Miskolctapolca turisztikai fejlesztése, Végh József és munkatársainak megvételben részesült terve
A Miskolctapolca turisztikai fejlesztésére kiírt pályázaton megvételben részesült Végh József, Kovács Rita, F. Balku Katalin, Labbancz András és Czernyinyák Attila terve. A táji-környezeti adottságokat figyelembe vevő koncepció változatos formavilágú épületeket vázol fel, turisztikai szempontból látványos elemekkel kiegészítve.
Részletek a műleírásból
Tapolca kapuja
Tapolca kapujának pontos helymeghatározását megelőzően részletes helyszíni szemlét tartottunk, elemeztük a láthatósági viszonyokat, a környezeti kapcsolatokat, a terepviszonyokat az érkező és a városrészt elhagyó forgalom szempontjából egyaránt. Megfogalmaztuk továbbá a Tapolca kapujával szembeni elvárásokat a vizuális megjelenés, a lépték, a befogadni szükséges funkciók, valamint az anyaghasználat szempontjából. Az előbbiek szerinti koncepció részeként kellő távolságból érzékelhető, a bevezető út fölött átívelő organikus, íves formálású, a helyi hagyományokhoz kötődő anyaghasználatú építményt kívántunk megformálni, mely az előbbiekben megfogalmazott valamennyi szempontnak és elvárásnak képes megfelelni. Előbbiek alapján Tapolca kapujának meghatározó része a természetes kő lábazatról induló ívelt, az út fölött magasodó fa rácsszerkezet, mely a funkcionális egységeket magába foglaló, a környezetből organikusan kiemelkedő építményrészhez csatlakozik.
Az Ökoturisztikai látogatóközpont
Az Ökoturisztikai látogatóközpont kiemelt funkciója a Miskolctapolca, de általánosságban véve hazánk sajátosságának is számító „Víz” fontosságának és sokszínűségének bemutatása. A koncepció részeként a víz meghatározó elem az épület fogadó övezetében, valamint a mögötte-mellette elhelyezkedő zöldfelületekhez kapcsolódva egyaránt. Az épületben, a „Vizek házában” pedig szintén rendkívül változatos formában kerül sor a víz, mint életünk sokszínű nélkülözhetetlen kísérőjének bemutatására. A létesítményben a különféle bemutatótereken túl helyet kapnak a látogatóközpont üzemeltetéséhez szükséges egyéb helyiségek, kiegészítő funkciók. Az ökologikus gondolkodás jegyében az épület látogatóinak ajánlott tömegközlekedéssel, vagy egyéb, nem környezetszennyező utazási móddal (kerékpár, gyalogos közlekedés, stb.) érkezni a helyszínre, amit a létesítmény üzemeltetői kedvezményes belépőjeggyel honorálhatnak. A hagyományos úton gépjárművel, autóbusszal érkezők részére a látogatóközpont közelében jelentős kapacitású, a létesítmény vonzáskörzetét is kiszolgáló személygépkocsi és autóbusz parkoló létesül, ahonnan a látogatók gyalogosan juthatnak el a főbejárat előtti fogadótérhez. A mozgáskorlátozottak megkülönböztetett figyelemben részesülnek és a számukra a főbejárat közelében kialakított parkolóból közelíthetik meg a létesítményt.
A Strand-élményfürdő megvalósításának I. üteme
A pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelően a strandfejlesztés I. üteme a korábbi gyermekfürdő területén valósul meg. A korábbi, közúttal kettéosztott strandterületet összekötő ívelt hidat elbontják és a régi fürdőkomplexum megtartandó épületével ellentétes oldalon, kellő méretű fogadótérhez kapcsolódva kap helyet az új strand fogadóépülete. A fogadótér közvetlenül kapcsolódik a Hejő patak mentén kialakított Hejő korzóhoz. A fogadóépület és az I. ütemben megvalósuló további építmények arculatának formálásakor figyelembe vettük a korábbi fürdő épületének erőteljes karakterét és formavilágát. Előbbiek alapján a fürdőfejlesztés létesítményeinek megformálásánál természetes anyaghasználatra, ugyanakkor geometrikus jellegű, modern formavilág alkalmazására törekedtünk.
A tervezési programnak megfelelően az I. ütemben megvalósuló létesítmények a következők: fogadóépület jegypénztárral, irodákkal, öltözővel és kiszolgáló helyiségekkel, felnőtt medence élményelemekkel, 50 m-es úszómedence, gyermekmedence élményelemekkel, kisgyermek pancsoló, sportpályák, játszótér, vizesblokkok, valamint vendéglátó egységek a fürdő és a Hejő korzó irányában történő kiszolgálásra.
A Strand-élményfürdő megvalósításának II. üteme
A strandfürdő fejlesztésének II. ütemében felszámolják a korábbi fürdő területeket megosztó útszakaszt. Elkészül a fürdő és a megnövekvő kiszolgáló kapacitás miatt indokolt fogadóépület bővítése, amelyben étterem, öltöző, valamint kiszolgáló helyiségek kapnak helyet. Ebben az ütemben valósul meg a tavi fürdő, illetve termál tó, melyhez kapcsolódóan a fogadó épületből folyosón megközelíthető lábakon álló fürdőház létesül. A II. ütem különleges létesítményeként valósul meg a központi épületből, valamint 5 egységből álló, zárt folyosóval összekapcsolt szauna épületkomplexum. A központi épületben fogadótér, recepció-büfé, vizesblokkok, öltözők, pihenő, masszázs, az önálló szauna egységekben egységenként 10-15 fő befogadására alkalmas szauna kamra, zuhanyzó, valamint kültéri merülőkád, illetve a tavi fürdő elérhetőségét biztosító külső terasz és lépcső létesül.
Az építési ütem külön kihívást jelentő, különleges épülete a korábbi strand jellegzetes fogadóépülete, melynek esztétikai-fizikai megújulása a funkció újraértelmezésével és teljes körű megváltozásával jár. Az építmény földszintjén elsősorban turisztikai rendeltetésű, de akár a helyi lakosságnak nyújtott ellátást is javító létesítmények (turisztikai információs központ, ajándékbolt, mini ABC áruház, kávézó, fagyizó, stb.), az emeleti részen pedig elsősorban a tizen-, illetve huszonéves fiatalok nappali, illetve éjszakai szórakozására szolgáló vendéglátó helyek, pubok, büfék, billiárd- és játéktermek, bárok kaphatnak elhelyezést.
A Hejő korzó
A Hejő patak mentén, a strand és a patakmeder között burkolt felülettel, utcabútorokkal, közvilágítással és tervezett fásítással, zöldfelületekkel gazdagított korzó létesül, melyről tervezett módon, esetenként kialakított lépcsőzéssel a vízfelület közvetlenül is elérhető, illetve megközelíthető. A strand Hejő korzóval szomszédos határán vendéglátó egységek telepítésére kerül sor, a rendelkezésre álló terület függvényében fogyasztó teraszokkal kiegészítve. A vendéglátó egységek a korzó és a strand felé történő kiszolgálás lehetőségét egyaránt biztosítják.
A Főtér és környezete
A rendezvénytér, találkozási pont, illetve vendéglátó-szolgáltató centrum funkciót egyaránt ellátó és a városrészben ebben a formában jelenleg hiányzó főtér a Hejő korzóhoz szervesen kapcsolódva, annak térbővületeként jön létre a strandfejlesztés II. üteme, valamint az őspark-fejlesztés határán, a mértékadó közlekedési tengelynek minősülő sétányokhoz illeszkedve. A főtér területén az előbbi funkciók ellátásához szükséges jelentős burkolt felületek, kazettás, vagy terepszintbe illesztett zöldfelületek, vízfelületek és vízjátékok, képzőművészeti alkotások, „public art” elemek, továbbá az utcabútorok szükség szerinti választéka és egyéb kültéri kiegészítők egyaránt elhelyezhetők. A főtér strand felőli oldalán a strand területét és a külső vendégeket egyaránt kiszolgálni képes vendéglátó egységek, pavilonok kaphatnak elhelyezést a főtér irányában teraszos fogyasztóhelyekkel. A terület ellenkező oldalán térformáló, térhatároló szerepet is ellátó, jelentősebb rendezvények lebonyolítására alkalmas méretű, „vigadó” jellegű teraszos vendéglátó épület létesítésére is javaslatot teszünk.
A Barabits sétány
A meglévő sétány fizikai állapota, a szomszédos árusító létesítmények elhelyezése és jellege, valamint használati módja és struktúrája szempontjából egyaránt újragondolásra került. A sétány fogadó részénél a pályázati kiírásnak megfelelően buszmegállóval egybeépített, fogadó épület szerepet is betöltő vendéglátóhely létesül. A sétány térszerkezetének gazdagítása céljából a középső övezetben új teresedés kialakítását javasoljuk, ahová ivókút-díszkút kerülhet. A sétány záró részét képezi a barlangfürdő főbejárata, a Monostor-múzeum épülete, valamint a teresedést határoló további vendéglátó-szolgáltató-kereskedelmi pavilonok együttese. A teresedés újraértelmezése szükségessé teheti a meglévő teraszos étterem elhelyezkedésének felülvizsgálatát és részleges korrekcióját, figyelembe véve a sétányt lezáró új múzeum épület láthatóságának biztosítását. A sétány mentén új árusító pavilonok elhelyezésére tettünk javaslatot, a zöldfelülettel határos szakaszokon pedig újra kell fogalmazni az utcabútorokat, valamint a sétányt határoló zöld növényzet és az egynyári kiültetések struktúráját.
A Barlangfürdő
A tervezési programban foglaltaknak megfelelően felülvizsgáltuk, azonban jelenlegi helyén megtarthatónak ítéltük a barlangfürdő emblematikusnak minősülő, meglévő főbejáratát. A szükséges külső téri beavatkozásokat végrehajtottuk, a kültéri medencék gyógyászati jellegéhez és intimitás igényéhez igazodva a szomszédos régészeti bemutatóhelyet úgy alakítottuk ki, hogy a barlangfürdő szabadtéri része felől elsősorban zöldfelületek érvényesüljenek. A barlangfürdő főépület földszintjén megvalósítottuk az étterem bővítését a meglévő konyhaüzem területének felhasználásával, és az épület visszafogott mértékű, oldalirányú bővítésével oldjuk meg a konyhaüzem megújítását. A gyógyászati célú szolgáltatások bővítése céljából végrehajtjuk továbbá a javasolt emeletráépítést, igazodva az épület meglévő formavilágához és anyaghasználatához.
A Monostor feltárás régészeti bemutatóhely
A Miskolctapolcai Bencés Rendi Monostor és Templom a barlangfürdő bejárata előtti park területén épült a XIII. században. Maradványait jelentős mértékben feltárták, de az ásatások teljes mértékben még nem zárultak le. A romterület-bemutatás elsődleges eszközeként a terület tájépítészeti egységbe foglalását tekintjük, illeszkedve a már meglévő környezethez. A sétány és a park, illetve az épített elemek kialakításánál kiemelkedő szempont egy olyan struktúra megteremtése, mely a barlangfürdő megőrizhető karakteres bejáratát és a romterületet egyaránt hangsúlyos tájépítészeti elemmé emeli. A régészeti bemutatóhely építészeti-műemléki alapkoncepciójának kialakításánál sajátos szemponttá vált a barlangfürdő meglévő főbejáratának és szabadtéri fürdőmedencéinek közelsége, a romterület elhelyezkedése a kiemelt szerepet betöltő, korzó jellegű Barabits sétány záró elemeként, valamint a városrész fejlesztési elképzeléseinek meghatározó elvárásaként megjelenő turisztikai attrakciók megfogalmazásának igénye. Az előbbi alapvető kérdésekre válaszolva a következő koncepcionális döntéseket hoztuk:
1. A romterület monostor részén a feltárást követően a területen a földet visszatemetjük és a kialakított terepsíkon a falmaradványok helyét jelzésszerűen, terepszinten kialakított természetes anyaghasználatú kőburkolattal jelöljük. A régészeti emlék belső udvari területén a korábbi térformálást jelző elemeket, így elsősorban az oszlopokat jelzésszerűen visszaépítjük. A terület szabadon maradó részeit alapvetően füvesítéssel látjuk el, illetve zöldfelületként alakítjuk ki. A romterület külső határát a megfelelő körüljárhatóság biztosítása mellett az északi és nyugati irányból támfalakkal határoljuk, melyekhez a külső zöldfelületek felől füvesített rézsűk csatlakozhatnak. Az így kialakuló belső felületek alkalmasak a régészeti bemutatóhellyel, az ásatásokkal kapcsolatos információs táblák elhelyezésére, ugyanakkor elsősorban a barlangfürdő szabadtéri létesítményei irányából kedvező, zöldfelületként megjelenő vizuális behatárolást biztosítanak. Déli irányból, azaz az őspark felől, illetve a barlangfürdő bejárata mellett a területet megnyitjuk és szabadon látogathatóvá tesszük.
2. A korábbi templomépület vonatkozásában - figyelembe véve a Barabits sétány lezárásaként, illetve a romterület és a barlangfürdő előtti zónában kívánatosnak ítélt térformálás indokoltságát – védőépület megformálása mellett döntöttünk, mely egyszerű tömeg- és arculatformálással teljes mértékben lefedi a korábbi templom épület feltárt romjait, a belső térben biztosítja annak körüljárhatóságát, illetve zárt épületként megfogalmazva lehetővé teszi a belső tér múzeum jellegű működtetését a szükséges belső kisebb kiszolgáló helyiségekkel, valamint korszerű, interaktív technikai eszközök, megoldások alkalmazásával. A teljes területen feltárt és bemutatott alaprajz, az ehhez kapcsolódó interaktív építés - és várostörténeti kiállításnak helyet adó múzeumépület együttesen szolgálnák a monostor maradványainak megőrzését, megelevenedését és ezáltal a turisztikai fejlesztésekbe való bekapcsolását. A javasolt védőépületet kisebb mértékben természetes kő anyaghasználatú falszakaszokkal, nagyobb homlokzati felületeken pedig üvegezett kialakítással, alacsony hajlású, vizuálisan nem domináns lefedéssel terveztük.
3. Vizsgálat tárgyát képezheti az előbbi koncepcióhoz hasonló, de ellenkező logikájú megoldás alkalmazása is, melynél a védőépület alapvetően a monostor romterület lefedésére terjed ki és annak előterében a visszatöltött terepszinten bemutatva jelenik meg a korábbi templom épület alaprajzi struktúrája. A megoldás előnye lehet a barlangfürdő fogadó építményéhez közeli építmény és az ezzel járó illeszkedési probléma megoldásának elkerülése, valamint a romterület és barlangfürdő előtti teresedés kitágítása, illetve a romterület kedvező és figyelemfelhívó megjelenítése, ugyanakkor a védőépület jelentősebb méretet igényel, térhatároló, illetve sétányt lezáró szerepe háttérbe szorul, valamint a barlangfürdő szabadtéri létesítményei felől is domináns építmény jelenik meg. Előbbiek okán végül az első részben ismertetett megoldást ítéltük kedvezőbbnek, azonban a minden szempontból optimális végső javaslat további részletes vizsgálatokat igényelhet. Bármely megoldás választása esetén szükségesnek látjuk a rekonstrukcióra lehetőséget adó építménymagasságot megengedő szabályozás megalkotását.
Építészeti-tájépítészeti alapvetések, mikro-architekturális és közterületi elemek
A tervezési terület meghatározó részén hagyományőrző, organikus jellegű formavilágra és természetközeli anyaghasználatra (fa, kő, stb.) törekedtünk, azonban a mai kor tájépítészeti felfogásának és eszköztárának beilleszthető elemeit is fel kívántuk használni a tervezési terület erre alkalmasnak ítélt részén. Kifejezetten hagyományőrzőnek, illetve organikus felfogásúnak tekintett területként értelmeztük a városrész fogadó övezetét, az ökoturisztikai centrum zónáját, az őspark illetve barlangfürdő vonzáskörébe tartozó, valamint egyéb természetközeli területeket. A mai tájépítészet eszköztárának bemutatására alkalmas zónaként értelmeztük a strandfejlesztés I. és II. ütemét, az annak mentén húzódó Hejő korzót, valamint a korzóhoz kapcsolódó városközpont, illetve rendezvénytér-főtér területét, melyet a hagyományait tisztelő, ugyanakkor megújuló Miskolctapolca korszerű építészeti-tájépítészeti felfogású zónájaként kívántunk kialakítani.
A mikro-architekturális elemek megformálása során a korábbi alapvető struktúrákhoz igazodó elemeket kívántunk megfogalmazni. A témakör vonatkozásában a zenepavilon, az ivókút-kútház, a kisvendéglők, vendéglátó egységek, a csónak kikötő, csónakház és fagyizó-cukrászda együttes, valamint a kilátók jelentik a lényegi elemeket.
A tervezett létesítmények hiteles megformálásának megalapozására tanulmányoztuk a Miskolctapolca vonatkozásában hozzáférhető korabeli fényképeket, képeslapokat, és az azokon fellelhető hajdani létesítmények forma- és motívum rendszerét. A zenepavilon, valamint az ivókút-kútház esetében lehetőséget láttunk konkrét korabeli motívumok felidézésére, azonban a létesítmények megformálását, az alkalmazott kő- és faszerkezetes struktúrát egyedileg formáltuk és alakítottuk ki. A vendéglátó egységeknél elsősorban az anyaghasználat tekintetében törekedtünk hiteles, Miskolctapolca hagyományaihoz igazodó létesítményeket kialakítani, azonban egyes korabeli motívumok felidézésére a teraszok vonatkozásában itt is lehetőség nyílik.
A Barabits sétány ún. „történeti sétány” szerepet tölthet be és kifejezetten tartalmassá és látványossá tehető a Miskolctapolca történetében kiemelkedő és ott megfordult történelmi és esetleg híres mai emberek köztéri szoborparkjának, panoptikumának kialakításával. Az előbbi koncepcióhoz csatlakozva, de attól kötetlenebb értelmezésben, a „public-art” eszköztárának elemeivel gazdagítható a Hejő korzó és a Strandfürdő főbejáratának környezete. A javasolt közterületi elemek között nem hanyagolható el újabb közterületi vízfelületek, szökőkutak, harangjátékok, további köztéri szobrok elhelyezésének lehetősége, valamint ezekkel összefüggésben és függetlenül is lényegi szerepet kell kapjon a városrész éjszakai arcának alakításában kiemelt fontosságú köz- és díszvilágítás, illetve az ezen a területen alkalmazható hagyományos és korszerű megoldások, igazodva a megvilágítani kívánt környezet stílusához, arculatához, illetve betöltött funkciójához.
A tervezési területen belüli, gépjármű forgalmat is lebonyolító útszakaszok, valamint a gyalogos forgalmú felületek burkolatának kialakításához a meglévő adottságok függvényében esetenként természetes kőburkolatokat, jellemzően azonban különböző struktúrájú, színű és formájú térkő burkolatokat javaslunk, esetenként pedig fa burkolatokat is alkalmazunk.
A Bíráló Bizottság értékelése
4. sz. pályamű
A pályázat turisztikai szempontból számtalan látványos elemet tartalmaz. Jó ötlet a központ mögötti tavi élővilágot bemutató mini tó és a kapcsolódó öko-játszópark létrehozása. A strand 1-es, 2-es ütemének szétválasztása nem kidolgozott. Az első két épületegyüttessel ellentétben a csónakház és buszmegálló-vendéglő nem tartalmaz turisztikai vonzerőt.
A táji és környezeti adottságokat, szomszédsági kapcsolatokat figyelembe veszi a pályamű. A tanösvény útvonalának kizárólag a Hejő partján való vezetése kedvezőtlen. A látogatóközpont méretezése eltúlzott, a tavi bemutató funkcionálisan rosszul tervezett. A játszótér helyére, a tó közvetlen szomszédságába helyezett szálloda mind tájépítészeti, mind területfelhasználási szempontból hibás javaslat.
Településszerkezeti, területfelhasználási szempontból a pályamű javaslatai színvonalasak, jelentős helyismeretre utalnak.
A barlangfürdő épületének bővítése a jelenlegi épületkontúron kívül nem elfogadható. A pályázó nem törekszik az egységes építészeti kialakításra, a különböző funkcióval bíró épületek gyökeresen eltérő megfogalmazásúak. Hol „organikus”, hol romantikus, hol posztmodern, hol „modern” eszközkészlettel rendelkeznek. Nehezen elfogadható, hogy miért pont ilyenek ezek az épületek. Indokoltságuk főként tervezői döntésekben, kevésbé a táji,
természeti, helyszíni adottságokból gyökereznek. Ebből következően bárhol lehetnének. A Tapolca Kapuja jelként próbál megjelenni. Az épület nagy része a kifejező erőt szolgálja, a nagy ívű rácsos tartóról inkább azonban viaduktra asszociálhatunk. Az ökoturisztikai látogató központ organikus csigavonal szerű szerkesztése ellenére is túlságosan városias megfogalmazású. Túlbonyolított tömege, homlokzata és stílusa is zavarba ejtő. A strandfürdő épületét mintha más kéz rajzolta volna. A romantika itt teljesen eltűnik, sőt egy
szikár bevásárló központ képét mutatja.
A pályaterv a középkori épületmaradványok értelmező bemutatását a jelenlegi terepszint alatt kb. 2 m-rel mélyebben mutatja be, de nem vállalkozik a jól elkülöníthető periódusok értelmező bemutatására. A terv az eredeti romok elfedésével számol és a falakat alaprajzban
az új járószintben „burkolatszerűen” jeleníti meg. A templom fölé védőépületet terveztek, a tetőszerkezet a templom falain kívül alapozott faltestekre kerül. Az új falszerkezetek eredeti középkori rétegeket roncsolhatnak, ezért a javaslat megépítése nem helyes. A templom főhajójában megjelenített kereszt formájú járófelület értelmetlen és liturgikus szempontból nem támogatható.
A terület örökségvédelmi szempontból jelentős épületeinek, a barlangfürdő bejárati épületének, a strandfürdő régi, romos bejárata építészetileg elfogadható eszközök felhasználásával újul meg. Az egykori Juno szálló korszerűsítésére nem tesz építészetileg értékelhető javaslatot a terv.
A Bíráló Bizottság a pályaművet bruttó 1 millió forintos megvételben részesíti.
