Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Vélemény

A veszprémi várnegyed újjászületése

1/19

A török háborúk korában hét alkalommal is gazdát cserélt vár középkori épületei jórészt elpusztultak, az újjáépítés nagy része viszont csak a 18. század végére fejeződött be. Az eredeti várfalak elé pár méterrel új, magasabb falak épültek közvetlenül a sziklák peremén, helyet biztosítva a kertek számára.

A püspöki palota a felújítása leglátványosabb fázisában, 2022 nyarán, amikor gigantikus állványrendszer és ideiglenes teherlift segítségével, közvetlenül a várhegy alatti Úrkút utcából szállították fel az építőanyagokat.

A városközpont irányából a vár sokáig legújabb építménye, az 1939-re elkészült Hősök kapuja jelöli ki az egykori katonai létesítmény határát.

A kapu mögötti képtár épülete 1820 körülépült, eredetileg lakóház volt, felújítása és modern múzeummá alakítása 2022-re készült el.  

A remek panorámájú épület jelenleg a Vass László Gyűjteménynek ad otthont.

A szomszédos FOTON Audiovizuális Központ a várnegyed talán legtöbb történelmi réteget érintő projektje, 2023-ra készült el. Legrégebbi eleme a jobboldali, barokk Simoga-ház házban kialakított Csikász Galéria.

Az kávézó melletti multifunkciós épület, a „palánkvár”, a terület egészének kialakításával együtt a Nóbik Orsolya, Szilvási Attila, és Kiss Gábor János alkotta csapat, a km07 Építész Műterem munkája.

A projekt harmadik eleme a várfal mögötti park és remek panorámájú gyilokjáró, ahonnan a középkori alapokon álló, copf tűztorony is megközelíthető.

Sajnos a nyári munkanapi késő délutánon valamennyi itteni intézmény zárva tart, az udvar és a várfal mögötti park szabadon látogatható.

A vár főutcájának egyik neves épülete az aggpapok háza, a 18. század második felének egyik legkeresettebb késő barokk copf építésze, Fellner Jakab tervei alapján épült 1770-ben. A felújítás során lebontották az udvarának kerítését, így a bejáratának kompozíciója bő száz év után újra látható.

A vár legidősebb épületei közül több a Szentháromság-téren áll: balra a 18. század elején épült Szent István király templom, jobbra a középkori eredetű Szent Mihály-székesegyház. Mai neoromán formáját mindkettő a 20. század elejére nyerte el. Sárga homlokzatuk ezúttal hasonló, visszafogottabb színeket kapott.

A vár utca 27. alatti egykori egyházi iroda felújításának konténerei egyelőre takarják a Dubniczay-palota különösen gazdagon díszített homlokzatát. Az utca szépen kopott, értékes kockakő útburkolatára a felújítási munkák idejére aszfaltcsík került.

Dubniczay-palota szerencsére hétköznap délutánokon is látogatható, teljes felújítása már 2006-ra befejeződött, a Karácsony Építész Iroda tervei alapján. Emeleti szintjének különlegessége szomszédos szobák hosszú sorában fennmaradt eredeti falestés.

A palota felső szintjein modern stílusú kiállítóterek is helyet kaptak, jelenleg ékszer, és fotókiállítások töltik meg a tereket.

A Szentháromság-tér másik két emblematikus épülete, a nagypréposti, és érseki paloták, egyelőre paravánok mögött állnak, előterük munkaterület, homlokzataik azonban már elkészültek.

Az érseki, illetve korábban püspöki palota, 1765–1776 között, szintén Fellner Jakab tervei alapján épült, végleg meghatározóvá téve tervezőjét a korabeli építészetben. Funkciója az elmúlt 250 évben nem változott, az egyházmegye (érsekségként ma már több megye) mindenkori vezetője, valamint adminisztrációja székel a falai között.

Az épület a második világháborús várostromot is rendkívül szerencsével, nagyobb találatok és tüzek nélkül vészelte át, ami nem volt elmondható a szomszédairól. AZ M Építész Iroda által tervezett felújítása során még így is számos kutatásra, végső esetben néhány kisebb kortárs kiegészítésre volt szükség.

A vár legészakibb épülete, a nagyszeminárium és a Szent Mihály-székesegyház között áll a több mint ezer éves Szent György-kápolna, ami köré szintén az M Építész Iroda tervezett új védő és bemutatóépületet, ami kisebb egyházi események megtartására is alkalmas. Innen a Vár utca utolsó harminc méteres szakasza sajnos még lezárt építési terület.

A nagypréposti palota állványzata, és a székesegyház között, egy alig méternyire összeszűkülő, beláthatatlan sarkon át most is szabadon járható a várból a Benedek-hegyre vezető sétány, bár a megtalálását helyszíni tábla vagy térkép nem segíti. Végpontjáról kiválóan látható a vár északi oldala, a nagyszeminárium és a Körmendy Ház megújult homlokzataival.

?>
A török háborúk korában hét alkalommal is gazdát cserélt vár középkori épületei jórészt elpusztultak, az újjáépítés nagy része viszont csak a 18. század végére fejeződött be. Az eredeti várfalak elé pár méterrel új, magasabb falak épültek közvetlenül a sziklák peremén, helyet biztosítva a kertek számára.
?>
A püspöki palota a felújítása leglátványosabb fázisában, 2022 nyarán, amikor gigantikus állványrendszer és ideiglenes teherlift segítségével, közvetlenül a várhegy alatti Úrkút utcából szállították fel az építőanyagokat.
?>
A városközpont irányából a vár sokáig legújabb építménye, az 1939-re elkészült Hősök kapuja jelöli ki az egykori katonai létesítmény határát.
?>
A kapu mögötti képtár épülete 1820 körülépült, eredetileg lakóház volt, felújítása és modern múzeummá alakítása 2022-re készült el.  
?>
A remek panorámájú épület jelenleg a Vass László Gyűjteménynek ad otthont.
?>
A szomszédos FOTON Audiovizuális Központ a várnegyed talán legtöbb történelmi réteget érintő projektje, 2023-ra készült el. Legrégebbi eleme a jobboldali, barokk Simoga-ház házban kialakított Csikász Galéria.
?>
Az kávézó melletti multifunkciós épület, a „palánkvár”, a terület egészének kialakításával együtt a Nóbik Orsolya, Szilvási Attila, és Kiss Gábor János alkotta csapat, a km07 Építész Műterem munkája.
?>
A projekt harmadik eleme a várfal mögötti park és remek panorámájú gyilokjáró, ahonnan a középkori alapokon álló, copf tűztorony is megközelíthető.
?>
Sajnos a nyári munkanapi késő délutánon valamennyi itteni intézmény zárva tart, az udvar és a várfal mögötti park szabadon látogatható.
?>
A vár főutcájának egyik neves épülete az aggpapok háza, a 18. század második felének egyik legkeresettebb késő barokk copf építésze, Fellner Jakab tervei alapján épült 1770-ben. A felújítás során lebontották az udvarának kerítését, így a bejáratának kompozíciója bő száz év után újra látható.
?>
A vár legidősebb épületei közül több a Szentháromság-téren áll: balra a 18. század elején épült Szent István király templom, jobbra a középkori eredetű Szent Mihály-székesegyház. Mai neoromán formáját mindkettő a 20. század elejére nyerte el. Sárga homlokzatuk ezúttal hasonló, visszafogottabb színeket kapott.
?>
A vár utca 27. alatti egykori egyházi iroda felújításának konténerei egyelőre takarják a Dubniczay-palota különösen gazdagon díszített homlokzatát. Az utca szépen kopott, értékes kockakő útburkolatára a felújítási munkák idejére aszfaltcsík került.
?>
Dubniczay-palota szerencsére hétköznap délutánokon is látogatható, teljes felújítása már 2006-ra befejeződött, a Karácsony Építész Iroda tervei alapján. Emeleti szintjének különlegessége szomszédos szobák hosszú sorában fennmaradt eredeti falestés.
?>
A palota felső szintjein modern stílusú kiállítóterek is helyet kaptak, jelenleg ékszer, és fotókiállítások töltik meg a tereket.
?>
A Szentháromság-tér másik két emblematikus épülete, a nagypréposti, és érseki paloták, egyelőre paravánok mögött állnak, előterük munkaterület, homlokzataik azonban már elkészültek.
?>
Az érseki, illetve korábban püspöki palota, 1765–1776 között, szintén Fellner Jakab tervei alapján épült, végleg meghatározóvá téve tervezőjét a korabeli építészetben. Funkciója az elmúlt 250 évben nem változott, az egyházmegye (érsekségként ma már több megye) mindenkori vezetője, valamint adminisztrációja székel a falai között.
?>
Az épület a második világháborús várostromot is rendkívül szerencsével, nagyobb találatok és tüzek nélkül vészelte át, ami nem volt elmondható a szomszédairól. AZ M Építész Iroda által tervezett felújítása során még így is számos kutatásra, végső esetben néhány kisebb kortárs kiegészítésre volt szükség.
?>
A vár legészakibb épülete, a nagyszeminárium és a Szent Mihály-székesegyház között áll a több mint ezer éves Szent György-kápolna, ami köré szintén az M Építész Iroda tervezett új védő és bemutatóépületet, ami kisebb egyházi események megtartására is alkalmas. Innen a Vár utca utolsó harminc méteres szakasza sajnos még lezárt építési terület.
?>
A nagypréposti palota állványzata, és a székesegyház között, egy alig méternyire összeszűkülő, beláthatatlan sarkon át most is szabadon járható a várból a Benedek-hegyre vezető sétány, bár a megtalálását helyszíni tábla vagy térkép nem segíti. Végpontjáról kiválóan látható a vár északi oldala, a nagyszeminárium és a Körmendy Ház megújult homlokzataival.
1/19

A török háborúk korában hét alkalommal is gazdát cserélt vár középkori épületei jórészt elpusztultak, az újjáépítés nagy része viszont csak a 18. század végére fejeződött be. Az eredeti várfalak elé pár méterrel új, magasabb falak épültek közvetlenül a sziklák peremén, helyet biztosítva a kertek számára.

A püspöki palota a felújítása leglátványosabb fázisában, 2022 nyarán, amikor gigantikus állványrendszer és ideiglenes teherlift segítségével, közvetlenül a várhegy alatti Úrkút utcából szállították fel az építőanyagokat.

A városközpont irányából a vár sokáig legújabb építménye, az 1939-re elkészült Hősök kapuja jelöli ki az egykori katonai létesítmény határát.

A kapu mögötti képtár épülete 1820 körülépült, eredetileg lakóház volt, felújítása és modern múzeummá alakítása 2022-re készült el.  

A remek panorámájú épület jelenleg a Vass László Gyűjteménynek ad otthont.

A szomszédos FOTON Audiovizuális Központ a várnegyed talán legtöbb történelmi réteget érintő projektje, 2023-ra készült el. Legrégebbi eleme a jobboldali, barokk Simoga-ház házban kialakított Csikász Galéria.

Az kávézó melletti multifunkciós épület, a „palánkvár”, a terület egészének kialakításával együtt a Nóbik Orsolya, Szilvási Attila, és Kiss Gábor János alkotta csapat, a km07 Építész Műterem munkája.

A projekt harmadik eleme a várfal mögötti park és remek panorámájú gyilokjáró, ahonnan a középkori alapokon álló, copf tűztorony is megközelíthető.

Sajnos a nyári munkanapi késő délutánon valamennyi itteni intézmény zárva tart, az udvar és a várfal mögötti park szabadon látogatható.

A vár főutcájának egyik neves épülete az aggpapok háza, a 18. század második felének egyik legkeresettebb késő barokk copf építésze, Fellner Jakab tervei alapján épült 1770-ben. A felújítás során lebontották az udvarának kerítését, így a bejáratának kompozíciója bő száz év után újra látható.

A vár legidősebb épületei közül több a Szentháromság-téren áll: balra a 18. század elején épült Szent István király templom, jobbra a középkori eredetű Szent Mihály-székesegyház. Mai neoromán formáját mindkettő a 20. század elejére nyerte el. Sárga homlokzatuk ezúttal hasonló, visszafogottabb színeket kapott.

A vár utca 27. alatti egykori egyházi iroda felújításának konténerei egyelőre takarják a Dubniczay-palota különösen gazdagon díszített homlokzatát. Az utca szépen kopott, értékes kockakő útburkolatára a felújítási munkák idejére aszfaltcsík került.

Dubniczay-palota szerencsére hétköznap délutánokon is látogatható, teljes felújítása már 2006-ra befejeződött, a Karácsony Építész Iroda tervei alapján. Emeleti szintjének különlegessége szomszédos szobák hosszú sorában fennmaradt eredeti falestés.

A palota felső szintjein modern stílusú kiállítóterek is helyet kaptak, jelenleg ékszer, és fotókiállítások töltik meg a tereket.

A Szentháromság-tér másik két emblematikus épülete, a nagypréposti, és érseki paloták, egyelőre paravánok mögött állnak, előterük munkaterület, homlokzataik azonban már elkészültek.

Az érseki, illetve korábban püspöki palota, 1765–1776 között, szintén Fellner Jakab tervei alapján épült, végleg meghatározóvá téve tervezőjét a korabeli építészetben. Funkciója az elmúlt 250 évben nem változott, az egyházmegye (érsekségként ma már több megye) mindenkori vezetője, valamint adminisztrációja székel a falai között.

Az épület a második világháborús várostromot is rendkívül szerencsével, nagyobb találatok és tüzek nélkül vészelte át, ami nem volt elmondható a szomszédairól. AZ M Építész Iroda által tervezett felújítása során még így is számos kutatásra, végső esetben néhány kisebb kortárs kiegészítésre volt szükség.

A vár legészakibb épülete, a nagyszeminárium és a Szent Mihály-székesegyház között áll a több mint ezer éves Szent György-kápolna, ami köré szintén az M Építész Iroda tervezett új védő és bemutatóépületet, ami kisebb egyházi események megtartására is alkalmas. Innen a Vár utca utolsó harminc méteres szakasza sajnos még lezárt építési terület.

A nagypréposti palota állványzata, és a székesegyház között, egy alig méternyire összeszűkülő, beláthatatlan sarkon át most is szabadon járható a várból a Benedek-hegyre vezető sétány, bár a megtalálását helyszíni tábla vagy térkép nem segíti. Végpontjáról kiválóan látható a vár északi oldala, a nagyszeminárium és a Körmendy Ház megújult homlokzataival.

Nézőpontok/Vélemény

A veszprémi várnegyed újjászületése

2025.06.14. 19:55
1/19

A török háborúk korában hét alkalommal is gazdát cserélt vár középkori épületei jórészt elpusztultak, az újjáépítés nagy része viszont csak a 18. század végére fejeződött be. Az eredeti várfalak elé pár méterrel új, magasabb falak épültek közvetlenül a sziklák peremén, helyet biztosítva a kertek számára.

A püspöki palota a felújítása leglátványosabb fázisában, 2022 nyarán, amikor gigantikus állványrendszer és ideiglenes teherlift segítségével, közvetlenül a várhegy alatti Úrkút utcából szállították fel az építőanyagokat.

A városközpont irányából a vár sokáig legújabb építménye, az 1939-re elkészült Hősök kapuja jelöli ki az egykori katonai létesítmény határát.

A kapu mögötti képtár épülete 1820 körülépült, eredetileg lakóház volt, felújítása és modern múzeummá alakítása 2022-re készült el.  

A remek panorámájú épület jelenleg a Vass László Gyűjteménynek ad otthont.

A szomszédos FOTON Audiovizuális Központ a várnegyed talán legtöbb történelmi réteget érintő projektje, 2023-ra készült el. Legrégebbi eleme a jobboldali, barokk Simoga-ház házban kialakított Csikász Galéria.

Az kávézó melletti multifunkciós épület, a „palánkvár”, a terület egészének kialakításával együtt a Nóbik Orsolya, Szilvási Attila, és Kiss Gábor János alkotta csapat, a km07 Építész Műterem munkája.

A projekt harmadik eleme a várfal mögötti park és remek panorámájú gyilokjáró, ahonnan a középkori alapokon álló, copf tűztorony is megközelíthető.

Sajnos a nyári munkanapi késő délutánon valamennyi itteni intézmény zárva tart, az udvar és a várfal mögötti park szabadon látogatható.

A vár főutcájának egyik neves épülete az aggpapok háza, a 18. század második felének egyik legkeresettebb késő barokk copf építésze, Fellner Jakab tervei alapján épült 1770-ben. A felújítás során lebontották az udvarának kerítését, így a bejáratának kompozíciója bő száz év után újra látható.

A vár legidősebb épületei közül több a Szentháromság-téren áll: balra a 18. század elején épült Szent István király templom, jobbra a középkori eredetű Szent Mihály-székesegyház. Mai neoromán formáját mindkettő a 20. század elejére nyerte el. Sárga homlokzatuk ezúttal hasonló, visszafogottabb színeket kapott.

A vár utca 27. alatti egykori egyházi iroda felújításának konténerei egyelőre takarják a Dubniczay-palota különösen gazdagon díszített homlokzatát. Az utca szépen kopott, értékes kockakő útburkolatára a felújítási munkák idejére aszfaltcsík került.

Dubniczay-palota szerencsére hétköznap délutánokon is látogatható, teljes felújítása már 2006-ra befejeződött, a Karácsony Építész Iroda tervei alapján. Emeleti szintjének különlegessége szomszédos szobák hosszú sorában fennmaradt eredeti falestés.

A palota felső szintjein modern stílusú kiállítóterek is helyet kaptak, jelenleg ékszer, és fotókiállítások töltik meg a tereket.

A Szentháromság-tér másik két emblematikus épülete, a nagypréposti, és érseki paloták, egyelőre paravánok mögött állnak, előterük munkaterület, homlokzataik azonban már elkészültek.

Az érseki, illetve korábban püspöki palota, 1765–1776 között, szintén Fellner Jakab tervei alapján épült, végleg meghatározóvá téve tervezőjét a korabeli építészetben. Funkciója az elmúlt 250 évben nem változott, az egyházmegye (érsekségként ma már több megye) mindenkori vezetője, valamint adminisztrációja székel a falai között.

Az épület a második világháborús várostromot is rendkívül szerencsével, nagyobb találatok és tüzek nélkül vészelte át, ami nem volt elmondható a szomszédairól. AZ M Építész Iroda által tervezett felújítása során még így is számos kutatásra, végső esetben néhány kisebb kortárs kiegészítésre volt szükség.

A vár legészakibb épülete, a nagyszeminárium és a Szent Mihály-székesegyház között áll a több mint ezer éves Szent György-kápolna, ami köré szintén az M Építész Iroda tervezett új védő és bemutatóépületet, ami kisebb egyházi események megtartására is alkalmas. Innen a Vár utca utolsó harminc méteres szakasza sajnos még lezárt építési terület.

A nagypréposti palota állványzata, és a székesegyház között, egy alig méternyire összeszűkülő, beláthatatlan sarkon át most is szabadon járható a várból a Benedek-hegyre vezető sétány, bár a megtalálását helyszíni tábla vagy térkép nem segíti. Végpontjáról kiválóan látható a vár északi oldala, a nagyszeminárium és a Körmendy Ház megújult homlokzataival.

Cikkinfó

Projektinfó

Földrajzi hely:
Veszpérm

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.