Korszakok képviseletében - Új Duna-híd

Budapest valamennyi hídja különleges értéket képvisel. Formájukban, anyagukban, szerkezetükben tökéletesen reprezentálják a kort, amelyben épültek. Király Szabolcs és Takács Ákos (CÉH Zrt.) pályaműve ezt a hagyományt kívánja folytatni. 

A KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. mint kiíró meghívásos, előminősítéses nemzetközi építészeti tervpályázatot hirdetett a Galvani út vonalában egy új, kötöttpályás közlekedéssel együtt 2x3 forgalmi sáv szélességben megépítendő Duna-híd tervezésére vonatkozóan. Miután cégünk az előminősítési szakaszon sikeresen megfelelt, a tervezési szakaszban pályaművet nyújtott be. A megszületett hídra nagyon büszkék vagyunk. A tervezéssel töltött időszak rendkívül élvezetes volt, csapatunk minden tagja óriási lelkesedéssel állt a feladathoz, tudása legjavát és rengeteg munkát tett bele.

Tekintettel a feladat volumenére, úgy döntöttünk, hogy cégen belül belső építész tervpályázatot indítunk, amely pályázat során választjuk ki azt az egy változatot, amely a pályamű alapját fogja képezni. A belső tervpályázat során 4 építész csapat állt fel, és közel 20 vázlat készült. Az elkészült vázlatokat többszöri zsűrizésnek vetettük alá, a zsűrizésnél alapvető szempont volt, hogy a kiírás feltételeinek minden szempontból megfeleljen a pályamű, és az előzetesen megadott értékelési szempontokat messzemenőkig figyelembe vegye. Végül a hídszerkezet kiválasztásánál - szakítva a budapesti hidak megszokott szimmetrikus megjelenésű formájával - egy pilonos, ferdekábeles kialakítást választottuk, eleget téve ezzel a kiíró azon kívánalmának, hogy Budapesten eddig még nem alkalmazott hídszerkezet épüljön. Ezen szempont alapján még felmerült az ívhíd alkalmazásának a lehetősége is, de ezt végül elvetettük, tekintve kevésbé újszerű mivoltát, illetve a városi környezetbe való nehézkesebb beilleszthetőségét.

Esztétikai szempontok szerint Budapest valamennyi hídja különleges értéket képvisel. Formájukban, anyagukban, szerkezetükben tökéletesen reprezentálják a kort, amelyben épültek. A tervezett Új Duna-híd ezt a hagyományt kívánja folytatni. Formai szempontból a ferdekábeles hidak korunk egyik legmodernebb technológiájával valósulnak meg, anyagfelhasználásuk és szerkezeti megoldásaik egyaránt a környezet- és energiatudatos mérnöki műtárgyak követendő példái.

Csepel sziget északi területe Budapest egyik legjelentősebb fejlesztési területe. Az ide tervezett sportcentrum és rekreációs park, vagy a Soroksári Dunaág mellett létesítendő Campus még nagyobb jelentőséget ad az új Duna hídnak, amely Csepel és az új városközpont kapujává válik.

Ennek városképi pozícionálását is elősegíti, hogy a tervezett híd pilonja a csepeli oldalhoz került. Az aszimmetrikus kialakítást, a Csepel felőli oldalon épülő legfontosabb tartószerkezeti elemet indokolja az is, hogy a főváros védett városképű belső városrészeiből az itt létesülő pilon látható lesz, megjelölve a Csepel szigeti fejlesztéseket a városképen belül.

Megvizsgáltuk azt is, hogy a pilonnak jóval a sodorvonalon kívüli, Csepel sziget felé történő elhelyezése milyen kihatással van a csepeli Szabadkikötő hajóval történő megközelítésére. Arra jutottunk, hogy a keresztezéstől kb. 1 km-re lévő Szabadkikötő uszályokkal történő megközelítését a pilon egyáltalán nem akadályozza.

A pályázatban a hídhoz kapcsolódó közúti csomópontok nem alakíthatók ki valamennyi szükséges forgalmi követelményt kielégítve a kijelölt tervezési határon belül. További területeket szükséges igénybe venni a Budafoki út környezetében.

A Galvani út folytatásában létrejövő új Duna-híd jelentősen felértékeli majd a budai területeket. A jelenleg alulhasznosított, félig ipari célt szolgáló ingatlanok övezeti átsorolása várható. Budapest távlati elképzeléseiben iroda vagy lakóövezet fejlesztési terület szerepel, 45 méteres magassági korlátozással.

A Budafoki út külön szintű csomópontját a tervpályázat kiírójától kapott adatok alapján és minél kevesebb terület igénybevételét szem előtt tartva határoztuk meg. Lehetőségként felmerült a Budafoki út szintbeni keresztezése is, azonban ezt elvetettük, mivel a kiíró a feltett kérdésünkre a becsült forgalom alapján egyértelműen a külön szintű keresztezést tartotta kedvezőbbnek. Így a rendelkezésre álló hely és magassági vonalvezetés lehetőségeit vizsgálva féllóhere jellegű közúti csomópont került kialakításra.

A pilon egy kapuzat, találkozási pont. A nyomvonal kötöttségek, a meglévő közmű-infrastruktúrához illeszkedés új lehetőségeket is feltár: a tervezett hídfőnél jelentős zöldfelület, egy valódi rekreációs célú park formálható. Az új park új minőséget biztosít a főváros / Csepel lakosságának a Dunával való kapcsolatára. A park jelentősége miatt a csepeli hídfőhöz külön villamosmegállót, és P+R parkolót terveztünk.

A kiírásnak megfelelően a hídon kétoldali irányhelyes kerékpárutat és kétoldali gyalogos járdát vezettünk át. A csepeli hídfőnél a gyalogos és kerékpáros forgalom levezetésre kerül az autóút mellől. A híd és a szennyvíztisztító közötti zöld sávban, egy fasorral kísért sétányon halad tovább a gyalogos és kerékpáros forgalom a Weiss Manfréd út irányába. A sétány tengelye a híd felé haladva látványában a híd pilonra mutat, a gyalogosokat és a kerékpárosokat kivezeti a csepeli rakpartra tervezett gyalogos és kerékpáros sétányra. A hídfőnél egy többcélú burkolt „városi tér" alakítható ki kávézókkal, vendéglátó egységekkel az ide látogató kerékpárosoknak, kikapcsolódni vágyóknak. A többcélú közösségi tér a népszerű Római part déli párjaként tud majd vonzó célpontként működni. A szétválasztott gyalogos és autós forgalom lehetőséget kínál a Duna part zavartalan megközelítéséhez. A vízen egy úszó terasz is létesül, így a városlakók és a Duna mint vízfelület új minőségű kapcsolatát teremti meg.

Az új Duna-hídnak azon túl, hogy funkcionálisan összeköttetést biztosít két fontos potenciális fejlesztési terület, két kerület, és a Duna két partján fekvő városrészek között, Budapest látképi szempontjából is esztétikai jelentősége is lesz.

A csatlakozási pontok a két átellenes parton a Duna mentén nem azonos szelvénybe esnek. Az „S" alakú útpályát, az abban elhelyezett inflexiós ponttal egyértelműen elvetettük. Hiszen ez mind a hídszerkezet kialakíthatósága, gazdaságossága szempontjából, mind forgalombiztonsági szempontból rendkívül kedvezőtlen. Így maradtunk a ferde keresztezésnél, ahol a mederpilléreket folyásirányba fordítottuk.

A mederpillérek a hajózási szempontból szükséges távolságra kerültek. Ennél nagyobb fesztávolságot semmi nem indokolta. A szerkezet megválasztásánál látványában nagyvonalú, de gazdaságos kialakítás volt a cél, a lehető legkevesebb acél felhasználásával.

Az aszimmetrikus ferdekábeles híd pilonja a csepeli oldalhoz került közelebb, mely a város több nevezetes pontjáról is jól látható, jelszerű, magasra felnyúló, látványos szerkezet. A két pilonos kialakítás számunkra nem volt opció, hiszen a támaszköz nem feltétlen indokolja a második pilont, ill. a két pilon alkalmazása csökkenti a pilonmagasságot, ezáltal az egyedi formatervezésű pilon sokat veszít markánságából, látványosságából, középszerűvé válik.

A pilon formája több jelentést is hordoz: egyrészt a kapcsolatot jelképezi a két part, a két kerület között, kapuzatot formál a Csepel-sziget majdani új városrészének, másrészt a lágyan ívelő, kettéváló forma a Dunát jelképezi, ahogy a Csepel szigetnél kettéágazik.

A híd jellemzően íves formavilágú, melyen egy-egy határozott, finom, lendületes él is megjelenik, mint vízen a hullámok, ahogy a folyam hol felgyorsul, máshol lágyan elcsendesedik, szétterül.

A pilonlábak közrefogják az útpályát, felül összesimulnak, de nem érnek össze. Találkozásuknál egy horony jelenik meg, mely éjszaka különböző színű fényt bocsát ki, a díszvilágítási koncepció részeként. A két pilonláb találkozása, mint két összetett kéz, közötte a fény, mint kohézió, összetartó erő jelenik meg.

A híd felé, és a hídon haladók számára a pilon felső részeinek formálása a két egymásnak simuló kéz képét mutatja, a közöttük égbe törő színes sáv, illetve esti díszvilágításban megjelenő fény-egyenes révén a szemlélők részére spirituális tartalmat is szimbolizál.

Fontos a híd oldalsó és alsó nézete is, ami részben a (rak)partokról, részben a vízen úszó járművekről érzékelhető. Az útpálya (merevítőtartó) keresztmetszetének megfogalmazásánál - hasonlóan a pilonhoz - lágy, íves formákat alkalmaztunk. A keresztmetszeti kialakítás elősegíti, hogy oldalról a híd karcsúbbnak mutatkozik. A folyó feletti finom ív és a pilon ívelése egymást erősíti, és ebben a vonatkozásban a mai kor építészeti irányzatainak jól érthető, de átgondolt formavilágához illeszkedik.

Az acélszerkezetű hídpálya oldalára és aljára fémlemez burkolatot terveztünk rejtett díszvilágítással, melyen izgalmas játékot kelt a Dunáról visszaverődő fény. A fehér színűre festett burkolat helyenként perforált, átlátható, ahogy a gyalogos járda mentén a mellvéd korlát is. A fogódzóba rejtett lámpatestek egyrészt a járdát, kerékpárutat világítják meg, másrészt a mellvéd külső oldalát festik meg éjszaka változatos színű fénnyel.

A pilon körül a gyalogos járda aszimmetrikusan a déli és északi oldalon is kiszélesedik, lehetőséget adva a hídon átkelőknek egy kis pihenésre, a Dunai látkép befogadására. A kilátóplatform konzolosan a Duna fölé nyúlik. A két platform között egy alsó, - a hídpálya alatt vezetett, átlós gyalogos összeköttetést – „aluljárót" terveztünk, azoknak, akik mindkét oldali kilátást meg kívánják tekinteni.

Az „aluljáró" lépcsőlejárata egy ülőfelülettel kombinált növénykazettába lett integrálva. Az átjáró rendkívül látványos, mivel a híd alá beakasztott szerkezet oldalburkolata átlátható perforált lemez. Így akik átkelnek rajta, azoknak szokatlan kilátás nyílik a Dunára és testközelből megtekinthetik a hídpilon talapzatát, szerkezetét is. Ez az átjáró a titokzatos hídmester világába kínál bepillantást szokatlan helyével és ki/rálátásával.

A hídon közlekedő autósok szemszögéből is megvizsgáltuk a kilátást. Az egyedi elválasztó, biztonsági korlátot úgy alakítanánk ki, hogy felette még ellássanak az autók utasai, ne zavarja a panorámát. Az egyedi korlát fő különlegessége az abba rejtett útvilágítás. A híd Duna feletti szakaszán szándékosan nem terveztünk kandelábereket, melyek magas fénypontjai káprázást okoznak, kitakarnak a hídszerkezet látványából, távolabbról nézve fénypontok láncolatának hatnak és felesleges fényszennyezést okoznak. A korlátba integrált lámpák egyenletes és különösen jó megvilágítást adnak, kizárólag az útpályát világítják meg. A fényforrások nem látszódnak az autóból, nem vakítanak. A híd közvilágítása: tökéletesen megvilágított útpályák, „láthatatlan" lámpákkal.

Király Szabolcs, építészmérnök
Kiss Rudolf, híd szakági főmérnök, projektfelelős
CÉH Zrt.