„Nemzeti emléknek minősülő műemlékké" nyilvánítaná Lázár János építési és közlekedési miniszter a hegyvidéki turulszobrot, valamit több más szobrot és épületet, többek között a miskolctapolcai barlangfürdő kagyló-medencéjét.
Mint korábban megírtuk a Lázár János már tavaly októberben ideiglenes védelmet adott a 2005-ben felállított és rengeteg vitát kiváltó XII. kerületi szobornak, mely eredetileg a második világháború áldozatainak hivatott emléket állítani, de sokak szerint a nyilasterrort képviseli. A kormány oldalán most megjelent a műemlékké nyilvánításról szóló rendelettervezet is, melyben további tíz helyszín nemzeti emléknek minősülő műemléki védettségének elrendelését, két műemléki védettség részleges megszüntetését, egy műemléki védettség teljes megszüntetését, valamint két esetben a védelem módosítását tartalmazza.
Műemlékké nyilvánítanák:
a) az épület városképi elhelyezkedése, várostörténeti jelentősége, jellegadó beépítési módja, tömege, történeti épületszerkezetei,
b) utcai homlokzatának íves hajlása és ablak-fal arányai,
c) feltételezhető középkori falszakaszai, valamint
d) földszintjének 17-18. századi csehboltozatos terei és az első emeleti 19. századi ráépítés.
a) településképi szerepe, beépítés módja, tömegalakítása, valamint
b) utcai főhomlokzata és megmaradt oldalhomlokzatai, azok tagolása, architektonikus képzése, díszítése.
a) történeti, településképi és utcaképi megjelenés,
b) a három épület tömegformája és homlokzatai,
c) a két kocsibejáró és a négy gyalogbejáró kovácsoltvas kapui,
d) a három épület főhomlokzatának képzőművészeti alkotásai: Atyaisten szobra, Krisztus sírba tétele, Krisztus feltámadása mozaikok,
e) a három épület eredeti nyílászárói, valamint
f) a két lakóépület lépcsőháza, annak padlóburkolatai és a torony csigalépcsője.
a) elhelyezkedése, beépítési módja,
b) tömegformája,
c) anyaghasználata és
d) felületképzése.
a) a vasbeton héjszerkezet tájképi szerepe, környezetbe illeszkedése és feltárulása,
b) a vasbeton héjszerkezet tömegformája,
c) a vasbeton héjszerkezet szerkezete, műszaki megoldásai,
d) a vasbeton héjszerkezet anyaghasználata,
e) a vasbeton héjszerkezet felületképzése,
f) a kagyló-medence elhelyezkedése,
g) a kagyló-medence héjszerkezettel való kapcsolata és
h) a kagyló-medence megformálása.
a) a szobor elhelyezkedése, tömege,
b) az 1650-es évszámmal ellátott négyszöghasáb tartóoszlop,
c) a kőből faragott talplemez és
d) a kőből faragott Búsuló Krisztus-szobor.
a) településképi és utcaképi szerepe, beépítési módja, tömege, tetőformája, arányai és tagolása,
b) a szárazkapus bejárati rész a kapualj fölé kiépített fedélszékkel,
c) főhomlokzati kialakítása, architektúrája és építéskori nyílászárói,
d) a belsőben lévő építéskori deszkapadlók, ajtószerkezetek és belső spalettákkal ellátott ablakszerkezetek, valamint
e) a pince dongaboltozatos és borított deszkafödémes lefedése.
a) elhelyezkedése, beépítési módja,
b) tömegformája,
c) alaprajzi rendszere és
d) történeti épületszerkezetei.
A következő helyszínek műemléki védettségét megszüntetnék:
A következő helyszínek műemléki védettségét módósítanák:
a) településképi szerepe,
b) architektonikus elemei,
c) kútszerkezetének részei és
d) anyaga, felületképzése.