Ózdi a világ legjobb épülete 2019-ben - Galériával
Magyar siker koronázta a 70. alkalommal megrendezett FIABCI World Prix d'Excellence díjadó gálát. World Gold Winner díjat nyert a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. Kultúrgyár Projektje a Heritage Category elnevezésű szekcióban. A FIABCI – Nemzetközi Ingatlanszövetség – által odaítélt díjról a világ ingatlan fejlesztőiből álló nemzetközi zsűri döntött, amely méltatta a Kultúrgyár Projekt társadalmi hasznosságát az épített örökség megóvása, a barnamezős területek revitalizációja, ipari örökségből kulturális közösségi tér létrehozása szempontjából. Csontos Györgyi DLA és Adorján Anna tájépítész munkájáról korábban több ízben beszámoltunk.
A 2016-ban átadott Nemzeti Filmtörténeti Élménypark és Digitális Erőmű épületei nem először kerültek az építész szakma fókuszába. A két intézmény több nemzeti és nemzetközi jelölést tudhat magáénak, 2017-ben Pro Architectura díjjal jutalmazták a tervezői munkát, míg tavaly a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázaton nyert első díjakat.
Az idei elismerés, a World Gold Winner díj kiemelt fontosággal bír a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. számára, mivel a megmérettetésen rangos nemzetközi tervezők és ingatlanfejlesztők reprezentáltak magas színvonalú pályaműveikkel, másrészt a díj elismerése a nemzeti építészeti örökség kulcsfontosságú szerepének a magyar kultúrában.
A projekt
A 19. század közepén indult ipari fejlesztéseknek hatására alapította meg a Gömöri Vasművelő Egyesület az ózdi vasgyárat. Az Ózdi Kohászati Üzemek 150 éven át működött, míg végül a hajdan prosperáló ipari létesítményt bezárták. A sokáig üresen álló műemlék komplexum néhány évvel ezelőtt megújult, és az egykori gyár helyére a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett Nemzeti Filmtörténeti Élménypark és az oktatási központként funkcionáló Digitális Erőmű került.
A barnamezős terület - Ózd egykori kohászati gyárának épületeit is beleértve - az 1800-as években fejlődésnek indult észak-magyarországi ipari régióban található. Az elmúlt évszázad folyamán a gyár és épületei a város és az ország egyik legjelentősebb nehézipari központjává váltak, egészen a rendszerváltásig, ezt követően a területet elvesztette korábban betöltött indusztriális szerepét.
Az egykori Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű (RMST) ózdi kohótelepének revitalizációjára 2015-16. során került sor. A Kultúrgyár projekt eredménye az egykori Erőmű épületében létrehozott digitális oktatási központ és kiállítótér (Digitális Erőmű), a Fúvógépházból megvalósított Nemzeti Filmtörténeti Élménypark, a két épület között kialakított ipartörténeti skanzen, és az egykori gyári iskola ipartörténeti múzeummá alakítása.
Az épületek helyreállításánál fontos szempont volt, hogy öko-kulturális szempontból is megfeleljenek az elvárásoknak. Ennek eredményeképpen jött létre egy olyan intézményi rendszer, amely biztosítja a közoktatás és a közösség kulturális örökségének összekapcsolását, és elősegíti az élethosszig tartó tanulás feltételeit.
A Kultúrgyár Projekt három nagyobb részből szerveződött össze, amelynek részei a városi múzeum felújítása és annak szabadtéri ipari örökségterületen történő bővítése; az oktatási épület megvalósítása; a kulturális digitális archiválási központ kiállítótere és a filmtörténeti élménypark.
A végeredmény 39 000 m2 szennyezett ipari terület és 15 000 m2 építmény revitalizációja; felújítása. A kitűzött és elért építészeti eredmények / sikerek mellett hangsúlyozni kell azt is, hogy az újonnan nyílt intézményekkel új munkahelyek teremtődtek, illetve a város és a régió egy új turisztikai attrakcióval gazdagodott.
Az Ózdon megvalósult barnamezős terület revitalizációja az épített örökségvédelem területen is fontos lépést jelent, mert gazdagítja a kulturális örökségüket és elősegíti a felfelé irányuló társadalmi mobilitáshoz és a közösségi szerepvállalás társadalmi tevékenységek révén történő előmozdításához szükséges képességeket.
| "Csontos Györgyi 2001-től kezdett foglalkozni a gyártelep sorsával. Fiatal, helyi építészként látta, hogy karakteres kéménysorának tervezett felrobbantása nemcsak egy ipari műtárgy, de Ózd egyik fontos identitásképző elemének felszámolása is. Ilyen értelemben első építészeti tette a kémények megmentése érdekében tett erőfeszítései voltak: levelezés, az illetékesek győzködése arról, hogy a katedrálisok magasságait ostromló, égbe szökő építmények bontásával a város csak veszíthet. Akkortájt vállalt munkát az Ybl Miklós Főiskolán (ma SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar), Reischl Gábor és Kapy Jenő mellett, akik szakmailag bátorították, hogy tartson ki vidéki, otthoni ügyei mellett. Lassan a műemlékvédelem figyelmét is felkeltette az eldugott borsodi kisváros ipari együttese, s először ekkor a rehabilitáció kérdése is terítékre került. Az egyedülállóan épen megmaradt lakó-, ipari- és intézményi terület átfogható méretű mintaterületnek kínálkofzott. Összesen 8 új műemléket és egy jelentős méretű védett területet jelöltek ki ekkor. Ennek ellenére a hasznosításra nem látszott igazi esély." (Kiszínezett barna zóna: az ózdi projekt, Építészfórum, 2016. június. 17.) |
A felújítás és történelem
A felújítási munkák során főszempont volt, hogy az ipari múlttal rendelkező város emblematikus épületeinek megőrzése és felújítása az eredeti dizájn felhasználásával, de a mai kor igényeinek és kihívásainak megfelelően történjen (pl. ipartörténeti tárgyak térelemekként való megjelenítése, vagy őshonos növények alkalmazása a területalakításnál).
A projekt során komplett felújításra kerültek a századforduló gyárépületek – Fúvógépház, Erőmű, iskola -, továbbá megújult a Múzeum, a projekt részeként hasznosításra került a patakmeder, mint átjáró (közlekedési útvonal) az egyes attrakciók között, és megvalósult a gyár történetét bemutató szabadtéri múzeum (az épületek közötti szabad területen).
A létrejött épületegyüttes legfőbb jellemzői: őrzi a kulturális értékeket, gazdaságos, a helyspecifikus és környezettudatos.
"Áttörést talán a 2012-es év hozott. A múzeum rentábilis üzemeltetésére ugyanis szabadtéri területek bevonása nélkül nem látszott esély. Így kezdett el beszüremleni a városi élet a gyártelep területére, áttörve egy láthatatlan gátat a délkeleti sarkon, ahogyan arra az egykori stratégiai tervben ráéreztek. Az ipari skanzen céljára a két monumentális csarnok, az Erőmű és a Fúvógépház közt fekvő L alakú területet jelölték ki Csontos Györgyi építész és Adorján Anna tájépítész számára. |
Az épületek
Erőmű – Digitális Erőmű
Az épület külső megjelenésének alapját az egykori szecessziós csarnoktér rehabilitációjának (pártázat, ablakosztások) és az oldalszárnyak kortárs bőrbe bújtatásának kontrasztja adja. A kiállítási terület sötét terében az egykori, eredeti felületükkel megtartott gépalapok és a virtuális installáció dominál, ahonnan a rámpán felemelkedve a világos fehér nagyfesztávú csarnoktérbe jut a látogató. A csarnoktér északi és déli szárnyaiban található kisebb helyiségek szolgálnak oktatási és adminisztratív funkciók befogadására.
Fúvógépház – Nemzeti Filmtörténeti Élménypark
A műemlék épület esetében az ortodox rekonstrukció helyett az egyes építési korszakok párhuzamos, és egyidejű bemutatásának megjelenítése érvényesült, amelybe beletartozott a kortárs építészeti elemek használata is. Az épület külső és belső megjelenésben is a natúr- és a színezett felületek kontrasztjából építkezik.
Múzeum és Skanzen
A múzeum megjelenésénél szintén cél volt az egyes építéstörténeti korszakok megkülönböztetése, egyúttal harmonizálása, ezért került a klasszikus, rehabilitált historizáló épületrész mellé két lecsupaszított, ezzel karakteres kortárs bőrbe bújtatott épületszárny. A környezettudatos hasznosításra került patakmeder átvezető elemként működik az épületek között. A vízfelület feletti taposórácson kialakított természetes folyósó vezet az egyik kiállítótérből a másikba.
A FIABCI és a World Prix d'Excellence Awards
A FIABCI (Federation International des Administrateurs de Bien-Conselis Immobiliers), azaz a Nemzetközi Ingatlanszövetség szervezete több mint 60 országot tömörít magába, egyúttal különleges tanácsadói státuszával képviseli a világ ingatlanszakmáját Egyesült Nemzetek Szervezete Gazdasági és Szociális Tanácsában, és egyéb szakmai fórumokon.
Korábbi írásaink az ózdi KultúrgyárProjektről:
Kiszínezett barna zóna: az ózdi projekt
Ózd forever
Forum Hungaricum - Építészfórum
