Ilyen is lehetne az OSZK – Az A4 Stúdió terve az S.Arch Architecture Award döntőjében
Hogyan nézzen ki az ország nemzeti könyvtára? Milyen építészeti válaszok születnek a könyvtárlátogatók igényeire? Ezekre adott választ az OSZK korábbi pályázatára készített tervében a Kendik Géza vezette A4 Stúdió. A koncepció most az S.Arch Architecture Award döntőjébe is bekerült.
Az S.Arch utazó építészeti világkonferenciát 2014 óta rendezik meg, és számunkra azért is érdekes, mert majd´ minden évben van magyar résztvevője. Kendik Géza és az A4 Stúdió már többször is bekerült a döntősök közé, sőt a casablancai piac tervükkel 2016-ban elhozták a második díjat, míg 2017-ben a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona új épületét ismerte el a zsűri. 2017-ben a zsűri még két másik magyar projektet is dicséretben részesített: a NARMER Építészeti Stúdió és a BME Építőművészeti Doktori Iskolája együttműködésében készített Rudapithecus Látványtárat a megépült épület kategóriában, míg a CAN Architects az új MOME Campus tervpályázatra készített javaslatát az építészeti terv kategóriában. A konceptuális designt és a jövő építészetét kutató konferencián a nemzetközi zsűri olyan munkákat díjaz, melyek innovatív megoldásokat adnak és a jövő építészetét, várostervezését vetítik előre.
Amikor felmerült az Országos Széchényi Könyvtár felújítása, majd költözése, a várnegyed „újjáépítése˝, a kormány meghívásos tervpályázatot írt ki az új épület megtervezésére (de a könyvtár bővülő állománya és az ennek helyet adó terek megteremtése is új lehetőségekért kiáltott). A pályázat indulásakor még a Palotanegyedbe, a Nemzeti Múzeum mögé tervezték elköltöztetni a könyvtárat, egészen pontosan a Magyar Rádió egykori épületeibe, amelyek mellé egy új épületkomplexum megépítéséről is szó volt – azóta potenciális helyszínként már felmerült a Kilián-laktanya, Piliscsaba és a lágymányosi Duna-part is. Az A4 Stúdió koncepciója még erre a mágnásnegyedi helyszínre készült, ami azért lett volna ideális, mert a város szívében egy jól megközelíthető, egyetemekkel körülölelt, központi terület.
„A negyedben található épületek nagy része 1860 és 1900 között épült, melyek között számos műemlék található. Közéjük az évek során alacsonyabb építészeti színvonalú épületek ékelődtek be, amelyeket tervünkben teljesen lebontottunk. Az új összekötő épület visszahúzott homlokzata, kiemeli a szomszédos műemléki épületeket. Háttérbe vonja magát, teret adva, hogy a közterületek új építészeti minőséget teremtsenek. A könyvtár funkción kívül jelentős közösségi és oktatási területekkel egészül ki. A közelben lévő egyetemek, gimnáziumok, a történelmi háttér és a kulturális intézmények egymást erősítik. A közösségi terek, találkozási pontok, kávézók élettel tölthetik meg az eddig elhanyagolt utcákat, és mindez egy új kulturális negyed születésére is lehetőséget ad.
Az új téren át jutunk el a főbejárathoz. A látogatók egy többszintes előcsarnokba lépnek, mely oldalról és felülről is természetes fénnyel megvilágított. A transzparens homlokzat összemossa a kint és bent határait, finom átmenetet képezve a külső és belső terek között. Koncepciónk szerint az újabb, gyakran kölcsönzött könyveket egy vizuális könyvtárba helyezik, amely naponta 5-600 fő beolvasási területet foglal magában. Az 1980 előtti könyvek a raktárból bérelhetők és a gyűjtemény ritkaságai a Könyvtár múzeum részét képezik. A raktár bejárata a Szentkirályi utcától, teherautókkal megközelíthető. Az egész országból származó másolatokat naponta kapja meg. A könyvek mellett speciális gyűjteményeket is tartanak: fotókönyvek, kéziratok, folyóiratok, térképek.˝ – összegzi a koncepciót az A4 Stúdió.
