Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – a BFLS pályázata

Részletesen bemutatjuk a BFLS iroda által benyújtott, díjazásban nem részesült pályaművet.

A Bíráló Bizottság részletes véleménye:

Az épület bővítését a Pollack Mihály téri (keleti) oldalon, a térszint alatt három szinten tervezi, ezzel elvileg jó logisztikai kiszolgálást biztosít. A belső udvarok összekötését és új bejáratok nyitását a pinceszinten valósítja meg, a két belső udvart az épület É-D-i homlokzata mellett megismétli. A pinceszinten belépőjegy nélkül is tartalmas időtöltést tesz lehetővé a multifunkcionális előadóterem, tárgyalóterem, ifjúsági látogatóközpont, stb. kialakításával. Az udvarok mélyítésével a –2. szintre bővített időszaki kiállítása funkcionálisan jól működne. A látogatói forgalom javítása érdekében az I. és II. emeletet körbejárhatóvá tette, a középső szárnyban új lépcsőházat és lift tömböt alakított ki. Az új lift és lépcsőházi tömb elkészítése ezen a helyen csak a III. emeleti régészeti raktár egy részének elbontásával oldható meg.

 

 

A meglévő tető fölé merész vonalvezetésű, újszerű, polimer kompozit tartókból álló üvegezett tetőt szerkeszt. A 4. emeletre helyezett látványkonyhás kilátó-étterem a múzeum alapfunkcióját torzító léptékű ötlet, és gyakorlati problémákat is felvet. A meglévő tetőgerinc figyelembevételével leginkább csak a belső udvarokra biztosítana rálátást. A két udvar légterét összekötő hatalmas étterem az elsődleges fontosságú múzeumi funkció mellett túlzásnak tűnik. A –2. és –3. szintek tervezett kialakítása a restaurált reprezentatív térsor alá (!) komoly statikai feladatot jelentene, és nem kis kockázattal járna.

A pályázó attraktív, látványos koncepciót fogalmazott meg, gondosan és részletekbe menően kidolgozta a pályamű egyes részleteit, makettet is készített. A Bíráló Bizottság ennek ellenére úgy értékelte, hogy a bővítés „bekebelezi” és alapvetően átértelmezi a Nemzeti Múzeum épületét, a tervezett beavatkozások léptékükben messze meghaladják a múzeum fejlesztési szándékait, ezért elismerésre méltó kidolgozottsága és eredetisége ellenére sem tudta a terv megvételét a kiírónak ajánlani.

 

Kertészeti szempontból értékes része a tervnek, hogy részletes, egyedenkénti favizsgálat alapján készült. A K-i homlokzat előtt azonban új, raszteres fatelepítést tervez, az ott lévő dús növényzet kivágásával.

Részletek a műleírásból:

München, Berlin és London után Budapest volt a negyedik olyan európai város, ahol múzeum épület építésébe kezdtek a XIX. század elején. A Nemzeti Múzeum klasszicista műemlék épülete funkciója és építészeti értékei miatt is meghatározó eleme Magyarország kulturális örökségének. A pályázat célja a meglévő épület és a Múzeumkert értékmegőrző és ugyanakkor látogatóbarát komplex fejlesztése volt, ami magába foglalta a belső udvarok lefedését és a közönségforgalmi térré alakításását, a közönségforgalmi terek újraszervezését és akadálymentesítését, a múzeum korszerű kiszolgálásának megoldását és a kert rendezését.

A környezet és a meglévő építmények részletes vizsgálata után meghatároztuk a legfontosabb tervezési alapelveket, amik:

• a Múzeum épületének a lehetőségekhez mért legteljesebb megóvása
• a Kert faállományának megőrzése
• a belső udvarok lefedésével akadálymentesen megközelíthető, ingyenesen látogatható közösségi tér létrehozása
• flexibilis, a kor változó igényeinek megfelelő és a Múzeum jövőjét biztosító kiállító és kiegészítő terek létrehozása
• a Múzeumkert funkcionalitásának visszaállítása úgy, hogy ne csak az épületet körülvevő „zöldterület” legyen

A belső udvarok lefedése a tervezési program része volt de az épület jelenlegi belső közlekedési rendszere nem tette lehetővé az udvarok egyszerű megközelítését. A belső udvarok ingyenesen látogatható közösségi térként az épület szíveként kell szolgáljanak. A két tér akadálymentes összenyitása az eredeti homlokzatok megóvása miatt csak a pinceszinten volt lehetséges az épület kereszttengelyében. A belső udvarokat lesüllyesztettük, az épület két oldalán szimmetrikusan kibővítettük és új bejáratokat nyitottunk a déli oldalon rámpával, az északin lépcsővel. A belsőudvarokból nyílóan multifunkciós előadót, tárgyaló termeket, ifjúsági látogató központot a hozzá tartozó gyermeköltözővel, szendvicsbárt és múzeum shoppot hoztunk létre. Az udvarokban információs pultokat továbbá pihenő és piknik padokat találunk. Az így létrehozott valóban közösségi térben tartalmas időtöltést kínálhatunk azoknak is, akik nem vásárolnak belépőt a kiállítások megtekintésére.




Az északi udvar leválasztható és a külön bejáratnak, a hozzá kapcsolódó előadó termeknek és konyhának köszönhetően a múzeum nyitvatartása mellett konferencia, előadás, bál, díszvacsora, komolyzenei koncert, stb. rendezvényekre kiadható. Az udvarok alatt korszerű kiállítóteret hoztunk létre az utazó kiállítások fogadására. A földszinti és emeleti tereket felújított jó állapotuk miatt szinte érintetlenül hagytuk, csupán a kiállítóterek tiszta látogatói forgalmát akadályozó átépítéseket szüntettük meg az eredeti Pollack-féle alaprajz visszaállításával. A látogatói és az üzemi forgalom korszerűsítéseként új közlekedő magot hoztunk létre a korábbi üzemi lépcső helyén. A biztonságos, tehergépkocsival is megközelíthető rakodót és raktárakat az épület hátsókertjében a föld alá terveztük.

 

 

 

Az udvart lefedő tetőszerkezet könnyű elegáns szerkezetből készülne, hogy minimalizáljuk a meglévő épületre ható új terheket. A tartók alapanyaga karbon szálas kompozit anyag, amit már széles körben alkalmaznak a magasépítésben, de hasonló tartószerkezet még nem épült, így a tervezett tető világújdonság lenne.

Az egész épületben megvalósítottuk az akadálymentességet nem csak a látogatók, hanem az alkalmazottak számára is. Az épületgépészeti rendszereket az üzemeltetési költséghatékonyság és környezettudatosság jegyében terveztük.

 

 

Tervünk lehetővé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum világra szóló turista célponttá váljék. Hosszú távú megoldást kínál a látogatók létszámának növelésére, a múzeumot megtöltöttük élettel, alkalmassá tettük nagy jegybevétellel kecsegtető, kasszasiker utazó kiállítások fogadására, kiállításait szabadon átrendezheti, frissítheti, kiegészítő tereit konferenciák, akár nagy presztízsű rendezvények szervezésére kiadhatja úgy, hogy a kiállítások, és a múzeumban folyó munka zavartalanul folyhat. 

---

építészet: BFLS (Bogle Flanagan Lawrence Silver Ltd.) igazgató: Ian Bogle

építész: Halasi Szilárd

építész munkatársak: Luigi Simione, Peter Znasik, Giovanni Beggio

műemlékvédelem: Julian Harrap (Julian Harrap Architects)

szerkezet tervező: Jason Guneratne, Guy Warner (Halcrow Yolles)

kompozit anyag szakértő: Dr. Molnár Péter (Sphere Consulting Kft)

épületgépészet: Steven Chan (Halcrow Yolles)

környezettervező: Jim Diggle, Stephen Richards ( Gillespies LLP)

világítástechnika: Mark Hensman (GIA Equation)