Palotanegyed hallgatói ötletpályázat - a győztes csapat terve

A Pollack Mihály tér, Bródy Sándory utca és Gutenberg tér rendezésére kiírt hallgatói ötletpályázaton Baji Hajnalka, Németh Andrea, Reith Anita és Sipos Andrea első díjat nyert. Komplex arculattervvel, köztéri játékokkal gazdagított átfogó rendezési koncepció született. 

Analízis

A Palotanegyed a VIII. kerület belvároshoz legközelebbi része. Budapest sugaras-gyűrűs rendszerébe illeszkedve a Kiskörút és a Nagykörút közrefogásában jön létre. Észak-déli irányból két igen forgalmas út határolja - a Rákóczi út és az Üllői út. A Palotanegyed szívében található a Magyar Nemzeti Múzeum, mely Széchényi István kezdeményezésére épült 1837 és 1847 között. Ennek a beavatkozásnak a hatására megindult a magyar arisztokraták, nemesek, gazdag polgárok betelepülése a Palotanegyedbe, melyet akkoriban “Mágnásfertály” névvel illettek. Neves építészek keze nyomán fényűző paloták és kúriák épültek itt. A legtöbb épület jelenleg is ebből az időszakból származik. Megközelíthetőségét tekintve a Palotanegyed peremén rendkívül gazdag tömegközlekedési lehetőségekkel találkozunk, míg a negyed belsejében inkább sétáló, illetve csökkentett forgalmú utcák vannak.

A térség rendkívül gazdag intézményi hálózattal rendelkezik - főként tudásbázis jellegű, oktatási, illetve egészségügyi intézményekkel. A negyedben található zöldfelületek között is legjelentősebbek az intézményi kertek. Ezen kívül azonban a csökkentett forgalomnak köszönhetően a városi élet kiemelt színterei a Palotanegyed belső közterei. Központi elhelyezkedése miatt a Pollack Mihály tér - Bródy Sándor utca - Gutenberg tér kiemelt szerepű köztér-együttes. A Palotanegyed - illetve egész Józsefváros- versenyképessége szempontjából ezen köztér-együttes fejlesztése, revitalizációja szükségszerű. Sajnos jelenleg az említett terek nem kezelik megfelelően az adottságokat és nem aknázzák ki a bennük rejlő lehetőségeket. A Palotanegyed kulturális vonzerejének kiaknázása és a helyi lakosok komfortérzetének javítása, élhetőbb, fenntartható és jól használható terek kialakítása a cél. Fontos - elsősorban a helyiek számára - a kötődés kialakítása a Palotanegyed identitásának megtartásával, illetve tovább formálásával. A fizikai megújításon túl hangsúlyt kell fordítani a társadalmi elismertség kialakítására a jelenleg aktuális folyamatok megismerésével.

Konfliktusok a tervezési területen

A Pollack Mihály tér legnagyobb problémája, hogy a Nemzeti Múzeum „hátaként” viselkedik, ezért a háttérbe szorul, és nem tud önmagáért való térré válni. A kerítést éles határvonallá erősíti az a tény, hogy a Múzeum-kert burjánzó növényállományával szemben a Pollack Mihály téren semmilyen zöld felület nem található. A téren a mélygarázs lehajtók és üvegliftek az egybefüggő teret megbontják, ezért az egységes nagyvonalúan burkolt felület mégsem tud egységes térként működni. A téren nincs igazi funkció, ami ide vonzaná az embert - sem ülőfelület vagy árnyék, ahol lepihenhetne a látogató.

A Bródy Sándor utcában és a Múzeum kert mentén a Pollack Mihály téren keskeny, rossz minőségű, zegzugos járdák találhatóak. A Bródy Sándor utcában a burkolatok és az épületek homlokzatai többnyire leromlott állapotúak, szükség lenne az állagmegóvásukra, felújításukra. A Bródy Sándor utca térarányait tekintve a kétoldali parkolósáv túlzottan széles, gyalogos felületként csak minimális szélesség marad.

A Gutenberg tér esetén egyértelműen rányomja a térre a bélyegét az elhanyagoltság, a fenntartás hiánya. Ezen kívül fájó tény számunkra az árkádsor hasznosításának hiánya. A belső térrendszer kaotikus, a közlekedési irányokat nem kezeli megfelelően, a potenciális látványtengelyeket teljesen figyelmen kívül hagyja. A teret három irányból parkoló autók szegélyezik, melyek mind a látvány, a zaj és veszélyesség szempontjából kedvezőtlenül befolyásolják a tér megítélését.

Tér-elemzések

A tervezési terület jelenleg két nagyon különböző pólusra szakad szét – kontraszt figyelhető meg a szerkezet, a jelentés, a karakter és a használat tekintetében egyaránt. A Pollack Mihály tér szerkezetileg lineáris. Valamiféle állandóság, globális minőség, színvonal járja át az embert, amikor ott van. A nagypolgári miliő most is megcsillan benne, a kultúra lengi körül. A tér karaktere egységes, egyszínű. Leginkább a középkorúak, egyetemisták képezik a tér látogatói csoportját.

A Gutenberg tér minden tekintetben mást mutat. Működését és a határoló tömbök szerkezetét tekintve egyértelműen centrális – fontos találkozási pont a helyi közösség számára. Lokális jelentősége karakterében is egyértelműen megmutatkozik tarka, sokszínű, izgalmas megjelenésében. Ez a tér folyton változik – lelkét az ott tartózkodó emberek adják. Jellemző a fiatal és az idős korosztály jelenléte a téren. Érdekes ellentét figyelhető meg a két tér használatában is.

A Pollack Mihály térre inkább ismeretlenek (értsd: nem helyi lakos) érkeznek és töltenek el időt, a helyi lakosok csak áthaladnak, adott esetben ki is kerülik a területet. A Gutenberg térrel kapcsolatban éppen ellenkező tendencia figyelhető meg: míg az idegenek csak áthaladnak a téren, addig a helyi lakosság előszeretettel jön ide kikapcsolódni.

Koncepció

Ezen megállapításokra tekintettel a tervezési terület megoldását a használat legcélszerűbb és legalkalmasabb kialakítása mellett, a különböző karakterek megtartásában és kiemelésében látjuk. A két tér asszociációját olyan elemekkel, motívumokkal szeretnénk megteremteni, melyek megjelennek mind a két téren, ám adaptálódnak a különböző ’Genius Loci’-khoz. Ennek megfelelően a Pollack Mihály téren a globális trendeket követő, magas nívójú, minőségi anyagokkal és felületekkel kialakított, homogén környezetet képzelünk el. A Gutenberg téren nagyobb hangsúlyt kap a tér heterogén mivolta – ezt az anyaghasználat, a kialakítás és a növényzet is visszatükrözi.

Bródy Sándor és a környező utcák

Koncepciónk szerint a tervezési területen belül a két tér dominálna, ezen kívül pedig az egész Palotanegyed területére érvényes utca-arculatot képzelünk el, mely többek között a Bródy Sándor utcában is megjelenik. Szeretnénk nem kiragadott elemként kezelni a tervezési területet, sokkal inkább a Palotanegyed (sőt Józsefváros) viszonyrendszerében vizsgálni és elhelyezni, identitással és arculattal felruházni a tereket, utcákat.

Zene, mint összekötő elem

A tervezési területen és környékén a zene évtizedek óta kulcs szerepet játszik. A Magyar Rádió székháza 1950-től kapott helyet az Esterházy-palotában, 1966-tól pedig már a Károlyi-palotát is birtokba vette. A Múzeum utca 7. szám a Kossuth Klub alatt már 1954 óta folyamatosan üzemel. A Bródy Sándor utcai Olasz Kultúrintézet szintén terület a zenei életét élénkíti.

A tér-elemzések megállapításai alapján a két tér jelentősen eltér egymástól - sok tekintetben egymás komplementereinek tekinthetőek. Ugyanakkor mégis sok dolog összeköti őket. Érdekes párhuzam vonható a két tér alapkaraktere (longitudinális-Pollack Mihály tér, centrális-Gutenberg tér) és a hanghullámok között – longitudinális hullámok (gázok) és koncentrikus gömbhullámok (léghang) egyaránt előfordulnak körülöttünk.

Pollack Mihály tér

A tér hosszanti elrendezésére és a meglévő felépítményekre reagáló promenádot terveztünk. A keretek teret képeznek a térben úgy, hogy közben az anyaghasználatnak és a szerkezeti kialakításnak köszönhetően (üveg) mégsem zárja ki a külvilágot és annak látványát: a térérzet nem szűkül. A haránt irányú megnyitásokkal koncepciónk nyit a Múzeum-kert felé. A keretsorolás ritmusa a szomszédos Múzeum-kert fáinak természetes ütemét ellenpontozza. A felsőhatároló felületre alulról a Benetti palettájáról kiválasztott wasabi árnyalatú moha van telepítve, mely öntözést nem igényel mégis kellemes, zöld környezetet teremt. Valódi árnyékot vet és kellemes klímát teremt az üveg árkádsor alatt. A térről jelenleg hiányzó ülőfelületek a keretekbe integráltan jelennek meg. A keretek lehetőséget biztosítanak különböző használatra - önálló elemként is működőképes, de összekapcsolható a Múzeum-kertben kialakított vendéglátó egységgel is. Rendezvények idejére a keretek közé ágyazva 6 helyen pavilon helyezhető el, melyben átlós osztással összesen két vendéglátó egység alakítható ki a két irányba.

A területet jelenleg erőteljesen uraló és felszabdaló mélygarázsba vezető lifteket méreteivel és anyaghasználatával integrálja a koncepcióba, ugyanakkor hangsúlyát teljesen elveszti, mivel a keretek továbbfutnak a liftépítményeken túl is. A középső részen - a Múzeum-kertben található vendéglátó egységgel átellenben kialakított nagyobb felszakadás lehetővé teszi színpad kitelepülését a területre. A keretek, illetve azok ülőfelületei illeszkednek a rendezvények támasztotta követelményekhez is.

Gutenberg tér

A Gutenberg tér a helyi igényeire alapozva a különböző korosztályokat és térhasználókat szolgálja ki. A koncepció jelenlegi zárványszerű állapotot felszabdalva, a teret megnyitva a lehetséges irányokba az árkád alatti területet is integrálja a téri rendszerbe. A területen jelenlévő gáznyomás-szabályozó állomás parkhasználatot tekintve rendkívül kellemetlen. Koncepciónkban egy felépítménnyel takarjuk ezt el. A szintemelések köszönhetően az elvesztett felületet visszanyerve hasznos funkció kerül a Gutenberg tér ezen részére. A háromszintes pódium, fa dekk lehetőséget nyújt a fiatal korosztály közösségi, társas tevékenységeire, beszélgetésre. Mivel a sarkon lévő bejáratok felé nyit, ezért fontos találkozó pont is. Kellemes látvány nyílik innen az egész parkra. A középső nyitott tér lehetővé teszi a park túlsó végében zajló tevékenységek megfigyelését.

Olyan játékok elhelyezését javasoljuk, amelyek fejlesztik a zenei készségeket, szociális interakcióra késztetnek, illetve ökológikus szemléletet alakítanak ki, miközben természetesen a mozgásigényüket is kielégítik. A jelenlegi játszófelületet növeltük a téren. A külső járda belső megismétléseként pergola-szerkezetet helyeztünk el, mely kifelé zártabb, de több ponton mégis átjárható, fel-felszakadozó. Kívülről kellemes, hívogató látványt nyújt, ugyanakkor intimebb, zártabb érzést kelt a benne tartózkodók számára. Belülről teljesen felnyílik a park irányába. Egy és kétszemélyes ülőfelületek, valamint a betű-abakusz a pergolába integráltan jelenik meg. A fém tartószerkezethez fa illeszkedik azokon a pontokon, ahol emberi érintés jön létre. A Gutenberg téren található pergola hasonlóan keretező elem, mint a Pollack Mihály téren lévő üveg promenád, ám ez az emberi léptéke miatt sokkal intimebb teret képez. Keresztmetszete 2,5 × 2,5 méteres.

Mesterségek utcája: Bródy Sándor utca

A Bródy Sándor utca régen különböző mesteremberek műhelyeinek, kisiparosoknak illetve egészségügyi és oktatási intézményeknek adott helyet az épületek földszinti és pincehelyiségeiben. Ezeknek a funkcióknak jó része mára már eltűnt, viszont a kiskereskedések és vendéglátó egységek továbbra is jelentős számban vannak jelen. Józsefváros helyi lakossága számára jelenleg is jelentős szerepet tölt be. Az utca egyik ékessége a Tauffer-palota volt egy nőgyógyászati rendelővel, ahol a bent lakó mesterségére a homlokzaton elhelyezett bagoly (tudomány) és a lábánál lévő alma (termékenység) utalt. A rejtett „cégér” megihletett minket és javaslatunkban a Bródy Sándor utca reklámfeliratainak és cégéreinek egységesítését javasolnánk, amelyek kreatívan és egyszerűen, sokszor csak jelzésszerűen jelenítik meg mondanivalójukat. A cégérek anyagát és formavilágát előzetesen szabályozni javasoljuk, hogy a műtárgyak összhangban legyenek és esztétikai értékük magas legyen. A fent látható példagyűjtemény kreatív és esztétikus elemeivel az utcában már meglévő Múzeum étterem cégéréhez is jól illeszkedik.

Koncepciónkban szeretnénk erősíteni a térség meglévő értékeit. Az utcában jellemző cégérek megtartása, illetve bővítése véleményünk szerint kedvező és célszerű lenne - ez lehetne a Bródy Sándor utca egyedi arculatának alapeleme. Minden bizonnyal ez a cégérsor turisztikai és gazdasági fellendülést is jelenteni az utca számára.

Arculat, átfogó javaslatok

A Pollack Mihály téren és környékén egy szintbe helyezett autós és gyalogosforgalom, amely a Bródy Sándor utcában újra különválik. Szintbeli eltérés hiányában burkolati jelekkel kell felhívni a figyelmet a balesetveszélyes szituációk elkerülése érdekében. A tervezett berendezési tárgyak alkalmazása nem csak a pályázati kiírásban lehatárolt tervezési területen belül javasolt, hanem az egész Palotanegyed területén. Célunk Józsefváros meghatározó karakterű, patinás múlttal rendelkező negyede számára méltó arculat, egységes, identitást nyújtó berendezési készlet megalkotása. A széles körben ismert és népszerű, Palotanegyedben rendszeresen megrendezett Sörfesztivál területének kibővítését javasoljuk a Pollack Mihály térre. Koncepciónk jól adaptálható hasonló rendezvények megtartására, lebonyolítására - emellett pedig új hangulatot képes teremteni izgalmas téri helyzetével.

Foghíjtelek hasznosítás

Jelenleg a Bródy Sándor utcában található foghíjtelek fizetős parkolóként működik, amely a többlet parkolók miatt a lakók számára kedvező, a létesítmény működtetőjének pedig sok hasznot hoz. A telek azonban közösségépítő és formáló szerepet is betölthet abban az esetben, ha egy földtől elemelt dekken újabb hasznos felületet nyerünk. Már meglévő ötletek alapján időszakos piac nyílhat a terasz-szerű építményen. Ezzel a helyi lakosok identitása növelhető, a fenntartható gazdasági-társadalmi-környezeti fejlődés mozgalmának alappillére lehet a Palotanegyedben. A termelői kedv fellendítése mellett más formabontó funkciók is elhelyezhetőek az emelt dekken. Mivel zöldben gazdag környezet található itt, ezért pihenésre vagy ideiglenes kávézók nyári kitelepedési helyeként is szolgálhat, hiszen a tűzfalon futó vadszőlő, a vadon nőtt kőrisek, bálványfák és egyéb cserjék üdítő hatása is a kikapcsolódást is segítheti.