Látványterv: így épülhet meg a Láng Gépgyár helyén az új városnegyed
A beruházást a rozsdaövezeti akcióterv részeként kiemeltté nyilvánították, 2022-2031 között, hat ütemre bontva valósulna meg. A terveket a Paulinyi and Partners építésziroda jegyzi.
A Népszava információi alapján tavaly december végén elindították az egykori Láng Gépgyár területére tervezett negyed környezetvédelmi eljárását. A novemberben a kormány által a rozsdaövezeti akcióterv részeként kiemelt beruházássá nyilvánított projektről korábban mi is beszámoltunk. A beruházó Southblaze Kft.-től származó információk szerint az összesen tervezett bruttó 283 ezer négyzetméteres lakó- és vegyes felhasználású fejlesztés célja egy új, multifunkciós városnegyed létrehozása a XIII. kerületben, a Vizafogó utca, Cserhalom utca, Turbina utca és Váci út által határolt közel tízhetktáros területen.
Az elképzelések alapján 2022 második felében indul el a több mint 150 milliárd forint beruházási értékű rozsdaövezeti projekt, amely tovább bővíti Budapest Váci úti irodafolyosóját, valamint új társasházakat is létrehoz, továbbá zöldít egy korábban elhanyagolt ipari területet. A beruházás keretében egy négycsillagos, közel 16 ezer m2-es szálloda is épül külön vendéglátóegységekkel és kulturális központtal, amelynek célja a közeli Duna Aréna sportrendezvényeiből eredő potenciál kihasználása, valamint az üzleti és turisztikai célközönség kiszolgálása.
Mivel a 619/2021.(XI.8.) számú kormányrendelet értelmében a projekt kiemelt kormányzati beruházás, mentesül a településképi véleményezési eljárás alól, valamint mellőzhetők az országos és kerületi építési szabályok. Ezek helyett a rendeletben sajátos beépítési szabályokat fogalmaztak meg, mely számos szempontra kitér, így például arra is, hogy az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 65 méter, a terepszint feletti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 65%, a földszinten 80%, a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 25%, a lakások pedig 50 m2 alapterületnél kisebbek is lehetnek.
Mint kiderült, a terveket a Paulinyi and Partners építésziroda jegyzi. Honlapjukon a projektek között szerepel is a beruházás "Láng quarter" néven, egyelőre egyetlen látványtervvel és némi alapvető információval. Frissítés (01. 10.) A honlapra felkerült egy másik látványterv is:
A Népszava által idézett előzetes vizsgálati dokumentáció szerint összesen bruttó 280 ezer négyzetméter épülne a felszín felett és további 130 ezer négyzetméter alatta, lakóépületek, irodaházak, szálloda, üzletek, közösségi terek és parkoló formájában. A Váci út és a Vizafogó utca találkozásánál négy különálló toronyból álló, 65 méter magas irodaházat terveznek, kihasználva a maximális magasságot. Egy 230 szobás szálloda és több termes konferencia-helyszín is a koncepció része, a négy lakóépületben pedig 1424 lakást alakítanának ki. Az Esztergomi út északi végére tervezett lakóépületek ugyancsak maximálisan kihasználnák a dunai panorámát.
Az építkezés 2022-2031 között, hat ütemre bontva valósulna meg, az első két ütemben három lakó- és egy 12 emeletesre tervezett, háromszintes mélygarázzsal kiegészített irodaházat húznának fel. A lakóépületek földszint plusz 9-16 emeletesek lennének, a föld alatt 1-3 parkolószinttel, az utcaszinten üzletekkel. Az épületek között „zöld oázis" létesülne (bár a lakóterületek belső kertjeit csak az ott lakók használhatnák). A sűrű beépítés miatt a korábban is említett 25% zöldfelületi minimum csak úgy teljesülhet, ha jelentős méretű tetőkerteket hoznak létre. Összesen 3000 parkolót alakítanának ki.
Ahogy novemberi cikkünkben felidéztük, a Láng Gépgyárat 1868-ban alapította Láng László. A kezdetben csak 10 főt foglalkoztató üzem a gyors sikerek után költözött a mai Váci út 152-156. számú telekre, ahol néhány évtized alatt kiépült a nagykiterjedésű gyárterület, melynek jellegzetes csarnoképületeiben nem csak gőzturbinákat, de dízelmotorokat és kazánokat is gyártottak. Az 1948-ban államosított üzem évtizedeken keresztül Magyarországon kívül számos más ország villamos erőművei számára gyártott gépeket, alkatrészeket. Az 1970-es évektől a korszerűtlen gyártási technológia miatt az üzem fokozatosan válságba került, 1990-ben megkezdődött a gyár privatizációja, majd 2000-ben megszűnt. Az Alpár Ignác által tervezett, nyerstégla homlokzatú, esztétikus csarnoképületek közül a kazánkovács műhely, a kazánszerelő műhely, a rézműves műhely és az irodaépület élvez műemléki védettséget. A cég arra is kitért korábbi közleményében, hogy a beruházás részeként e védett csarnokok is megújulhatnak.
Frissítés (01. 10.): a Portfolio egy újabb, a beruházással kapcsolatos közlemény alapján arról ír, hogy a lakóépületek bruttó 136 ezer m2-en, az irodaházak bruttó 133 ezer m2-en épülnek fel, a négycsillagos vagy négycsillag superior minősítésű hotel pedig bruttó 16 ezer m2 területet kap. A fennmaradó részeken alakítják ki a földfelszín alatti parkolókat, emellett egy kéthektáros közpark is a koncepció része. A projekt összértéke az eddig ismert 150 milliárd forintról egymilliárd euróra, vagyis a jelenlegi árfolyamon több mint 357 milliárd forintra emelkedett, amit azzal indokolnak, hogy a beruházó "számolt az építőipari anyagárak emelkedésével, és számos újszerű, energiatakarékos, innovatív megoldás bevezetésével". Mint kiderült, "a város felől érkezőket egy fokozatosan emelkedő épületegyüttes fogadja, és az épületek csak a telek északi részén érik el a 65 méteres magasságot".
A közlemény szerint a koncepciót az önkormányzat és a kerületi főépítész is támogatja.
