Nézőpontok/Vélemény

Egy tudomány mementói – Válogatás a műemléki gyűjtemények korai forrásanyagaiból

1/27

Beckó vára, Fotó forrása: MÉM MDK Fotótár, ltsz. 000.002PD

?>
Beckó vára, Fotó forrása: MÉM MDK Fotótár, ltsz. 000.002PD
?>
Csíkmenaság, r. k. templom, A szentély kelet felé, Forrás: MÉM MDK Fotótár, ltsz. 2293P
?>
Csíkmenaság, Falképek a templom szentélyében, Forrás:  MÉM MDK Fotótár, ltsz. 26593P
?>
Csíkmenaság, Falképek a templom szentélyében, Forrás: MÉM MDK Fotótár, ltsz. 26593P
?>
Zseliz, r. k. templom, Becsei Vesszős György különítélete, Forrás: MÉM MDK Fotótár, ltsz. 002.597N
?>
Zseliz, r. k. templom, Vir dolorum és Veronika kendője, Forrás: MÉM MDK Fotótár, ltsz. 002.610N
?>
Zseliz, r. k. templom, Szent Borbála és Szent Apollónia, Forrás: MÉM MDK,  Fotótár, ltsz. 003.007N
?>
Wennes János: Zseliz, r. k. templom, Becsei Vesszős György különítélete, Forrás: MÉM MDK Tervtár, ltsz. FM 654
?>
Wennes János: Zseliz, r. k. templom, Szent Borbála és Szent Apollónia, Forrás: MÉM MDK Tervtár, ltsz. FM 655
?>
Zseliz, a római katolikus templom szentélye, Forrás: MÉM MDK Fotótár, ltsz. 25214P
?>
A bártfai templom déli homlokzata a restaurálás után, Forrás: MÉM MDK,  Fotótár, ltsz. 12115P
?>
Kassa, domonkos kolostortemplom,  Távlati kép délkelet felől a restaurálást követően, Forrás: MÉM MDK Fotótár, ltsz. 27786P
?>
Abrudbánya, r. k. templom, Déli kapu, Forrás: MÉM MDK Fotótár, ltsz. 1980/280P (044.634N)
?>
Rómer Flóris: Gersei Pethő János címereslevele, Akvarellmásolat, Forrás: MÉM MDK Tudományos Irattár, ltsz. K 435/72
?>
Platzer Antal: Abrudbánya, r. k. templom, A régi boltozat bordái és a nyugati kapu, Forrás: MÉM MDK Tervtár, ltsz. K 912
?>
Platzer Antal: Abrudbánya, r. k. templom, Déli kapu, Forrás: MÉM MDK Tervtár, ltsz. K 913
?>
Drahotuszky Ferenc: Beckó vára, Forrás: MÉM MDK Tervtár, ltsz. K 1080
?>
Huszka József: Csíkmenaság, a római katolikus templom boltmezőinek növényi ornamensei, Forrás: MÉM MDK Tervtár, ltsz. K 64
?>
Myskovszky Viktor: A kassai domonkos kolostortemplom délkelet felől, Forrás: MÉM MDK, Tervtár, ltsz. K 5150
?>
Fotók a Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály kamarakiállításáról, Fotók: Bélavári Krisztina
?>
Fotók a Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály kamarakiállításáról, Fotók: Bélavári Krisztina
?>
Fotók a Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály kamarakiállításáról, Fotók: Bélavári Krisztina
?>
Fotók a Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály kamarakiállításáról, Fotók: Bélavári Krisztina
?>
Fotó a Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály kamarakiállításáról, Fotók: Bélavári Krisztina
?>
Fotók a Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály kamarakiállításáról, Fotók: Bélavári Krisztina
?>
Myskovszky Viktor: A bártfai templom déli oldala, Forrás: MÉM MDK Tervtár, ltsz. K 30700
?>
A kiállítás plakátja
1/27

Beckó vára, Fotó forrása: MÉM MDK Fotótár, ltsz. 000.002PD

Egy tudomány mementói – Válogatás a műemléki gyűjtemények korai forrásanyagaiból
Nézőpontok/Vélemény

Egy tudomány mementói – Válogatás a műemléki gyűjtemények korai forrásanyagaiból

2020.12.08. 08:20

Három évet kellett várni arra, hogy a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ végre megnyissa kapuit 2019 végén. Bár ezúttal a pandémia adja fel a leckét az olvasó- és kutatótermek látogathatóságának,  a Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály elképesztő gyűjteményi darabjai azért elkezdtek előbújni a raktárak mélyéről, hogy emlékeztessenek mindenkit arra: a műemlékvédelem sok mindent élt már át a történelemben, de létezni mégsem szűnt meg soha…

Amikor az 1880-as években előkészítették hazánk első műemléki törvényét, a Műemlékek Ideiglenes Bizottságának volt egy nagyon fontos feladata a társadalom felé, amelyre úgy tűnik, a szakmabelieket ma is érdemes néha emlékeztetni: azaz a műemlékvédelem szempontjait olykor szélesebb csatornákon is kell asszertív, de közvetlen módon kommunikálni az emberek felé, hiszen lényegében nekik kell megvédeni legfontosabb történelmi architektúráinkat.

A szóban forgó törvény népszerűsítésére akkoriban Hegedüs Candid Lajos akadémikus még pontosan ezt az indítékot szem előtt tartva invitálta a Bizottság tagjait arra, hogy hozzanak létre egy kiállítást gyűjteményük értékes darabjaiból a nagyközönség számára. A Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ erre a felhívásra utalt vissza egy új kamarakiállítással napjainkban, de a MÉM MDK megújult honlapjának attraktív online tartalmai is ezt a célt szolgálják minden bizonnyal a közeljövőben.

Drahotuszky Ferenc: Beckó vára, Forrás: MÉM MDK Tervtár, ltsz. K 1080
17/27
Drahotuszky Ferenc: Beckó vára, Forrás: MÉM MDK Tervtár, ltsz. K 1080

A Központ tavaly vette birtokba új, Jász utcai székhelyét és decemberben tudott újra kutatókat fogadni. Aki esetleg nem ismeri ezt az épületet, annak azért körülírnám: egy fém hullámlemezekkel borított raktárépületről van szó. Egészen abszurd, hogy ez a „bádogdoboz" a magyar építészettörténet leggyönyörűbb dokumentumait és műtárgyait rejti, és az pedig végképp pozitív, hogy egészen hatékonyan sikerült is ide berendezkednie a szakembereknek. A hullámlemezeket a szervezet tevékenységeit reprezentáló molinókkal kezdték feldíszíteni, az előtérbe kényelmesen olvadt bele már Szakál Ernő makettje is a visegrádi palota Anjou-kori kútházáról és a kutatók is többnyire kényelembe helyezték már magukat a reflexiós ablakok mögött. De ne felejtsük el a lényeget se – a gyűjtemények őrzésére is professzionálisabb körülmények jutottak a korábbi épülethez képest.

Hogy a magyar műemlékvédelem majd 150 évre visszatekintő gyűjteménye új életet kapott annak a Tudományos Irattár, a Fotótár, a Tervtár és a Könyvtár is hangot akart adni, ezúton rendezték be szóban forgó tárlatukat a kutatótermek és a létesítmény előtereiben. A pandémia miatt nem kell lemondanunk minderről, elvégre a MÉM MDK említett új honlapja igen aktív, ahol például a hónap műtárgyaiként is bemutatnak egy-egy darabot a helyi kincsek közül. A kamarakiállítást pedig most – ha szerény keretek között is – de mi hozzuk el Önöknek online térbe, és minden bizonnyal a valós tárlatnak is lesz egyszer folytatása, ha helyreáll a világban a normális kerékvágás.

Huszka József: Csíkmenaság, a római katolikus templom boltmezőinek növényi ornamensei, Forrás: MÉM MDK Tervtár, ltsz. K 64
18/27
Huszka József: Csíkmenaság, a római katolikus templom boltmezőinek növényi ornamensei, Forrás: MÉM MDK Tervtár, ltsz. K 64

Az első bemutató határvonala 1872-től kiindulva az 1890-es év volt, amikor a Műemlékek Ideiglenes Bizottságának alapító generációjának kulcsfigurái, mint Ipolyi Arnold, Rómer Flóris vagy Henszlmann Imre immáron elhunytak. A kiállítás első szekciójában a könyvtárról tudhatunk meg többet, ahol az értékes eredeti nyomtatványok mellett két síkon kapunk hátteret az információkat felvonultató tablókról: az egyik felület a tárgyakat helyezi a műemlékvédelem történetének tágabb kontextusába, a másik pedig kiragadva egy-egy jelentősebb tárgy történetére reflektál a kutatások és a korabeli szerződések, levelezések tükrében. A könyvtár alapjait az 1848-ban ifj. Kilián György által alapított könyvkereskedéséből szerezték be anno, aki „a tudomány minden ágából, minden nyelven" mottóval tudott segíteni a legfontosabb külföldi szakirodalmak megvásárlásában a Bizottságnak. A számtalan lenyűgöző darab közül a legimpulzívabb atmoszférával jelen sorok írója számára a nyitány darab bír, azaz Henszlmann Imre híres művének, a Kassa városának ó német stylű templomai című monumentális kötete, melyen ott egy igen értékes, és a két műemlékvédelmi óriás viharos szakmai kapcsolatának végkimenetelét ismerve megmosolyogtató jegyzet is: „Kedves barátjának, Rómer Florsinak a Szerző".

Unikális darabokkal következik az MDK Irat-, Terv- és Fotótárából szemezgető rész, ahol felvillannak a korszak talán legérdekesebb papíralapú emlékei, azaz a bizonyos MIB és MOB törzsívek. Történetük jól ismert, mégsem lehet elégszer emlegetni, hogy a kapacitáshiánnyal küzdő műemlékvédelem annak idején milyen frappánsan küzdött meg az emberhiánnyal és hogyan tudta mégis megoldani az országos kataszterkészítést: külsős tagokat jelölt ki, akik előregyártott adatlapokra vázolták fel a műemlékek ismertetőit és egy-egy felmérési rajzát, ezek között pedig akadt néhány olyan elképesztő darab, amelyen az adott feljegyző művészi kvalitással örökítette meg az épületet, vagy legalábbis annak különösen értékes részeit. Némely rajz olyan szintig jutott kidolgozottságát tekintve, hogy már az 1:1-es hitelességet is cáfolták rajta, például Myskovszky Viktor rajzainak esetében, melyek ellen már maga Steindl Imre, vagy éppen Schulek Frigyes is hangot emelt a pontatlanság vádjával élve.

Myskovszky Viktor: A kassai domonkos kolostortemplom délkelet felől, Forrás: MÉM MDK, Tervtár, ltsz. K 5150
19/27
Myskovszky Viktor: A kassai domonkos kolostortemplom délkelet felől, Forrás: MÉM MDK, Tervtár, ltsz. K 5150

Aztán a rajzok mögött szép lassan megjelent a fotógráfia technológiája is. Magyarországon az első igazi műemlékvédelmi fotódokumentációt 1874-ben rendelte meg a MIB, hogy az átépülő budavári Nagyboldogasszony-templom összképét megörökítsék az 1896-ig tartó, átfogó restaurálás előtt. Ezt követően a 19. század végéig a dokumentáció elsődleges eszköze mégis a rajz maradt, pedig a fotográfia hitelesebb eljárására egyre egyértelműbb érvek mutatkoztak. A két technika közötti feszültségre a tárlat záró darabjaiban hívják fel a figyelmet, a zselízi templom falképeinek története is ezt szolgálja például. A műveket 1884-ben az épület helyreállítása során tárta fel a műemlékes építész, Storno Ferenc. Költséghatékonyságból végül tanítványa, Wennes János váltotta Őt fel a munkában, aki ugyan dokumentálta a falfestményeket akvarellmásolatban, de ezek már egy általa továbbgondolt és kiegészített rekonstrukció kópiái, nem pedig az eredeti falképek hiteles megörökítései. Ebben az esetben mégis mind a falképekről készült fotók, mind a fikcionális festett megörökítések felbecsülhetetlen értékű források, tekintve, hogy e festmények közül a Szent Apollóniát és Szent Borbálát ábrázoló kép például teljesen megsemmisült a II. világháború háború

A MÉM-MDK felépítésén belül a Magyar Építészeti Múzeum legtöbb korábbi kiállítása esetében el lehetett mondani, hogy arányukat tekintve a nyomtatott tablókon vagy digitális felületeken közvetített információkra szinte nagyobb hangsúly terelődött, mint magukra az eredeti tárgyakra, amit a 21. században azért bőven lehet kifogásolni. Egy hasonló tárlatra manapság pont azért megy az ember, hogy olyan autentikus, eredeti dolgokat lásson, amelyeket a tablet, vagy telefon kijelzőkön nem ér el, nem tud rájuk keresni. A Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály első kiállításán az eredeti és értékes dokumentumok, nyomtatványok arányával itt nincs gond, bár az is tény, hogy a tárgyak messzi, szakszerű elszállítása se jelenthetett gondot belsős helyszín lévén. Ami inkább kérdéses, az egyedül a közönség: vajon tényleg a széles publikum volt a cél, mégha egyértelműen Hegedüs Candid Lajos felhívására is hivatkozik a nyitány?

Zseliz, r. k. templom, Szent Borbála és Szent Apollónia, Forrás: MÉM MDK,  Fotótár, ltsz. 003.007N
7/27
Zseliz, r. k. templom, Szent Borbála és Szent Apollónia, Forrás: MÉM MDK, Fotótár, ltsz. 003.007N

Nem valószínű, elvégre a Központ kutatószobáinak előcsarnokaiba, az angyalföldi Jász utcába túl sok laikus érdeklődő nem téved. A cél sokkal inkább a szakma. Mert bizony e tudomány újra virágzása érdekében először a szakembereket kell emlékeztetni a műemlékvédelem múltjára és történelmére. A MÉM MDK termeiben pedig nem csupán művészettörténészek, történészek, régészek, restaurátorok, de bölcsész és építész hallgatók, műemlékes és kortárs épületeket tervező építészek, mérnökök egyaránt megfordulnak, akik számára jó, ha felelevenítik, hogy mi volt a célja e tudományág megalapítóinak. A szigorúan szakmai szempontokon túl pedig éppen ezért volt jó látni, hogy a Bizottság hol, melyik házban kezdte meg szerény működését, jó volt látni emberi oldalaikat és azt, hogy céljaikért milyen dolgokkal kellett megküzdeniük. Jó, mert ráébredünk, hogy hasonló kérdések foglalkoztatják a jelenkort is és a régiek lépéseiből, döntéseiből akár tanulhatnánk is a jövőre nézve. Ehhez ismerni kell Őket…ismerni és kutatni a munkásságukat, itt a MÉM MDK-ban.

 

„…hogy a bizottság rajzai és fényképei készletéből kiállítást eszközöljenek."
– Válogatás a műemléki gyűjtemények korai forrásanyagaiból
Kamarakiállítás a MÉM MDK forrásanyagaiból
Rendezte: MÉM MDK, Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály
Tablók: Kádár Zsófia, Kovács Gergely

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk