Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Vélemény

Norman Foster: ”A Covid-19 nem fogja megváltoztatni a városainkat”

1/1

Norman Foster az ENSZ genfi fórumán - forrás: Norman Foster Foundation Facebook oldala

Hirdetés
?>
Norman Foster az ENSZ genfi fórumán - forrás: Norman Foster Foundation Facebook oldala
1/1

Norman Foster az ENSZ genfi fórumán - forrás: Norman Foster Foundation Facebook oldala

Norman Foster: ”A Covid-19 nem fogja megváltoztatni a városainkat”
Nézőpontok/Vélemény

Norman Foster: ”A Covid-19 nem fogja megváltoztatni a városainkat”

2020.11.09. 12:18

Cikkinfó

Szerzők:
Hulesch Máté

Földrajzi hely:
Genf

Építészek, alkotók:
Norman Foster

Cég, szervezet:
ENSZ

A világhírű brit építész, a Foster + Partners alapítója október elején, az ENSZ polgármestereinek fórumán elhangzott nyitóbeszédében arról beszélt, hogy a pandémia nem fogja megváltoztatni városainkat, viszont felgyorsítja azokat a trendeket, amik már a vírus megjelenése előtt is megfigyelhetőek voltak. Az eseményen 39 város képviselője vett részt online vagy személyesen, köztük Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is. 

A világban megfigyelhető rohamos léptékű urbanizáció következtében 30 éven belül 2,5 milliárddal több ember fog városokban élni, mint ma, ennek oka pedig az, hogy a városok gazdasági gyarapodást, szabadabb életet, több lehetőséget és innovatív ötletet generálnak – mondta el beszéde elején Foster. Abban, hogy mindez sikeresen működjön, kiemelt szerepe van a városvezetésnek, polgármestereknek és a mögöttük álló csapatnak.

"Megváltoztatja-e a Covid-19 a városainkat? Azt gondolom, hogy bár jelenleg úgy tűnhet igen, a történelem azt sugallja, hogy a válasz NEM. A változás helyett a vírus szimplán felgyorsította azokat a folyamatokat, amelyek már előtte is megfigyelhetőek voltak."

Foster London példáján keresztül illusztrálta, milyen történelmi eseményekből következtetett erre. Az 1666-os tűzvész következtében például téglából építették újjá a várost, ami jobban ellenáll a tűznek, mint a korábban használt fő alapanyag, a fa. A 19. századi kolerajárvány a modern higiéniai fejlesztések, elsősorban a csatornahálózat korszerű kialakításának kiindulópontja volt. A modern építészeti stílus jellegzetességei – mint a nagy ablakok, sok napfény, teraszok, tiszta, fehér falak – pedig a tuberkulózis hatására terjedtek el. De mindez Foster szerint az említett katasztrófák nélkül is elterjedt volna, nem csak Londonban, hanem a világ más városaiban is. A krízishelyzetek csupán siettették ezeket a változásokat.

A brit építész szerint korunk legfontosabb kérdésköre a mobilitás: emberek, árucikkek és információ mobilitása a klímaváltozás és szén-dioxid-mentesítés (dekarbonizáció) korában. Az ezzel kapcsolatos trendek pedig már évek óta megfigyelhetőek: elektromos járművek elterjedése, dróntechnológia használata az áruszállításban, ride sharing szolgáltatások népszerűvé válása és mindezzel a járműveknek szükségek tér lecsökkenése. Hasonló változások indultak el a munka világában is: egyre több az otthonról – vagy bárhonnan – végezhető munka, és a munkaórák is egyre rugalmasabbak. Foster arra természetesen nem tér ki, hogy ezek a trendek elsősorban a felső-közép osztály fiataljait érintik, a pandémia pedig rámutatott arra, milyen nehéz helyzetben vannak azok az alapmunkát végzők, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy akár csak átmenetileg is otthonról dolgozzanak.

Foster a fentieken túl kiemelte a zöld építészeti trendeket, amik egyelőre ugyan kivételnek számítanak, de elmondta, abban bízik, hogy hamarosan széles körben elterjednek. Ilyen például a természetes szellőzés, ami egészségügyi szempontból is előnyös, egyúttal jobban is teljesít az ember. Hangsúlyozta a városi zöldfelületek fontosságát is az emberek jólléte és a klímavédelem szempontjából egyaránt.

Ezek azok a folyamatok, amikről Foster úgy véli, a járvány következtében felgyorsulhat az elterjedésük – az így bekövetkező változások tehát nem a vírus közvetlen következményei, az csak elősegíti azok bevezetését.

A trendek tehát nem újak – Foster is felsorolt beszédében néhány olyan városfejlesztési példát, amelyekben részt vett és alátámasztják mindezt, a Trafalgar tér átalakításától kezdve a Marseille-i kikötőn át Szöulig. Ami viszont az építész szerint újdonság, az az emberek hozzáállása a változáshoz, aminek köszönhetően új lehetőségek nyílnak a városi élet jobb minőségűvé tételére, és a klímaváltozás elleni küzdelemre egyaránt. Foster figyelmeztetett: az épületek és a közöttük történő szállítás az üvegházhatású gázok kibocsájtásának 42%-áért felelősek. Ezért a sűrűn lakott európai városok, ahol minden könnyen és gyorsan megközelíthető, kell, hogy legyenek a fenntartható városi fejlődés mintaképei az autócentrikus metropoliszok helyett.

"Itt az idő még kompaktabbá és élhetőbbé tenni a városokat!"

Annak érdekében, hogy mindez így történjen és a városok önfenntartóvá váljanak, Foster azt javasolta a városvezetőknek, hogy a különböző érdekcsoportok közötti különbségeket kell lazítani, holisztikus szemléletmód alapján. Arról, hogy a Foster + Partners tervezte BudaPart projekt megfelel-e ennek a szemléletmódnak, megoszlanak a vélemények.

Norman Foster teljes beszéde itt olvasható angolul.

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.