Fenntarthatóság

Klímavédelmi nézeteltérések – Két neves iroda is kilépett a brit építészek klímavészhelyzetet hirdető szervezetéből

1/1

Amaala repülőtér - Terv: Foster + Partners

?>
Amaala repülőtér - Terv: Foster + Partners
1/1

Amaala repülőtér - Terv: Foster + Partners

Klímavédelmi nézeteltérések – Két neves iroda is kilépett a brit építészek klímavészhelyzetet hirdető szervezetéből
Fenntarthatóság

Klímavédelmi nézeteltérések – Két neves iroda is kilépett a brit építészek klímavészhelyzetet hirdető szervezetéből

2020.12.09. 13:17

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Hulesch Máté

Építészek, alkotók:
Foster + Partners, Zaha Hadid Architects, Patrick Schumacher, Norman Foster

Cég, szervezet:
Architects Declare

Dosszié:

Először a Foster + Partners, majd a Zaha Hadid Architects is visszavonta aláírását az Architects Declare nevű szervezettől, melynek mindkét építésziroda alapítója volt. A kilépés mögött az áll, hogy a két neves építész stúdió a szervezettől eltérő nézeteket vall olyan – a klímavédelem szempontjából kulcsfontosságú – kérdésekben, mint a repülőterek tervezése és építése. A kialakult helyzet önmagán túlmutatva felveti a szakma előtt álló etikai dilemmákat.

Az Architects Declare nevű szervezetet 2019-ben hozta létre 17 ismert brit építésziroda azzal a céllal, hogy felhívják a szakma és az építőipar figyelmét az éghajlatváltozás problémájára és elősegítsék a klímakatasztrófa elkerülése miatt szükséges paradigmaváltást. A szervezethez eddig több mint 1000 brit iparági szereplő csatlakozott, míg nemzetközi testvérszervezetük, a Construction Declares 6000-nél is több aláíróval bír – köztük 26 magyar taggal. A nyilatkozatban olyan célokat támogatnak az aláírók, mint például a hatékony, fenntartható, regeneratív tervezési gyakorlat felé való elmozdulás, az éghajlat és a biológiai sokféleség védelme, a szennyező kibocsájtások mérséklése és megszüntetése, vagy olyan tervezési elvek és módszerek alkalmazása, melyekkel az épületek és a városok elérik vagy meghaladják a karbonsemlegességi célokat.

Bár a felsorolt célok elérése mindenki számára fontosnak tűnhet, aki tenni akar a klímaváltozás ellen, a most kilépő építészirodák példája mutatja, hogy az eszközök korántsem olyan egyértelműek. A konfliktus kiindulópontja egy Foster + Partners által Szaúd-Arábiába tervezett privát repülőtér volt. A természetvédelmi területre kijelölt, luxusüdülőhöz tartozó repülőtér klimatizált hangárokkal fogadná a világ minden pontjáról érkező vendégek magángépeit – ami első hallásra cseppet sem tűnik fenntarthatónak. Az Architects Declare ugyan nem kéri számon az aláíróktól, hogy tartsák magukat a nyilatkozathoz, egy másik, radikálisabb klímavédelmi szervezet, az Architects Climate Action Network (ACAN) viszont felszólította a Foster + Partnerst, hogy vagy lépjen vissza a repülőtér tervezésétől, vagy vonja vissza aláírását, a tervezett épület ugyanis szerintük nem felel meg az Architects Declare célkitűzéseinek, az építészek azzal tehetnék a legtöbbet a súlyos környezeti terheléssel járó légi közlekedés visszaszorításáért, ha nem terveznének többé repülőteret.

Az eset kapcsán az iroda alapítója, Norman Foster úgy fogalmazott a Dezeennek tett nyilatkozatában, hogy a légi közlekedésnek épp úgy szüksége van a fenntartható épületekre, mint bármely más iparágnak. Ő úgy véli, irodája a 60-as évek óta a zöld építészeti megoldások úttörője, és azzal, hogy innovatív technológiai megoldásokat alkalmaznak, melyek segítségével csökkentik a repülőtér károsanyag kibocsájtását, hozzájárulnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

A Zaha Hadid Architects – akik szintén terveztek repülőteret az utóbbi években – követve a Foster + Partners példáját az Architects Declare aláírói közül való visszalépés mellett döntött. A döntést a klímavédelmi csoport irányító bizottságának közelmúltban megfogalmazott szigorítási terveire való reakcióként hozták meg, melyet épp a stúdiót a névadó halála óta vezető Patrick Schumacher kijelentései indukáltak. Schumacher egy november közepi konferenciafelszólaláson hangoztatta azon nézeteit, miszerint a klímaváltozás ellen a folyamatos gazdasági növekedéssel lehet – és kell – harcolni, a radikális változások veszélyesek lehetnek, a gazdasági visszaesés sokkal közvetlenebb fenyegetést jelent, mint az éghajlati katasztrófa. Az Architects Declare bizottsága ezt a kijelentést abszurdnak nevezte. „Mivel az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) tíz évet adott arra, hogy radikálisan csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsájtását, és a közelében sem járunk ennek, abszurdum azt állítani, hogy egyes hangok túl elhamarkodottan követelnek radikális változást" – fogalmazott a szervezet vezetése a Dezeennek adott interjúban.

A kialakult helyzet rámutat arra, hogy bár világszerte egyre szélesebb körben ismeri el a szakma, hogy lépni kell a katasztrófa elkerülése érdekében, tekintve hogy az épületállomány létrehozása és üzemeltetése az energiafelhasználáshoz kapcsolódó szén-dioxid kibocsájtás közel 40%-áért felelős, koránt sincs egyetértés abban, hogy mi a teendő – ami egyúttal az építész szakma ősi etikai dilemmájához vezet: meddig tart az építész felelőssége? A Fosterék által képviselt oldal érveit leegyszerűsítve – kis jóindulattal – úgy lehet megfogalmazni, hogy „inkább én csináljam meg a körülményekhez képest fenntartható módon, mint valaki más még annyira se fenntarthatóan – mert valaki úgyis meg fogja csinálni". A kritikusok persze inkább úgy fogalmaznának: „majd én megcsinálom jó pénzért, belerakok néhány fenntarthatónak nevezhető technológiai megoldást, és mindenki elégedett lesz" – ezt hívják greenwashingnak. Az ennél radikálisabb hangok szerint viszont akárhogy is nézzük, fenntarthatóbb nem megépíteni azt a repülőteret. Egy ilyen döntés meghozatalához azonban valóban teljes konszenzusra lenne szükség mind a szakma, mind a befektetők és a tágabb közvélemény részéről egyaránt. Az Architects Declare egyik vállalása – miszerint a megbízók és beszállítók körében tudatosítani kell az éghajlatváltozással és biológiai sokféleséggel kapcsolatos válsághelyzetet, és az ezzel kapcsolatos sürgős tennivalókat – épp az építészek e konszenzus elérésében való felelősségét hangsúlyozza.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk