Ma & holnap – cikksorozat a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényről, III. rész – a települési önkormányzat szerepvállalása

Cikksorozatunk az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény összehasonlító vizsgálatával és értelmezésével foglalkozik. Az eheti részben a települési önkormányzat szerepvállalását járjuk körbe.

A magyar építészeti szabályozás történetének két fontos, egymást követő mérföldköve a jelenleg még hatályos, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.), valamint az ezt felváltó, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban Építészeti törvény). Mindkét szabályrendszer alapvetően befolyásolja a magyar építészeti kultúra fejlődését, az épített környezet védelmét és alakítását, a települések tervezését és fejlődését, valamint a hatósági eljárásokat, az ügyintézés menetét. A két törvény témakörök szerinti összehasonlítása, az eltérések bemutatása lehetőséget nyújt arra, hogy tájékozódjunk az idén hatályba lépő új szabályokról és felkészüljünk az ezekből fakadó változásokra.

Az alapelvek és célkitűzések változásának ismertetése, majd az állam szerepének áttekintése után ebben a cikkben az települési önkormányzatok szerepvállalásának változása áll vizsgálatunk fókuszában.

Bár egyik törvény sem ad nagyon szerteágazó, vagy túlságosan hosszan megfogalmazott feladatokat az önkormányzatoknak, az elsőre akár parányinak tűnő előírás-változások azonban kiválóan példázzák a környezet alakításával és az építészettel kapcsolatos jogalkotói szemléletváltozást és az államszervezet hierarchiájában és ebből fakadóan a mindennapi feladatellátásban végbemenő folyamatokat.

Mindez a építészeti szakmagyakorlás szempontjából azért kiemelten fontos, mert a hatáskörök és az illetékességek ismerete révén az építész pontosabban és hatékonyabban tudja teljesíteni feladatát, elkerülve az esetlegesen frusztráló és időpazarló szélmalomharcot a különböző építésügyi eljárások során.

A települési önkormányzatok szerepe és feladatai az Étv. szerint

A hatályos Étv. a települési önkormányzatok számára a településfejlesztés és településrendezésfeladatait szabja „az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében". Ezen feladatkörén belül a települési önkormányzat (a fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat)

• elláthatja az épített környezet helyi védelmét;
• véleményt adhat építésügyi hatósági engedélykérelmekhez;
• településképi bejelentési eljárást folytathat le;
• nem hatósági építésügyi igazgatási és települési műszaki feladatokat lát el.
• Mindezen feladatait az önkormányzat helyi rendeletek megalkotásával, kapcsolódó sajátos intézményekkel, valamint önkormányzati főépítész közreműködésével látja el.

Kevesen tudják, de sok minden változott Étv.-ben az elmúlt évtizedekben. Olyan, az építészeti szakmagyakorlás számára fontos feladatok kerültek ki, szűntek meg, mint például

• az építésügy helyi feladatainak ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása;
• az előzetes tájékoztatás biztosítása a helyi településrendezési előírások tartalmáról (!);
• javaslattétel a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban (!);
• szakmai konzultáció biztosítása a településrendezési előírásokban meghatározott követelmények teljesítése érdekében;
• a megyei önkormányzatok feladatai, köztük a megye arculatát befolyásoló, több települést érintő táji, természeti és épített környezet védelme és alakítása, a települési önkormányzatok erre irányuló tevékenységének segítése.

Eredetileg az önkormányzati döntéshozatal és az országos érdekek közötti viszonyrendszert és hierarchiát oly módon rögzítette az Étv., hogy ha az országos érdekből szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy meghatározott határidőre gondoskodjon a helyi építési szabályzat, illetőleg a településrendezési tervek elkészítéséről, felülvizsgálásáról, módosításáról és azok megállapításáról, illetve jóváhagyásáról. Ilyen esetben a szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról a Kormánynak kellett gondoskodnia. Magyarul az önkormányzati döntést, csak a törvényhozás kötelezhette módosításra.

Ehhez képest, 2021-re országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből a többször módosított, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény révén a Kormány már felülírhatja a települési szabályozást, csorbítva a helyi önkormányzat feladatkörét. Összehangolt védelmi tevékenység, illetve tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a Kormány szintén rendelettel határozhatja meg az érintett építési övezetek és építési telkek építési és településrendezési követelményeit. Mindez azt jelenti, hogy mára a szabályozási hierarchiában a Kormány is meghatározó szerephez jutott és speciális esetekben meg nem fellebbezhető módon írhatja felül a települési önkormányzatok rendeleteit, ami jól mutatja, hogy 1997. óta az állam egyre fokozottabb és egyre kezdeményezőbb szerepet vállal Magyarország környezetének és építészetének alakításában.

Aprónak részletnek tűnhet, de az is fontos körülmény, hogy az Étv. a települési önkormányzatok feladatainak többségénél feltételes módban fogalmaz, azaz a település elláthatja ezen feladatokat, de nem kötelező neki.

A települési önkormányzatok szerepe és feladatai az Építészeti törvény szerint

Az Étv.-el szemben az Építészeti törvény már kijelentő módban fogalmaz, és a feladatokat nem mint lehetőség rögzíti az önkormányzatok számára, hanem kötelezettségként állapítja meg azokat (!).

Bár a feladatok köre nem mutat jelentős eltérést az Étv.-ben megfogalmazottakhoz képest, hiszen továbbra is települési önkormányzati feladat a településfejlesztés, valamint a településrendezés, mégis ezen feladatok kibontása és súlyozása figyelemre méltó változásokat sejtetnek. Települési önkormányzati feladat

• a településfejlesztési terv, a kézikönyv és helyi építési szabályzat elkészítése;
• a helyi értékvédelem tárgyainak és helyi szabályainak meghatározása;
• a településképi bejelentési és véleményezési eljárásokban történő helyi követelmény-érvényesítés, a kötelezése és esetleges bírságok megállapítása;
• főépítész alkalmazása és tervtanács működtetése (!).

Az Építészeti törvényben is szerepel az országos közérdek érvényesítése, miszerint ha az kiemelt közérdekből szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy gondoskodjon a településterv elkészítéséről, felülvizsgálásáról, módosításáról, illetve jóváhagyásáról. A kiemelt beruházások viszont már önálló fejezetet kaptak, ahol nagy részletességgel, a jelen kornak megfelelő aktualitások szerinti csoportosítással kerülnek a részletszabályok rögzítésre. Anélkül, hogy ezt a speciális területet jelen áttekintésben indokolatlanul részletesen taglalnánk, elmondható, hogy a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályok tisztán strukturált megjelenítése az Építészeti törvény nagy erénye, mert az átláthatóságot és a jogbiztonságot növeli még akkor is, ha az eredeti probléma megmarad, és a Kormánynak továbbra is módjában áll felülírni a helyi, települési döntéseket.