Reconstructing Wittgenstein

A szimpózium lehetőséget kínál arra, hogy körbejárjuk Wittgenstein építészeti gondolatait: megismerjük a korabeli Bécs építészeti köreit, Adolf Loos meghatározó jelenlétét, kapcsolódását a Wittgenstein-családhoz, a ház keletkezéstörténetét, az építész, Paul Engelmann és Wittgenstein közös munkáját. A szimpózium időpontja 2012. március 2-án.

Ludwig Wittgenstein kétségtelenül a XX. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója, aki elsősorban a logika, a matematika, a nyelv és a pszichológia filozófiai vonatkozású kérdéseivel foglalkozott. Élete sok kitérővel tarkított: volt népiskolai tanító Alsó-Ausztriában, professzor Cambridge-ben, önkéntes katona az első világháborúban, önkéntes ápoló és laboráns a második világháborúban. Visszavonultan élt egy ideig Norvégia egy eldugott helyén, és tervezett nővére, Margarethe Stronborough részére egy városi villát Bécsben. Kalandozásai után újra és újra visszatért a filozófiához, a közben nyert tapasztalatokat beépítette írásaiba.

Műveit a tökélyig akarta fejleszteni, ezért csupán egyetlen könyve jelent meg életében, azonban mintegy 20 000 oldalnyi feljegyzést hagyott hátra. A tökéletesség feltétlen akarása, a véletlen kizárása, a meglévő megkérdőjelezése – ezek a vonások ugyanúgy tükröződnek az általa tervezett villában, mint írásaiban.

A szimpózium lehetőséget kínál arra, hogy körbejárjuk Wittgenstein építészeti gondolatait: megismerjük a korabeli Bécs építészeti köreit, Adolf Loos meghatározó jelenlétét, kapcsolódását a Wittgenstein-családhoz, a ház keletkezéstörténetét, az építész, Paul Engelmann és Wittgenstein közös munkáját.

Ugyanakkor felmerül a villa kapcsán néhány olyan kérdés, mely építészeti szempontból ma is érdekes. Ferkai András előadásában azt vizsgálja, hogy az elmélyült, filozofikus gondolkodás hogyan csapódik le egyes építészek tereiben és részletmegoldásaiban. Tillmann József a töredékesség és a tökéletesség iránti vágy kapcsolatát filozófiai oldalról közelíti. Előadása középpontjában azok a gondolattöredékek állnak, melyeket Wittgenstein soha nem tekintett befejezettnek.

Program:

• 9:00 Köszöntő, rövid bevezető (Elisabeth Kornfeind, Gunther Zsolt)
• 9:15 August Sarnitz: Wittgenstein építészete – struktúra és kollázs
• 10:15 Kerékgyártó Béla: Wittgenstein, Loos és Paul Engelmann: szellemi és építészeti kapcsolatok
• 10:45 Ferkai András: Az építészet grammatikája
• 11:15 Szünet
• 11:45 Tillmann J. A.: Wittgenstein-perspektívák
• 12:00 Kerekasztal-beszélgetés a szimpózium résztvevőivel. Moderátor: Gunther Zsolt
• 12:45 Szimpózium vége, büfé

A szimpóziumon magyar-német nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítunk. A szimpóziummal párhuzamosan ki lesznek állítva a Wittgenstein-ház tervrajzai, valamint bemutatunk egy, a házról készült filmanyagot. Tervezzük továbbá a Wittgenstein-ház meglátogatását is, melynek időpontja szervezés alatt áll.

August Sarnitz építész, az építészettörténet professzora a bécsi Képzőművészeti Akadémián. Számos publikációja jelent meg többek között Rudolf M. Schindler, Lois Welzenbacher és Ernst Plischke építészetéről. A Wittgenstein-házról 2011-ben jelentetett meg egy átfogó tanulmányt (Die Architektur Wittgensteins. Boehlau Verlag, 2011.).

Kerékgyártó Béla filozófus, eszmetörténész, a budapesti Műegyetem Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének docense. Elsősorban a modern építészet és város elméleti, történeti és esztétikai kérdéseivel foglalkozik.  Szerkesztésében és tanulmányaival jelent meg A mérhető és mérhetetlen. Építészeti írások a huszadik századból (2000, 2004), Adolf Loos: Ornamens és nevelés. Válogatott írások (2004) és Otto Wagner. Írások, tervek, épületek (2012).

Ferkai András Ybl Miklós-díjas építész, építészettörténész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Elméleti intézet egyetemi tanára, továbbá a Design- és Művészettörténeti Tanszék tanszékvezetője. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán tanult, majd a Mérnöktovábbképző Mesteriskoláján képezte tovább magát. Az oktatás mellett fő tevékenysége az építészettörténeti és elméleti kutatás. Kutatási területe és publikációinak témája elsősorban a 20. századi magyar építészete (topográfiák Budapest két világháború közötti építészetéről, monográfiák Molnár Farkasról, Jánossy Györgyről, Gulyás Zoltánról, tematikus könyvecskék Budapest lakótelepeiről, modern épületeiről, üzletportáljairól), tágabban a modern mozgalom egyetemes építészete és műemlékvédelme.

Tillmann József filozófus, esszéista. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára és az Elméleti Intézet igazgatója. Több folyóirat és televíziós műsor szerkesztője volt, többek között a Vigília folyóiratnál (1986/91), és az Átváltozások szerkesztőbizottságának tagja (1998), az MTV ’Ezredvégi beszélgetések és ezred kezdet’ c. sorozatának szerkesztője (1991/2000).

Főbb publikációi: ’Későújkori kilátások’ (Holnap Kiadó, 1992), ’A növekvő napok népe’ (Pesti Szalon Kiadó, 1996), ’Merőleges elmozdulások. Utak a modern művészetben’ (Palatinus Kiadó, 2004).

Szimpózium 2012. március 2.
Osztrák Kulturális Fórum,
1068 Budapest, Benczúr utca 16.