Műemlék is, modern is - a Casa 1014

A spanyolországi Granolles városka történelmi központjában a városfalak között található egy mindössze 6.5 méter széles nyúlánk telek, rajta egy modern köntösbe bújtatott lakóépülettel. A spanyol Harquitectes építésziroda által tervezett ház rusztikus homlokzatával illeszkedik az utca műemlék épületeinek láncolatába, ám a járókelők nem is sejtik, hogy az egyszerű kőburkolat mögött milyen érdekes megoldások rejtőznek. 

Casa 1014

A Casa 1014 névre keresztelt téglaburkolatú ház telkét két utcáról is meg lehet közelíteni, ami önmagában nem is lenne érdekes, azonban ez adja az épület "kétarcúságát". Míg a belvárosi, központi utcáról műemléképület hatását kelti, addig a kevésbé frekventált utcáról egy modern raktárépület bejáratának hiheti az épp arra járó. Az épület felújítása előtt a tulajdonosok azzal a kéréssel fordultak a tervezőkhöz, hogy a ház két jól elkülöníthető részt kapjon: egyet a családi életnek és egy másikat, amely vendégek fogadására vagy elvonulásra alkalmas. Egy olyan helyiséget szerettek volna, amely a családi élettől funkciójában eltávolodik és kisebb eseményeknek, vacsoráknak ad otthont. A család számára fenntartott, utcafrontról nyíló lakórésztől a kert választja el az új traktust, ráadásul ez autóval is megközelíthető. 

A telek keleti tájolása és az épületekkel zsúfolt keskeny utcák miatt kevés napfény érte a házat eredeti állapotában, ezért a tervezők az utca frontvonalától egy cseppet hátrébb tolták azt. Ez a magánszféra védelmében is jó megoldás volt. A koncepció minden oldalról hozzáférhető belső udvarok létrejöttét eredményezte, amelyek nem csak beengedik a napfényt, de átmeneti tereket alakítanak ki az utca és a ház, illetve a kinti és benti klíma között. Ezek a behúzható tetővel ellátott félig nyitott terek télen az energiátermelésben, nyáron a szellőzésben segítenek.

A tér titokzatosságát egyetlen felesleges vagy „véletlenül” ott maradt elem sem töri meg. A légies terek 53 méter hosszú földszintet hoznak létre, amely a ház leggyakrabban használt egységéhez kapcsolódik, miközben a magán- és a pinceszintet összekötő folyosóként működik. Az épület minden helyiségének megvan a saját funkciója, külön egészként értelmezhetőek, ugyanakkor óvatosan kapcsolódnak egymáshoz, jelezve, hogy részei egy nagy egésznek. Ez a megközelítés elősegíti, hogy a ház külső részei, mintegy plusz szobaként eggyé váljanak a belső terekkel. A földszint magába foglalja a különböző belső tereket, az alacsony vagy éppen magasabb tetőket, a hosszú, félig nyitott szobákat ugyanúgy, ahogy a kinti tereket is.

A helyiségek ilyenfajta láncolata kétértelművé teszi, hogy mi a tipikus belső- és külső tér, ám a külső részek szándékosan különböznek: a növényzet s a természetes kerámia jelenléte valódi tájkép benyomását kelti bennünk.

A terek láncolatán alapuló szervezés a ház szerkezeti rendszeréhez kapcsolódik, amely következetesen egy olyan falrendszer mellett dönt, amely anyagában megerősíti a ház tipológiáját. A falak oly módon ölelik körül a teret, hogy az drasztikusan megváltoztatja a tapasztalatot és az érzékelést egyaránt. A kerámiák, a különböző anyagok, falvastagságok, a páratartalom és a hőmérséklet önálló szabályozása teszi igazán különlegessé ezt a lakóházat. A tér adja a szerkezetet, miközben a szerkezet maga is alakítja a teret.

A különböző szerkezeti egységek kapcsolata törést okozott az épület egységében, amelyre a tervezőknek megoldást kellett találniuk. Ez végül a gerendák és a tömör téglafalak alkalmazásában teljesedett ki. A gerendák és áthidalók közötti szalagosan rétegzett teherbíró falak az anyagok változatos sűrűségét kreálják a földszinti vékony részecskéktől egészen az emelet vastag, perforált részéiig. A falazás eltérő szerkezeti követelményei különböző ritmusokat és textúrákat hoznak létre, amelyek egészen új benyomásokat keltenek bennünk.

Az anyagok és a terek elosztása a passzívházakra jellemző tulajdonságokkal ruházza fel az épületet. A bioklímás helyiségek nem csak a 15-25 fok közötti hőmérsékletet biztosítják, hanem egyben csökkentik is azok energiafelhasználását. A strukturált rendszer és a dupla tégla homlokzat, amelyet 10 cm farosttal töltöttek fel, garantálja a kiemelkedő hőszigetelést, míg a külső árnyékolók meggátolják a hőhidak képzősédét.

Fürdős Zsanett