne, kezdve a különböző kultúrák egymás mellett élésének nehézségeivel, de – a jelen helyzetre reflektálva – járványvédelmi szempontból is megkérdőjelezhető az extrém népsűrűség. De a felvetés célja persze nem a megvalósítás. A Planet City alkotói szerint a klímaváltozás megfékezése már nem technológiai probléma, hanem ideológiai, ami a kultúrában és a politikában gyökerezik. A tudatosan provokatív elképzelés célja rámutatni, hogy az, ahogyan a bolygóról, a természetről, mint egy szabályozható és tervezhető rendszerről gondolkodunk, nem feltétlenül jó megoldás. A technológiai tudás a kezünkben van, de a katasztrófa elkerüléséhez gondolkodásmódunkon is változtatni kell.

Hulesch Máté

 

[1] Young honlapja jelen cikk írása közben megújult, a projekt leírása is frissült

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.