Red Dot-díjat nyert a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga dizájnkommunikációja
Újabb magyar siker született a Red Dot Design Awardon 2021-ben. Dávid Gábor és Tausz Gábor Ezra a helyreállított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga látogatóirányító rendszerének, arculatának és kiállításainak grafikai tervezéséért kapta a rangos elismerést. Nem mellesleg ICOMOS-díjjal tüntették ki a helyreállítást, az épület példaértékű restaurálásáért, azon belül a centrális tér kulturális hasznosítását is lehetővé tévő megoldásért.
A zsinagógát 2021 júniusában adták át a közönségnek. A Kőnig Tamás és Wágner Péter tervezte helyreállítást több ízben is bemutattuk honlapunkon: a projektbemutatókat itt és itt tudják elolvasni.
Az 1955-ben alapított Red Dot dizájndíj (Red Dot Design Award) – a világ egyik legrangosabb design elismerése – egy olyan vizuális formatervezés tematikájú pályázati verseny, amelyben a „Red Dot", azaz a „piros pont" a minőség védjegye. Évente változó – tervezőkből, professzorokból, a szaksajtó munkatársaiból álló – nemzetközi szakértő zsűri válogatja ki a díjazott műveket. 2021-ben Dávid Gábor és Tausz Gábor Ezra a helyreállított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belső, útbaigazító rendszerének, arculatának és kiállításainak grafikai tervezéséért kapta a rangos elismerést – Brands & Communication Design szekcióban. (Az útbaigazító rendszer – a létesítmény vizuális arculatának egyik megjelenési formája – egyszerű, szöveggel és könnyen érthető képjelekkel segíti a látogatókat az épületen belüli eligazodásban.) Idén szintén Red Dot-díjban részestül Balogh Balázs és Huzella Júlia is, elismerésben részesült munkájukról múlt héten adtunk hírt.
A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga dizájnkommunikációja a teljes épületen átívelő – a bejárattól a kijáratig összefüggő, részleteiben nagyon sokszínű – vizuális elemek összessége. Az eredeti zsinagóga rendkívül gazdag vizuális világa mellé közösségi tereket, kávézót, múzeumot és oktatási termeket hoztak létre az épületben. Az arculatban – a zsinagóga eredeti motívumaira építve – ez a kettősség fogalmazódik meg. Az így elkészült vizuális világ felidézi a háború előtti, még virágzó neológ zsidóság kultúrára és szépre érzékeny szecessziós és eklektikus világát, ugyanakkor modern, a 21. század kihívásaira felkészült formában fogalmazza újra.
Az intézményben tett látogatás különleges utazás a múltba, találkozás a zsidó hagyományokkal és ugyanakkor a jelennel is. Néhol látszódnak az épület megrozsdásodott eredeti tartóelemei, míg másutt a modern környezet érvényesül az újjászületett termekben. Ezt a gondolatot követi alkalmazott elemeivel az épület dizájnkommunikációja is. A bejáratnál főleg antikolt rezet, sötétre festett alumíniumot, az ajánlott útvonal felétől pedig egyre inkább tiszta és fényes vörösrezet használtak a tervezők. Az épület bejárása így a megtisztuláshoz vezető út is, ahogy egyre légiesebb, szakrálisabb elemek veszik körül a látogatót.
A zsinagóga karzatán elhelyezett 12 világító hengerből álló kiállítás Otto Wagnert, az épület tervezőjét és a zsinagóga történetét mutatja be. Az ismertetőkhöz egy-egy illusztráció készült, a szövegelrendezés a zsidó vallás alapművének, a Talmudnak tipográfiáját idézi meg. A kávézó falainak vörösréz installációi valamilyen tórai parancsolatot vagy szokást jelenítenek meg. A zsinagóga útbaigazító rendszerének szabályosságával szemben a dinamikus, laza vonalú, lebegő hatást keltő installációk teszik légiessé a teret. A kijárat felé vezető lépcsőn egy majdnem hatméteres installáció zárja az utat. A motívum forrása a zsinagógatér oszlopain látható. A falon lebegő, egymásba fonódó minta az együttélés szimbóluma. Ahogy az egész látogatói út során a felfelé emelkedés dramaturgiája jelenik meg a dizájnban. Úgy nyúlik az installáció az ég felé, mint Jákob lajtorjája.
