„Ne vonják el a figyelmünket az óriási falmatricák!” – Az Europa Design és az év irodái

Az Europa Design már több éve résztvevője az Év Irodája versenyeknek, ahol szakmai tapasztalatával, munkahelyelemzési szolgáltatásával, minőségi bútoraival támogatva kíséri egészen a dobogóig a legjobb irodákat. Az ideális munkakörnyezetről, egy jól megtervezett tér jelentőségéről, a bútor választás fontosságáról és az Europa Design szerepéről, illetve a 2020-as Év Irodája verseny mezőnyéről beszélgettünk Feuertag Ottóval az Europa Design alapító-ügyvezetőjével.

Építészfórum: Az irodapiac és az igények folyamatosan változnak, formálódnak. Ez talán az utóbbi másfél évre kiemelten igaz. Az Év Irodája versenyen többször is elhangzott, hogy a zsűrizés ezúttal is új nézőpontokat igényelt. Ön szerint milyen szempontok számíthatnak igazán az értékelésnél?

Feuertag Ottó: Az Év Irodája zsűrije jellemzően mindig vizsgálja, hogy egy projekt felépítése és a változásmenedzsment támogatása mennyire tudatos, hiszen egy új iroda kialakítása egy cég életében egy kisebb fajta forradalom. Ennek a menedzselése, illetve a megfelelő szakemberek bevonása a legfontosabb. A másik szempont a belső kommunikáció, belső változásmenedzsment támogatás megvalósítása, amelynek részeként elmondják a dolgozóknak, hogy pontosan mi fog történni, szavazhatnak, dönthetnek az igényeik alapján. A harmadik, ami kiemelten fontos, hogy valódi, jó minőségű belsőépítészeti tervezés és térszervezés működjön és a zónák méretükben is megfelelően legyenek kialakítva, illetve a közöttük lévő vizuális, valamint akusztikai kapcsolat jól legyen kezelve.

Ez azért jelentős, mert vannak egy irodában olyan zónák, ahol fókuszmunkát kell végezni és vannak olyanok, ahol pedig kollaboráció kell, vagyis kifejezetten beszélni, nevetni, motiválni, visszajelzéseket adni. Itt olyan szociális interakciók is kialakulhatnak, amelyek nem csak szakmaiak. Ezekkel a zónákkal szemben pedig minden esetben elvárás, hogy közel legyenek egymáshoz, de akusztikailag izoláltan helyezkedjenek el, így az egyik tevékenység nem zavarja a másikat.

Amiben, mint szakmai zsűritag véleményt tudok nyilvánítani, az inkább a saját, általános iroda szervezési értékrendemet  mutatja. Én nagyon kritikusan szoktam vizsgálni a pályázatokat és miután érintett vagyok benne és belülről is látom a projekteket, ezért engem nem vezetnek félre azok a jellemzően népszerűnek mondott pályaművek, ahol a nagy színes falak és az óriási falmatricák elviszik a figyelmet, közben pedig alacsony  ergonómiai színvonalat, rosszul megtervezett alaprajzokat találunk, ami belsőépítészetileg is rontja a tér használhatóságát. A pandémia helyzetre reagáló megoldások figyelése  a 2020-as Év Irodája versenyen még nem volt kiemelt vizsgálati szempont, de mindenképpen dicséretes, hogy bevezették az új fenntartható és családbarát kategóriát.

Összegezve, azt kell szemlélni, hogy egy iroda tényleg működhet-e a hétköznapokban, megértette-e a tervező azt, hogy a cég milyen elveket képvisel valójában. Volt-e kérdőívezés, interjúztatás, változásmenedzsment workshop, modellezték-e az egyes szcenáriókat. Az esetek nagy százalékában erre nincs idő, szakértelem, vagy éppen elvárás, ezért gyakran utánoznak  internetes képkereső oldalról képeket, amelyek dekoratív megoldásokat mutatnak, de funkciót tekintve nem megfelelőek.

A jó zsűrizési szempont szerintem azt vizsgálni, hogy valóban megtörtént-e a cégen belül az analízis, amely szerint kialakították a cégre szabott koncepciót és ezt követően volt-e belső visszamérési szakasz, felmérték-e az esetleges hibákat és elvégezték-e a korrekciókat. Ha ez mind megtörtént, akkor születnek igazán jó terek.

É.F.: A mostani versenyen milyen projektekben vett részt az Europa Design? Van olyan, amit kiemelne, akár a felhasznált termékek, akár az egyedi megoldások miatt?

F.O.: Először 13 projektünket (ATENOR, Bimbó5, Agora - bp iroda, Intrum, Sanofi, Telenor Astoria, SIÓ-Eckes, Zoetis, SMP Solutions Iroda) neveztük többféle kategóriában és ebből végül 6 került a döntőbe, amely nagyon szép eredmény számunkra a mezőny erősségét tekintve. Volt nagyobb iroda kisebb közösségi tér, üzlet és bemutatóterem is köztük. Amire nagyon büszkék vagyunk az a Telenor Astoria projekt, amely egy egészen különleges pályamű volt. A terveket a Pyxis Nautica készítette. Kiemelném még a DVM group által kialakított Agora - bp irodát, ami végül az új fenntartható, családbarát kategória győztese is lett. Illetve a Lab5 csapatát, akik a Sanofi koncepcióját készítették. Kiemelten érezhető volt az a fajta tudatosság, merészség és átgondoltság, amire ezen a versenyen szükség van.

É.F.: Milyen formában vesz részt a munkában az Europa Design? Hogyan képzeljük el az együttműködést?

F.O.: Az együttműködés ezekkel a cégekkel különböző szinteken alakulhat ki. Három "forgatókönyv alapján" dolgozunk: Az elsőben mindent a külsős belsőépítész tervező dolgoz ki és mi csak a megfeleltetett terméket szolgáltatjuk a projekthez. Ez a legritkább.  A második a legjellemzőb, amikor a tervezővel közösen, átgondolva a teljes koncepciót, kollaborálunk és tesszük meg azokat a friss termék és más megoldási javaslatainkat amik pont arra a problémára nyújtanak megoldást akár több árszinten. Itt tud érvényesülni legjobban a közös munkából fakadó harmónia, hiszen a bútorozási szakág és a belsőépítészeti anyagválasztás, motívumok, grafikák összhangot tudnak teremteni, minkét oldal tud változtatásokat, kompromisszumokat teremteni. A harmadik változat, amikor a projekt csupán a bútorbeszerzés szintjén marad és nem társul hozzá belsőépítészeti feladatrész. Ilyenkor a végfelhasználó cég, arra kér minket, hogy rendezzük be az irodát egy kapott ültetési terv alapján. Ez sem optimális megoldás mint oly sok példán láthattuk.  Olykor van olyan változat is amikor az irodaház egy belsőépítészt delegál, aki csak a kiviteli terveket készíti el, de a nagy koncepciót a bérlő -gyakran külföldről kapott arculati könyvek formájában szolgáltatja. Ilyenkor is  felhívjuk az ügyfél figyelmét, hogy a szervezet és az adott tér számára testreszabott  optimális eredmény érdekében fontos lenne, hogy alkalmazzon független belsőépítészt.

Ettől függetlenül volt már olyan projektünk is a múltban amikor a koncepciót és a bútorozást is mi magunk állítottuk össze, az irodaház pedig ezt adaptálva építette ki a tereket. Ennek ellenére leginkább azt szeretjük, amikor egy külsős cég professzionálisan összefoglalja a technikai elvárást, jól definiáltan körvonalazza a formanyelvet, formavilágot, az anyagminőségeket és mi ezek mentén pillanatok alatt tudunk ajánlatokat adni. Ilyenkor mi elvégzünk egy ellenőrzést, hogy bútorozási szempontból se maradjanak  hibák a tervben, például egy nem megfelelő méretű tárgy betervezésével, vagy egy tároló ajtajának előnytelen nyílásával kapcsolatban. Ezek apró igazítások, amikre felhívjuk egymás figyelmét a szakmai kooperáció részeként.

É.F.: Az Év Irodája versenyt tekintve van valamilyen "joker" termék, ami a legsikeresebb és több irodában előfordul?

F.O.: A két legsikeresebb márkánk és megoldásunk: a Hermann Miller ülőbútorai (a bp iroda esetében is ezek kapták a legnagyobb szerepet), a másik amivel nagyon sok döntős helyezésünk, győzelmünk volt a német Wilkhahn márka, amelynek van egy nagyon különleges mechanikájú munkaszéke, illetve nagyon izgalmas és ergonómikus kollaborációs bútoraik is vannak, amelyek támogatják a hatékony kommunikációt.

É.F.: Hallottunk a versenyen funkcionális fülkékről, open space irodákról és kollaborációs zónákról is, de mégis hogyan tudja támogatni egy-egy bútor a kollaborációt?

F.O.: A kollaboráció alapvetően az a személyes interakció, amikor két, vagy több munkatárs szakmai kérdésben fizikailag találkozik egymással és jellemzően rövid és spontán megbeszélést, egyeztetést tartanak. Nagyon fontos feltétele a kollaborációnak az, hogy spontán és informális legyen és a metakommunikáció szinte összes elemét kihasználhassák a résztvevők. A testtartás, a testbeszéd, a mimika, a hangerő, a szemek és végtagok mozgása adják a megértés 70%-át a beszéden kívül. Mindezt a 70% -t természetesen elveszíti az, aki egy fényes pontra bámulva egy 5*5 cm es képen megjelenve próbál  gyenge hangminőségben megnyilvánulni egy 8 fős videókonferencia során.

A kollaborációs bútor alternatív pozíciókban történő találkozást, leülést, nekitámaszkodást, állást és mérsékelt mozgást is támogat, gyakran akusztikailag is kezeli az ott létrejövő zaj nehezebb továbbterjedését. A lényeg a spontán használhatóság, az azonnali elérés és a lehető legnagyobb skálán mozgó alternatív testtartás támogatása. Ennek az eszköze pedig a kollaborációs bútor: a szék, a hintaszék ,a babzsák, a puff, a bárszék vagy éppen az üres műfüves terület, a tárgyalószék, a munkaszék, vagy akár egy futópad is. Nyolc-tíz féle ilyen típust tudunk mutatni, amelyeknek az a lényege, hogy ahogy az emberek kedve, stílusa, lazasága megengedi vagy igényli, szabadon kiválaszthassák a megfelelő darabot.