Közélet, hírek

A MÉK javaslatai a koronavírus-járvány okozta hatások enyhítésére

1/2

A MÉK javaslatai a napokban folytatott felmérések alapján rajzolódtak ki

Hirdetés
?>
A MÉK javaslatai a napokban folytatott felmérések alapján rajzolódtak ki
?>
A MÉK javaslatai a napokban folytatott felmérések alapján rajzolódtak ki, Fotó forrása: Magyar Építész Kamara honlapja
1/2

A MÉK javaslatai a napokban folytatott felmérések alapján rajzolódtak ki

A MÉK javaslatai a koronavírus-járvány okozta hatások enyhítésére
Közélet, hírek

A MÉK javaslatai a koronavírus-járvány okozta hatások enyhítésére

2020.04.22. 18:36

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
Magyar Építész Kamara

A Magyar Építész Kamara saját honlapján tette közzé az elmúlt napokban folytatott felméréseinek eredményét és elemzését, amelyek a járvány okozta helyzet stabilizálására keresnek enyhítő megoldásokat az építészeti tervezés és az építőipar területén.

A Kamara saját kidolgozott javaslatait eljuttatta a Miniszterelnökségnek és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. Az Építészfórumon a MÉK hivatalos oldalán elréhető leírást továbbítjuk Olvasóink felé.

A napjainkban tomboló koronavírus-járvány rengeteg áldozatot szed világszerte és hazánkban is. Az elsődleges cél az élet védelme, az egészség megőrzése, ugyanakkor kezdettől fogva látszik és érezhető, hogy a járványhelyzet és a védekezés súlyos gazdasági következményekkel, gazdasági visszaeséssel fog járni. Vannak ágazatok, amelyek az első pillanatban megtapasztalták ezt a hatást, a gazdaság komplett szegmensei álltak le, lehetetlenültek el. A gazdasági mentő csomag első kedvezményezettjeinek mindenki számára nyilvánvalóan ezeknek az ágazatoknak kell lenniük.

Az építészeti tervezés, az építőipar nem tartozik azon ágazatok közé, amelyek ebben az első körben szenvedik meg a jelen helyzetet. Ugyanakkor mindannyian tapasztaljuk már, hogy lassulnak, leállnak különböző beruházások, ellehetetlenülnek tervezési feladatok. Ennek a folyamatnak a hossza, a vége még nem látható, éppen ezért a hatása sem mérhető, azonban az mindenképp becsülhető, hogy súlyos következményekkel jár. Szakmai Kamaraként az a feladatunk, hogy jelezzük ezeket a negatív jelenségeket a döntéshozók felé, hogy igyekezzünk mérsékelni ennek a folyamatnak a negatív hatásait mind a gazdaságra, mind az építőipari ágazatra, mind pedig a Kamaránk tagjaira!

Fontos annak rögzítése, hogy a késleltetett negatív hatás a járvány elmúltával is érezhető lesz. Az építőipar jellegéből adódóan lassabban reagál, lassabban áll le, de még lassabban indítható újra. Éppen ezért elsődleges nemzetgazdasági érdek, hogy ezt a leállást elkerüljük, hiszen a gazdaság csak abban az esetben indítható mielőbb újra, ha lesznek beruházások, és azok mielőbb elkezdhetők, amelyhez elengedhetetlen, hogy a beruházás előkészítés, a tervezés folyamatos legyen a járvány ideje alatt is.

Annak érdekében, hogy ez biztosítható legyen, a Kamaránk az elmúlt napokban országos online felmérés keretében kérdezte meg a szakmagyakorlók teljes körét arról, hogy mit tapasztalnak a gyakorlatban, mik a kilátásaik és milyen intézkedéseket tartanának szükségesnek.

A 9685 aktív szakmagyakorló közel 30 %-a, 2777 ember válaszolta meg a kérdőívet, azaz nagyon erős mandátumot adott a MÉK számára, a véleményük képviseletére.

A felmérésből kiderül, hogy a szakmagyakorlók közel 80 % vállalkozóként végzi a tevékenységét, és ezen belül mintegy 96 % egyéni vállalkozó, vagy mikrovállalkozás. Ezt fontos rögzíteni, mert csak azok a kormányzati intézkedések, gazdaság élénkítő csomagok tudnak közvetlenül segítséget nyújtani számukra, amelyek ebben a léptékben is elérhetőek. Annál is inkább fontos a gazdaságélénkítés általános célján túl, a mai-holnapi közvetlen segítségnyújtás, mivel a vállalkozások 2/3-a rendelkezik 3 hónapnál rövidebb tartalékkal, és tekintettel arra, hogy a jelenlegi prognózisok szerint a járvány ennél sokkal hosszabb lefolyású, ezért ezeknek a vállalkozásoknak nemcsak a hosszú távú munkát, hanem a pénzügyi túlélést, a puszta létfenntartást is biztosítani kellene.

A vállalkozások közel 3/4-e igyekszik elkerülni a létszám leépítéseket, azonban a vállalkozások 11 %-a a tevékenység felfüggesztésével, a vállalkozás megszűnésével számol. A kormányzati szándékkal megegyezően mindenképpen arra kell törekednie minden döntéshozónak, hogy a munkahelyek valóban megőrizhetőek legyenek, és ehhez a megfelelő segítséget az érintettek megkapják.

A szakmagyakorlók jelentős része átállt az otthoni munkavégzésre, azonban ennek hatékonyságát csökkenti az informatikai infrastruktúra állapota, a kapcsolattartás nehézsége a projekt többi résztvevőjével, a járvánnyal kapcsolatos egyéb intézkedések hatása (kijárási korlátozások, online iskolai oktatás, stb). Az eltelt rövid idő alatt a szakmagyakorlók negyedénél már konkrétan jelentkeztek a beruházások lelassulásából, leállásából, a megrendelések, tervezői szerződések visszamondásából adódó problémák, amelyek az idő múlásával várhatóan jelentősen növekedni fognak. A szakmagyakorlók mintegy 66 %-a úgy becsüli, hogy a járvány elmúltával legalább fél évig tarthat, amíg a járvány előtti gazdasági eredményeket el tudja érni, azaz olyan távlatú intézkedések szükségesek, amelyek legalább ezt az időszakot lefedik.

Mindezekre tekintettel a gazdaság újraindíthatósága, a munkahelyek megőrzése, a szakmagyakorlók védelme érdekében a Magyar Építész Kamara az alábbi intézkedéseket javasolja:
 

1. Beruházás ösztönzés, gazdaság élénkítés:

Javasoljuk az állami és önkormányzati beruházások folytatását, a jövőbeli projektek előkészítésének, tervezésének, terveztetésének előrehozását.

Javasoljuk a lakásépítéshez kapcsolódó kedvezmények fenntartását, kibővítését (CSOK, 5 %-os ÁFA visszaállítása).

Javasoljuk a már bejelentett intézkedésekben szereplő "rozsdaövezet" fogalmának jogszabályi tisztázását, valamint az ezen övezetek beépítését lehetővé tevő településrendezési tervek soron kívüli, sürgősségi eljárásban történő elkészíttetését!

Javasoljuk államilag finanszírozott bérlakás építési programok indítását, a középület állomány régóta tervezett kataszterének elkészíttetését.

Javasoljuk kedvezményes beruházás ösztönző hitelkonstrukciók bevezetését.
 

2. Adó- és járulékfizetési kedvezmények:

Javasoljuk a már bevezetett KATA kedvezmények kiterjesztését a Magyar Építész Kamara szakmagyakorlóira a veszélyhelyzet időszakára.

Javasoljuk a 47/2020. (III.18.) számú Korm. rendelet 4.§. (1) bekezdés a) és b) pontjának kiterjesztését, a járulékok és adók befizetésének átütemezését, az adminisztratív határidők kitolását (adóbevallás stb.) a Magyar Építész Kamara szakmagyakorlóira vonatkozóan a veszélyhelyzet időszakára.

Javasoljuk a cégek adóelőleg feltöltésének elengedését és a tényleges kifizetéshez igazodó ÁFA és adóelőleg befizetési kötelezettség bevezetését (pénzforgalmi szemlélet) a veszélyhelyzet időszakára.

Javasoljuk a Magyar Építész Kamara cégnyilvántartásában szereplő cégek esetében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére fizetendő 5000.- Ft-os évi kamarai hozzájárulás eltörlését.
 

3. Munkahelyek védelme, munkabér támogatás:

Javasoljuk a munkahelyek megőrzésének támogatását munkabér kiegészítéssel az ezt vállaló vállalkozások esetében.

Javasoljuk a veszélyhelyzet kihirdetését követően létesített munkaviszonyok esetében egyedi járulékmentességi kedvezmények bevezetését a veszélyhelyzet időszakára.
 

4. Szerződéses feltételek módosítását érintő javaslatok:

Javasoljuk, hogy a veszélyhelyzet idejére és az azt követő évre tekintsenek el a pozitív üzleti mérleg feltételétől, valamint a jóteljesítési, jótállási biztosítékok előírásától a közbeszerzési eljárások esetén.

Javasoljuk, hogy a veszélyhelyzet idejére az állami és önkormányzati projektekben kerüljön bevezetésre a részlegesen előrehozott fizetési rendszer (teljesítési előleg).

Javasoljuk az ÉVOSZ-MÉK-MMK által korábban elkészített, és a döntéshozók felé benyújtott, a Beruházási Folyamatok Rendszere és a Tervezői Szolgáltatások Rendszere című szabályozás elemeinek jogszabályokba foglalását és alkalmazását. 

Javasoljuk a veszélyhelyzet idejére az állami és önkormányzati projektekben a fizetési határidők 15 napra csökkentését.

Javasoljuk a Megrendelők fokozott fizetési fegyelmének erősítését szolgáló rendelkezések bevezetését.

Javasoljuk a veszélyhelyzetet megelőzően megkötött, és a veszélyhelyzet időszakára eső teljesítési határidejű, valamint a veszélyhelyzet során eddig megkötött tervezési szerződések határidejének kötbér teher mentes módosítási lehetőségének biztosítását.

Javasoljuk a generáltervezői, az átlátható szerződés és munkavégzés struktúra további erősítését, a hierarchikus, a döntési és felelősségi rendszert egyértelműen lekövethető rendszer továbbfejlesztését az additív, a folyamatok átlátását nehezítő törekvésekkel szemben, a gazdaság gyors újraindítása érdekében.
 

5. A munkavégzést érintő támogatások:

Javasoljuk az otthoni munkavégzés elősegítése céljából informatikai eszközbeszerzési pályázatok sürgős kiírását (alacsony önrésszel, gyors lebonyolítással, széleskörű támogatotti kör meghatározásával, különösen az egyéni és mikrovállalkozások körében).

Javasoljuk a veszélyhelyzet idejére a nagy sávszélességű, korlátlan internet csomagok igénybevételének támogatását.

Javasoljuk a veszélyhelyzet idejére a tervdokumentációk és egyéb dokumentumok kizárólag elektronikus úton történő szállításának lehetőségét biztosító rendelkezések meghozását.

Javasoljuk a veszélyhelyzet idejére a személyes találkozások minimalizálása érdekében a különböző engedélyezési eljárások során szükséges papír alapú dokumentumok benyújtási kötelezettségének felfüggesztését, és az elektronikus úton történő benyújtási lehetőség, valamint az előírt hatósági egyeztetések elektronikus úton történő lebonyolíthatóságának jogszabályi biztosítását.

Javasoljuk a veszélyhelyzet idejére a személyes találkozások minimalizálása érdekében a véleményünk szerint továbbra is elengedhetetlen tervezői művezetések, építés helyszíni kooperációk egyedi szabályozását, lehetővé téve és támogatva a fenti események videó konferenciákkal történő kiváltását, illetve a személyes konzultációkon a járványügyi védőfelszerelések alkalmazásának előírását. Az e-művezetés részben a pandémia helyzetre ad megoldást, de a veszélyhelyzet után is hasznos – a személyes jelenlétet csak részben helyettesítő – megoldás, mely a későbbiekben is jótékonyan segíti a beruházások minőségi és határidőre történő megvalósítását.

Javasoljuk, hogy a munkába adás feltételeit a Kbt.-vel összhangban mind a létrehozandó beruházás tárgya, mind az ehhez szükséges szolgáltatások minőségének és szakszerűségének biztosítása érdekében a kulturális, gazdasági élet követelményeinek megfelelően legyenek újra szabályozva az érintett köztestületek bevonásával (például 310/2015 (X.28) Korm. rendelet).

Véleményünk szerint a fenti javaslatok enyhíthetik a járvány negatív következményeit, és biztosítékot nyújthatnak arra, hogy a járvány elmúltával a gazdaság mielőbb talpra tud állni, és közös erővel vissza tudunk térni a járvány előtti időszak gazdasági növekedési pályájára.

Ebben a munkában a Magyar Építész Kamara továbbra is igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, és támogatni minden olyan kezdeményezést, amely a tagjai és a társadalom érdekeit szolgálja, és amely segít túllépni a koronavírus-járvány nehéz időszakán!
 

dr. Hajnóczi Péter
a Magyar Építész Kamara
elnöke

 

Letölthető Dokumentumok:

- Alkalmazottak felmérése
Alkalmazottak - elemzés
Vállalkozások felmérése
Vállalkozások - elemzés

 

Forrás: Magyar Építész Kamara

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk