Emberek/Praxis

Építészet a járvány idején: körkép az itthoni építészirodák helyzetéről

1/1

Fotó: Czakó Zsolt

Hirdetés
?>
Fotó: Czakó Zsolt
1/1

Fotó: Czakó Zsolt

Építészet a járvány idején: körkép az itthoni építészirodák helyzetéről
Emberek/Praxis

Építészet a járvány idején: körkép az itthoni építészirodák helyzetéről

2020.03.16. 17:51

A koronavírus okozta egészségügyi krízishelyzetben gyökeresen megváltoznak a mindennapjaink. Hazai építészirodákat kérdeztünk arról, miként reagálnak az intézkedésekre, hogyan készülnek fel a közeli hetekre, hónapokra. Akad, aki saját szakorvost vett fel, más vidékre költözött.

Az elmúlt napokban felgyorsultak a világszerte terjedő COVID-19 fertőzéssel, ismertebb nevén a koronavírussal kapcsolatos események. Március 11-én veszélyhelyzetet hirdettek Magyarországon, az elmúlt napokban a legtöbb közintézmény minimum két hétig tartó zárva tartást jelentett be, és bár kijárási tilalom nincs, a kormány mindenkit határozottan arra kért: csak indokolt esetben hagyja el otthonát. 

A helyzet Magyarországon precedens nélküli, de ezzel világszerte a legtöbb ország így van. Ausztriában, Csehországban és több európai államban már kijárási tilalom van érvényben; ez azt jelenti, hogy aki tud, otthonról dolgozik. A helyzettel mindenki csak most ismerkedik, így az egyéni megoldásoknak az egyes műhelyeken túlterjedő jelentősége lehet. Körbekérdeztünk, ki hogyan reagált a helyzetre, és milyen módon tervezi megoldani a következő időszakot. 

Irodában vagy otthonról?

A legtöbb kis- és közepes méretű iroda, akikkel egyeztettünk, március 16-tól, azaz a mai naptól átállt az otthoni munkavégzésre. A személyes találkozókat tulajdonképp mindenki lemondta, akivel beszéltünk. A többség számol a termelékenység csökkenésével, de az intézkedéseket elkerülhetetlennek tartották.

Az idehaza már-már közepesnek számító, tíz főt foglalkoztató Nanavízió csapata a múlt kedden egyeztetett először a helyzetről, majd csütörtökön tartottak egy home office-próbát, és a mai naptól mindenki otthonról dolgozik – ebben persze segít az eddigi rutin, hiszen heti egy nap home office eddig is mindenkinek járt. 

Köninger Szilárd, a győri canarchitects tagja kérdésünkre elmondta: ők is felkészültek a home office működési módra, és szükség esetén be is vezetik, de az iroda sajátos működési módja, az erős együttműködésen és -gondolkodáson alapuló napi munka miatt ez nagy kihívást jelent. Gunther Zsolt, a 15 főt foglalkoztató 3H vezető tervezője jelezte: a hétfő-keddi napot még a feladatok szétosztására szánják, és szerdától állnak át az otthoni munkavégzésre. Hasonló helyzetben van a Hello Wood is: a közeli napokban alakulnak ki az egyes, feladatokra lebontott munkacsoportok.

A mától home office módban dolgozó Paradigma Ariadné, illetve a Partizan Architecture is említette, hogy már a múlt héten abbahagyták a tömegközlekedés használatát, és ebben támogatják is munkatársaikat. A Paradigma Ariadné a gyakornoki programot is felfüggesztette.

Dobos András megjegyezte, hogy számukra most a lépték jelenti a legnagyobb kihívást, hiszen a LAB5 architects irodájának infrastruktúrája alkalmas a home office-ra, korábban is dolgoztak már így egyes feladatokon, de még nem tudni, hogyan működik majd az iroda úgy, hogy mindenki otthon van. „Kihívást látunk most a közös szellemi munkában, a
csapatmunkát intenzíven igénylő tervezési feladatokban, az építtetői
prezentációkban, helyszíni művezetésben."

A legtöbb irodánál a jelenlegi helyzet számos kérdést vet fel a munkavállalói jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban. Ismereteink szerint több nagy irodában még nem dőlt el, mikortól és milyen körben oldható meg a távoli munkavégzés. Egy nagyobb irodából neve elhallgatását kérő forrásunk jelezte, hogy a veszélyeztetett korosztályba tartozó kollégákat hazaküldték, de az otthoni munkavégzés bevezetéséről egyelőre nincs szó. 

A jelenleg is több nagyberuházáson dolgozó, 40 fő alkalmazottat és több, mint 200 fő alvállalkozót foglalkoztató ZDA – Zoboki Építésziroda ma minden ügyfelének bejelentette a „vis maior" helyzetet. „A vis maior intézményét mindkét félnek el kell fogadnia, ha a kliens nem ismeri el, akkor a határidők számonkérését és a kötbérezést nem lehet megúszni" – szögezte le érdeklődésünkre Zoboki Gábor. Az iroda a mai naptól szünetelteti a szerződéses alvállalkozók munkavégzését (hr, pr, pénzügyi szolgáltatások), és elkezdték a kintlevőségek behajtásával kapcsolatos egyeztetéseket. A két-három hónapos működési tartalék képzéséhez várhatóan bizonyos alvállalkozóktól fizetési haladékot is kérnek. Ha szükséges, a cég áthidaló megoldásként a meglévő rulírozó hitel keretét veszi majd igénybe, de a plusz hitelfelvételt mindenképp szeretnék elkerülni.

Eszközhasználat

A kis irodák többsége felhőben tárolja az adatokat (a legtöbben konkrétan a Dropboxot, illetve a G Suite-ot említették), skype, e-mailek, telefon használatával a közös munkavégzést megoldhatónak tartják. Major Zoltán (PARTIZAN) megjegyezte, hogy dolgoznak a képernyőmegosztás megoldásán, a közös tervezés és rajzolás megkönnyítésére. A távoli elérésre az irodák többsége fel volt készülve, vagy jelenleg dolgozik a beállításán.

Gunther Zsolt épp a partnereknek szánt levelét fogalmazta, amikor telefonon utolértük. Az építész hangsúlyozta: a megbízóknak is meg kell értenie, hogy iroda hiányában bizonyos feladatok nem elvégezhetőek – így például nyomtatott dokumentációt a 3H a veszélyhelyzet elmúltáig nem tud leszállítani. „Mindenkinek nagyon precízen kell tudnia, mit csinál, meddig megy el – az otthoni munkavégzés jóval nagyobb felelősség mindenki számára" – húzta alá a tervező. „Ez egyben egy teszt is az irodának."

A nagyobb irodák közé tartozó, többek közt a Budapest One és az Etele Plaza fejlesztésén dolgozó Paulinyi and Partners esetében „a teljes cégcsoport átáll home office munkára a mai nappal és a tervezői munka egyeztetése, a csapatmeetingek, a projektmenedzsment és tanácsadói munkák, ügyfélkapcsolat online történik majd" – írta lapunknak Fábián Gergely, a cégcsoport kommunikációs vezetője. „Az elmúlt évek alatt végzett fejlett digitalizációs és informatikai fejlesztéseknek köszönhetően semmi akadálya, teljesen kiépített infrastruktúra van minden egyes munkafázishoz."

Bár a március 16-án esedékes két határidő miatt ma – zárt ajtók mögött – még minden munkatárs dolgozott, a ZDA – Zoboki Építésziroda a holnapi nappal otthoni munkavégzésre áll át. Ehhez néhány kivétellel mindenkinek rendelkezésére állnak a szükséges eszközök. Az irodába csak az ügyvezetés és néhány projektvezető jár be. A munka megkönnyítésére mindenkinek rendelkezésére áll a teljes címlista. „Amennyiben a kollégák nem tudnak otthonról dolgozni, valószínűleg a gazdasági vagy részleges munkanélküliség intézménye is szóba jöhet. Jogi referensünk szerint az alkalmazottak esetében is lehet alkalmazni a »vis maior« intézményét. Ha valamiben segíthet most az állam a szellemi-kreatív munkát végzőknek, az éppen ez" – hangsúlyozta Zoboki Gábor.

Problémák és kitettség

Az új helyzettel kapcsolatos problémák közül többen is kiemelték a frissen változott engedélyezési eljárásmódot. 2020. március 1-től megszűntek a jegyzői építésügyi hatóságok, és a feladatkör a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz került át. Mivel még nincs kialakult munkarutin ezen a területen, a kisebb irodák számára ez komoly problémákat jelenthet. Az eljáró hatóságok kényszerű leállása pedig konkrétan mindenkit érint. „Minden olyan munka, ami önkormányzatokhoz tartozik, szabályozásmódosítást igényel, illetve az engedélyezési eljárások menete is meg fog akadni" – sorolta kérdésünkre Köninger Szilárd. A hatósági eljárások megakadásával kapcsolatos aggályokat Gunther Zsolt is említette.

A irodák érzékenysége nagyban függ attól, milyen munkákon dolgoznak. A két fő állandó létszámmal és külsős partnerekkel dolgozó Hetedik Műtermet vezető Szabó Levente kérdésünkre azt mondta: jelenleg nincsenek olyan munkáik, amelyek társtervezői megbeszéléseket igényelnének – a tanulmánytervi fázisban, előkészítés alatt levő feladatokat pedig távmunkában is lehet végezni. Major Zoltán jelezte: egy folyamatban levő munkájuk az építkezés jövő heti leállása miatt, egyelőre nem tervezhető időre megakad; a többi tervezési folyamatot megpróbálják minél gyorsabban lezárni. Egy aktuális munka kapcsán viszont a szükséges levéltári kutatásra biztosan nem lesz lehetőségük a közeljövőben, sőt, a helyszínbejárások lehetősége is megkérdőjeleződött. 

A Paradigma Ariadné már szembesült a lehető legrosszabb következménnyel: egy ügyfelük lemondta a tervezett eseményéhez kapcsolódó installáció-design megbízást, miután a járványhelyzet miatt magát az eseményt is törölni kellett. „Ezen a téren elég kitettek vagyunk" – fejtette ki Csóka Attila Róbert, az iroda alapító tagja. „Építészeti tervezéssel és kulturális menedzsmenttel foglalkozunk: ez a második láb sokkal érzékenyebben veszi a jelenlegi helyzetet, hiszen itt közösségekben dolgozunk – ezek gyakorlatilag kiesnek a következő időszakban." Az iroda három alapítója, Csóka mellett Molnár Szabolcs és Smiló Dávid, az idei Velencei Építészeti Biennále kurátori csapatának is tagja; őket a Biennále három és fél hónapos elhalasztása is érinti. 

Hasonló helyzettel szembesült a Studio Nomad is. „...több rendezvényen is építettünk volna most tavasszal installációkat, ezek elmaradnak és megrendelt bútorok is maradtak a raktárunkban"  - írta kérdésünkre Pongor Soma az irodától. A megkérdezett nagyobb irodák viszont egyelőre nem jelezték, hogy a megrendelőnk halasztást kértek volna a kialakult helyzetre való tekintettel. 

„Megbízások szempontjából még nem tudunk jóslatokba bocsátkozni, egyelőre nem az építészetre gyakorolt hatás a kérdéses, hanem az életmódra és gazdaságra. A héten derül ki, hogy a következő egy-két hónapra tervezett építések és bontások csúsznak-e, de bízunk benne, hogy azok – mivel szabad levegőn valósulnak meg - kivitelezhetőek, illetve az is elképzelhető, hogy több szerződésünk aláírása tolódni fog." – írta kérdésünkre e-mailben Farkas Anita, a Hello Wood szenior kommunikációs menedzsere – „Az építészeti munkáink mellett az oktatási tevékenységet, a workshopok és táborok szervezését is tovább folytatjuk. Dolgozunk azon, hogy az erre a hétvégére tervezett gyerekworkshopot online meg tudjuk tartani és a júliusi Építész Mustra alkotófesztivál szervezése sem áll le." 

Mit látunk a jövőből?

A megkérdezettek többsége arra fókuszál, hogy felgyorsítsa az aktuális munkafolyamatokat és minél előbb leadja a munkát. Hogy mi lesz ezután? „Összeraktunk egy listát, hogy legyen B opciónk a munkák leállása esetében. Az előredolgozás, a fejlesztés, az adatbázis-építés és a benchmarking egyébként is jellemző ránk – ebben az esetben ezek kerülnek az előtérbe" – mondta Csóka Attila Róbert. Soltész Noémitól (Nanavízió) hasonló választ kaptunk: „vannak teendők, amiket a konjunktúra kapcsán elhalasztottunk, mint az iroda esedékes tizedik születésnapja." 

Szabó Levente szerint „van akár hetekre-hónapokra is feladat" – az építész és egyetemi oktató inkább attól tart, hogy a gazdasági visszaesés az egész építőipar számára jár majd komoly negatív következményekkel, amelyeket fél-egyéves távlatban érzünk majd meg. Zoboki Gábor nem feltétlenül tart az építőipar visszaesésétől. „A jelenlegi kormányzati politika többször bizonyította, mennyire fontosnak tartja a GDP 25%-át adó magas- és mélyépítést, a korábbi válság idején is. Józan gazdasági intézkedésekkel a nagyobb negatívumok megelőzhetőek" – mondta lapunknak az építész.

A megkérdezettek közül többen aggódnak azért is, hogy az iroda nehezen összeállt, jól működő kollektívájára milyen hatással lesz az elszigetelt munkavégzés. „Az iroda kohéziós erejét fenntartani is komoly feladat" – jelezte Gunther Zsolt. „Erre biztosan nem lesz jó hatással az otthoni munkavégzés."

A jelen helyzetben a kis irodák körülbelül a nyári időszakig látnak előre. A Paradigma Ariadné negyedéves, a Nanavízió féléves tartalékkal dolgozik, addig tudják fenntartani komolyabb következmények nélkül a mostani, átmeneti állapotot; a megkérdezettek többsége körülbelül szintén három hónapra lát előre. „Nyilván az a cél, hogy senkit se kelljen elküldeni. Ugyanakkor lehet, hogy lesz olyan időszak, hogy szabadságot kell kivenni" – szögezte le Soltész Noémi. A megkérdezettek közül többen jelezték: várják az építész érdekvédelmi szervezetek reakcióit és útmutatását a helyzetben. 

Zoboki Gábor a vészhelyzet ellenére optimista: a kényszerű otthoni munkavégzés arra is jó lehet, hogy régóta halogatott ügyeket vegyünk elő – mondja. Ő például a bakelit gyűjteményét és könyvtárát tervezi rendbe rakni a következő hetekben.

 

Kovács Dániel

Nyitókép: Czakó Zsolt. A cikk elkészítésében Fürdős Zsanett működött közre. A jelenlegi helyzettel kapcsolatos kommenteket, javaslatokat örömmel fogadunk. A közeljövőben szeretnénk az építészeti oktatás, illetve a szakmai érdekvédelem reakcióival is foglalkozni. 

 

Vélemények (1)
P. Imre
2020.03.16.
20:38

Úristen. Kérem, a váratlanul felszabadult szabadidőben, görcsölés helyett, olvassák Arthur Koestler "Nyilvessző a végtelenbe" c. művét. Ez a semmibe hullt valami csodálatos önvallomása. Márpedig most erre van esély, nem a beadások görcsös teljesítésére.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.