Nyilvános zsűrizés után kihirdették a fiatalok feketén-fehéren pályázat nyertesét

November 15-én került sor a fiatalok feketén-fehéren pályázat nyilvános zsűrizésére és díjátadójára. A Reischl Gábor által 2006-ban alapított díj idén több változáson is átment a pályázat kurátorai, Guba Sándor és Hámori Péter döntése nyomán. A közel négyórás eseményen a nyolc, shortlistre került pályázó (köztük kollégánk, Borenich Levente) prezentációjának megtekintése mellett a zsűri munkájába is bepillantást kaphattak a nézők.

Az fff2023 - fiatalok feketén-fehéren pályázat a 40 év alatti építészek legnagyobb múltra visszatekintő elismerése és bemutatkozási platformja, amelyen az életkori megkötés figyelembevételével részt vehet valamennyi már diplomázott, az épített környezettel foglalkozó szakember. A pályázat idei kurátorai Guba Sándor és Hámori Péter (GUBAHÁMORI), akik a kiírással az építészet sokszínűségét, sokféle megközelítési lehetőségét szerették volna bemutatni. Láthatóvá tenni azt, hogy az építészet egy széles értelmezési tartomány, amelybe korántsem csak a konkrét épületek megvalósulását célzó tevékenységek tartoznak bele, hanem például az épített környezettel foglalkozó elméleti, kritikai és vizionárius tevékenységek is. Ennek fényében határozták meg a 2023-as mottót is, ami az inklúzió lett.

Mindezek után nem meglepő, hogy az egyébként szintén újításként bevezetett, a zsűrizés első fordulója során kialakult nyolcas shortlisten a megépült épületen és tanösvényen túl épületfelújítás, urbanisztikai léptékű rehabilitációs terv, cikksorozat és könyv is szerepelt. A kiválasztott alkotóknak a november 15-ei második, az érdeklődők számára is nyitott zsűrizési alkalmon 6 perces prezentációkban kellett bemutatniuk a munkájukat, majd a zsűrinek is 6-6 perc állt a rendelkezésére ahhoz, hogy értékelje azokat és feltegye a kérdéseit.

Az esemény kezdetén a Csillag Katalinból, Ghyczy Dénes Emilből, Kemény Zsófiból, Kőszeghy Flórából, Szentirmai Tamásból és Veres Bálintból álló zsűri kihangsúlyozta, hogy a mezőny igencsak heterogén, ami a pályaművek elbírálását nem könnyíti meg. Szentirmai Tamás kiemelte, hogy a bírálóbizottság részéről konszenzus volt, hogy a shortlisten legyen megépült épület is, az értékelés során pedig fontos szempont, hogy a végső cél az épített környezet jobbítása. Kőszeghy Flóra elmondta, hogy a változatos pályaművek a fiatal generáció a korábbiaktól eltérő hozzáállását mutatják, a zsűri pedig a kiválasztással egy irányt jelölhet ki a következő generáció számára.

Az első blokkban négy előadást hallgathattak meg a jelenlévők, az első előadó kollégánk, Borenich Levente volt, aki az Építészfórumon publikált Utópikus realizmusok című cikksorozatával jelentkezett a felhívásra. Az írások olyan építészeti praxisok munkáit mutatják be „amik bár konzervatívak annyiban, hogy elfogadják az építészet mozdulatlanságát és történelmileg meghatározott formakincsét, de retrográd nosztalgia helyett progresszív építészeti válaszokat nyújtanak". A sorozat már megjelent részei itt érhetők el. 

A második prezentációt (Kék szignó) Molnár Szabolcs, a Paradigma Ariadné társalapítója tartotta, aki a Dunakeszi tőzeglápos területére tervezett Teknős Tanösvényt mutatta be. A körülbelül 1 kilométer hosszú építészeti beavatkozás célja, hogy megismertesse az embereket a hely különleges ökológiájával, az ott élő állat- és növényvilággal. A tervezés kiindulópontja René Magritte The Blank Signature c. alkotása volt. A tanösvény átadójáról az Építészfórum is beszámolt. 

Harmadikként Bene Tamás prezentálta az Öt munka lassítva című könyvét, amely a doktori kutatásához kapcsolódik. A munkák, amik között például az Eperjesi Ágnes D.365 napja kiállításához készített asztal-installáció (bemutatása az Építészfórumon olvasható) szerepel, az építéshez, az építészeti tervezéshez való közelítés folyamatát különböző perspektívákból jelenítik meg.

Végül Horváth Bettina és Győrfi Dániel ismertették (a tervezők között Madácsi Flóra is szerepelt) a Fővárosi Önkormányzat által a Népliget megújítására kiírt tájépítészeti ötletpályázatra benyújtott pályaművüket A Népliget értékalapú megújítása címmel, amely az egyetlen urbanisztikai versenyző volt a mezőnyben. Az Építészfórumon bemutatott projekt nagy költségigényű átalakítás helyett kisléptékű, a Népligetre működő városi parkerdőként tekintő jelenlegi parkhasználók, civil szervezetek kezdeményezéseiből kiinduló beavatkozásokra helyezte a hangsúlyt. Kezdőlépésként design kutatást készítettek, amely során a mindennapi parkhasználati szokások mellett olyan attitűdöket vizsgáltak, amelyek meghatározhatják az egyének érzelmi kötődését egy adott helyhez. 

A második blokk a Partizán Architecture cserépváraljai Munkás Szent József templom felújításáról szóló előadásával indult. A Csaba László tervezte templom gondos, az eredeti tervező szándékait megismerő és követő rehabilitációja a 19. Média Építészeti Díján több elismerést is bezsebelt. 

Beke András prezentálta az RJZS Architect által Zebegénybe tervezett vendégházat, amelyben az ember egyszerre tapasztalhatja meg a bent- és a kintlét élményét. Különlegessége az éjszakai megjelenése, sötétben lámpásként dereng az erdő mélyén. A ház részletes bemutatója elérhető az Építészfórumon. 

Bognár Gergely és Dobos Bence László a Legéndi gyerektábor helyszínének kialakítását mutatták be. A munkafolyamat során a tervezők is részt vettek a Bánki-tónál Leveleki Eszter pedagógus vezetésével tartott legendás, kitalált világokban játszódó táborok folytatásaként tovább élő nyári táborban, hogy felmérhessék, mire is van pontosan szükségük a használóknak.

Utolsóként Gedeon Tekla jelentkezett be online, hogy bemutassa a Fuzzy Earth és a BÜRO imaginaire Séta az éjjeli nap alatt című pályaművét, amely eredetileg a 2023. évi Velencei Nemzetközi Építészeti Biennáléra készült. A tervezett kiállítás témája a TV paprika üvegházi termesztése, illetve annak kulturális, történelmi és építészeti kontextusa. Az elképzelés szerint a látogatókat maga a paprika vezetné végig a tárlaton, a tájékozódást pedig narratív szőnyegek is segítenék.

Nyertesek 

Az előadások után következett a két körben zajló nyilvános zsűrizés. Első körben minden bíráló 3, 1-1 pontot érő szavazattal rendelkezett. Ez alapján az Utópikus realizmusok cikksorozat, az Öt munka lassítva és A Népliget értékalapú megújítása jutott tovább a hármas szűkített listára. A második körben az Utópisztikus realizmusok 2, az Öt munka lassítva 1, A Népliget értékalapú megújítása 3 szavazatot kapott a zsűritől, így Horváth Bettina és Győrfi Dániel munkája lett a pályázat nyertese. Az este folyamán 4 Borbolya-díjat is kiosztottak, abból a célból, hogy a társadalmi és környezeti igazságosság szempontja is szerephez jusson. A pecséttel a Kék szignót, A Népliget értékalapú megújítását, a Legéndi gyerektábort és a Séta az éjjeli nap alatt című munkát ismerték el. A díjakat Krizsán Andárs, a MÉSZ elnöke adta át. 

Az fff2023 ezzel nem ért véget: a nyolc pályamű jövő márciusától májusig országos vándorkiállításon is bemutatkozik majd, illetve tart még a közösségi finanszírozási kampány, amelynek célja a kiállítás finanszírozása, valamint a fődíjas alkotónak adott pénzjutalom biztosítása. 

Gratulálunk a nyerteseknek és a résztvevőknek!