Helyek/Városépítészet

A járvány hatása a városokra – XXVI. Országos Urbanisztikai Konferencia összefoglaló

1/13

?>
?>
XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia / Roger Keil előadása
?>
XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia / Roger Keil előadása
?>
XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia / Erő Zoltán előadása
?>
XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia / Kerekasztal beszélgetés
?>
XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia
?>
XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia / Dr. Scheller Domonkos előadása
?>
XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia
?>
XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia / Varga Virág előadása
?>
XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia / Varga Virág előadása
?>
XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia
?>
XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia / Kolcsár Roland András előadása
?>
XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia / Kolcsár Roland András előadása
1/13

A járvány hatása a városokra – XXVI. Országos Urbanisztikai Konferencia összefoglaló
Helyek/Városépítészet

A járvány hatása a városokra – XXVI. Országos Urbanisztikai Konferencia összefoglaló

2020.11.26. 17:40

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Szerzők:
Hulesch Máté

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Cég, szervezet:
Magyar Urbanisztikai Társaság

Címkék:
urbanisztika

November 17. és 19. között tartotta a Magyar Urbanisztikai Társaság a XXVI. Országos Urbanisztikai Konferenciát, a járványhelyzet miatt ezúttal online formában. A vírus nem csak a konferencia körülményeire volt hatással, de az előadások témáira is, két szekció kimondottan erre a helyzetre reflektált, de több másik előadó is kitért rá a három nap alatt. Mit gondolnak a szakemberek a Covid-19 városokra gyakorolt hatásáról? A konferenciáról készült összefoglalónkban erre a kérdésre fókuszálunk.

A világjárvány a tavaszi hullám óta joggal foglalkoztatja a közvéleményt és a szakembereket egyaránt. Mindennapi szokásaink radikálisan megváltoztak a szigorodó intézkedések és biztonsági előírások hatására, ami együtt jár városi térhasználatunk átalakulásával. De visszatérhetünk-e valaha a korábban megszokott élethez?

A MUT konferenciájának nyitóelőadásán Roger Keil kanadai urbanista arról beszélt, hogy a pandémia utáni időszak valójában a pandémia előtti időszak – a jövő ugyanis arról (is) kell szóljon, hogy felkészülünk egy esetleges következő világjárványra a mostani tanulságai alapján. Régóta figyelmeztetnek a szakértők, hogy az emberiségnek előbb-utóbb szembe kell néznie egy világméretű járvánnyal, és Keil szerint egyáltalán nem lehetünk biztosak benne, hogy a Covid-19 lenne az a „nagy járvány". A kanadai kutató azt javasolja, hogy perspektívát kell váltani, és el kell kezdeni felkészülni a vakcina utáni időszakra.

XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia / Roger Keil előadása
2/13
XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia / Roger Keil előadása

Keil előadásában arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány rámutatott arra, hogy egy egységes, kiterjesztett urbánus világban élünk. Míg a 2003-as SARS vírus kapcsán arról kezdtek beszélni a szakértők, hogy a járvány felfedte a globális városi rendszer külső vázát – vagyis azt, hogy a világ metropoliszai egy globális hálózat részei – addig a 2020-as járvány a rendszer belső összefüggéseit is leleplezi. Vuhan nem egy távoli, a globális gazdasági rendszeren kívül eső város Kína belső területén, hanem épp úgy a rendszer szerves része, mint Torontó vagy Budapest. Ezeket az összefüggéseket felismerve kell újragondolni a városok közötti viszonyokat a vírus utáni időszakban – és ez Keil szerint el is kezdődött: a városok vezetői és a helyi közösségek kezdik megérteni, hogy együtt kell működniük egymással a pandémia elleni harcban és azt követően is, hiszen sokkal hatékonyabban tudnak fellépni lokális szinten, mint a központilag irányított állam.

Keil hangsúlyozta: a járványnak nem csak a biológiai okait kell kutatni, hanem a társadalmi eredetét is vizsgálni kell. Milyen okok vezettek ahhoz, hogy az Egyesült Államokban például sok területen a fekete és latin közösségekben terjedt leginkább a járvány, vagy ahhoz, hogy Torontó külső, bevándorlók lakta negyedeiben a legnagyobb a fertőzöttek száma? Milyen társadalmi magyarázatai vannak az úgynevezett Zoomvárosok, vagyis az olyan települések elterjedésének, ahova az otthoni munkavégzésre kötelezett munkavállalók vonulnak vissza a nagyvárosokból? Ilyen jellegű kérdések mentén kell a vírus utáni időszakra felkészülni.

Azt már Erő Zoltán, Budapest főépítésze vetette fel előadásában, hogy mi történik, ha megszűnnek azok a kulturális és szórakozási lehetőségek, amik a nagyvárosi életet vonzóvá teszik. Vajon minden elérhető a külvárosokban és a környező településeken, amire szükségünk van a pandémia alatt? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához nyújthat segítséget Varga Virág, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék tudományos segédmunkatársának kutatása, aki a konferencia harmadik napján, a Fiatal Urbanisták Tagozatának hallgatói szekciójában mutatta be eredményeit a budapesti agglomeráció alközpontjainak hálózatáról. Varga kutatása alapján megvizsgálható, hogy melyek azok a Budapestet övező települések, amik már a járványhelyzet előtt is rendelkeztek minden szükséges szolgáltatással, és mely térségek a legelmaradottabbak ebből a szempontból.

XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia / Erő Zoltán előadása
4/13
XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia / Erő Zoltán előadása

A kijárási korlátozások és otthoni munkavégzés bevezetésének egyik fontos mellékhatása a városi zöldterületekhez való viszony újragondolása. Erő Zoltán előadásában ennek kapcsán a húsvéti hétvégét hozta fel példának, ami épp a tavaszi hullám közepére esett. A budapestiek a jó idő és a szünet hatására kiözönlöttek a város népszerű parkjaiba, ahol ennek köszönhetően nehézkessé vált az előírt távolságtartás betartása, a rendőrség hamar le is zárta ezeket a területeket. Az önkormányzat, felismerve a lakosság igényét, de figyelembe véve az új előírásokat is, a kevésbé ismert parkokat és erdőket kezdte el népszerűsíteni, hogy ne csak a Margit szigeten és a Normafán tömörüljenek össze a kényszerű otthonmaradás miatt szabadba vágyók.

Hogy mitől válik vonzóvá a lakosság számára egy zöldfelület, abban Kolcsár Roland András, a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének doktorandusza, a Smart City Kutatócsoport tagja kereste a választ a Fiatal Urbanisták Tagozatának szekciójában. Geoinformatikai módszereken alapuló kutatásában Szeged lakosságának zöldfelület-ellátottságát vizsgálta az elérhetőség, a hozzáférhetőség és a vonzerő szempontjai alapján. Módszertana más nagyvárosok döntéshozóit is segítheti abban, hogy mely területeken és milyen módon érdemes a zöldterületeket fejleszteni.

XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia / Kolcsár Roland András előadása
13/13
XXVI: Országos Urbanisztikai Konferencia / Kolcsár Roland András előadása

A kérdésre a kormány részéről Dr. Scheller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára is kitért a konferencia második napján. Ő többek között olyan zöldterület-fejlesztéseket említett, amik régóta tervben vannak, de épp a fent említett felismerések hatására most nagyobb lendületet fognak kapni – mint például a belvárosi zsebparkok fejlesztése, vagy a barnamezős beruházások támogatása városi léptékű parkok kialakításával. Scheller szerint ugyanakkor a főváros egyik alapproblémája, a belváros kiüresedése és az ezzel összefüggő szétterülő várostérség – ami a globális trendek alapján most méginkább felgyorsulhat, ahogy arra Keil is utalt a Zoomvárosok kapcsán. A kormány erre az infrastruktúra fejlesztésével és a rozsdaövezetekbe összpontosuló lakásfejlesztési programokkal kíván reagálni.

Hogy visszatérünk-e a járványhelyzet előtt megszokott mindennapokhoz, vagy egy „új normális" létezésre kell felkészülnünk, abban a konferencián felszólaló szakértők sem biztosak, és az is kérdés, hogy melyik út lenne a kedvezőbb. Az viszont az előadásokból jól látható, hogy a koronavírus felgyorsította azokat a városi folyamatokat, amik már a járvány előtt is jelen voltak – kérdés, hogy a várostervezők és a politikai vagy gazdasági döntéshozók hogyan reagálnak ezekre hosszú távon. Roger Keil záró gondolata, miszerint érdemes odafigyelni azokra a városokra, amelyek folyamatos krízishelyzetben éltek már a járvány előtt is – vagyis a Globális Dél városaira – mindenképp megfontolandó a hosszú távú felkészülésben.

A konferencián a fentieken túl szó volt többek között a lakáspiac alakulásáról, a vidéki térségek szerepváltozásairól, de a második nap diák szekciója is rendkívül izgalmasra sikeredett a nemzetközi előadóknak köszönhetően. Az első, második és harmadik nap előadásai részletes programleírás kíséretében visszanézhetőek a Magyar Urbanisztikai Társaság YouTube csatornáján.

 

 

Készült a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok

SZALÓC ÉS BORZOVA // Rejtett Kincsek

2023.03.31. 07:52
10

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

Nézőpontok

A SÉNYEI KEMENCE KÁPOLNA // Egy hely + Építészfórum

2023.03.24. 16:12
5

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk