építészet : környezet : innováció

Rumbach utcai zsinagóga rehabilitációja

Az Otto Wagner tervezte hajdani zsinagóga rekonstrukciója és a zártsorú beépítésben álló kiegészítő területen egy múzeum létrehozása volt a célja Kőnig Tamás és Wagner Péter építészeknek.  

Az egyes házak életében a hosszabb fennmaradás nem csak "épülő", "megépült", és "leépülő" időszakok kialakulását hozza magával. Az aktuális korral, aktuális használója elvárásaival és lehetőségeivel változó igények, időnként egészen más szerepek, funkciók jelennek meg. A ház – miközben eredetileg az állandóságnak épül, folyamatosan módosul, változni kénytelen. Ilyen egy zsidó szakrális épület élete is. Ezek után természetes, hogy egy zsinagóga - a használó emberrel, az emberekkel és az anyagok adta lehetőségekkel együtt - változik. Az időben esetlegesen megváltozott új funkciójával átalakult életet él, és - ami a lényeg - tovább él. Ahogy - talán - az ember is.

Az aránylag rövid és keskeny Rumbach Sebestyén utca zártsorú beépítésében látszik egy majd százötven éves, nagyon szép homlokzat. Mögötte a híres bécsi építész, Otto Wagner által tervezett gyönyörű, hatalmas, középkupolás, most újraéledő zsinagóga. Maga a ház - ahogy Klein Rudolf művészettörténész említi: "stílustörténeti jelentőségű, a keleti és a szecesszió közti kapocs" volt, és reméljük, marad.


Rumbach utcai zsinagóga rehabilitációja - építész: Kőnig Tamás, Wagner Péter - fotó: Danyi Balázs


A Rumbach utcai zsinagóga eredete, létrejötte, ki- és átalakítása a nyolcvanas évekig

A Rumbach utcai zsinagógát és a vele összefüggő hitközségi épületet a pesti zsidóság konzervatív hívei építtették. A történet előzményei a 19. század első negyedére nyúlnak vissza, amikor a zsidó felvilágosodás hatott Magyarországon. Az első reprezentatív épület, a Dohány utcai templom a modern szokások követői számára épült fel 1859-re. A Rumbach utcai zsinagóga a konzervatív válasz, a Dohány utcai párja. Utóbbi templom utcai homlokzatú, nyílt előudvaros, míg a Rumbach a zsinagógát a hitközségi épület homlokzata mögé rejti. A tóraszekrényt és a bimát, a tóraolvasó állványt egyaránt keleten elhelyező, s ezzel hosszanti elrendezésű Dohány-templommal szemben a Rumbach centrális építmény.

A házat – az akkor még nagyon fiatal - bécsi építész, Otto Wagner tervezte. Az utca felé zártsorú beépítésben megjelenő fejépületében történetileg oktatási helyiségek, rabbi lakás voltak. Ezen a tömegen keresztül közelíthető meg a hatalmas kupolával fedett, gyönyörű galériás, centrális zsinagógatér. Az épület a második világháború alatt károsodott, évtizedekig üresen állt. A ház a nyolcvanas években az akkori Fejér Megyei Építőipari Vállalat tulajdonába került. A zsinagógatérből egy konferenciaközpontot akartak kialakítani, a kivitelezés is megindult, de az építkezés egyik napról a másikra leállt, mert a vállalat tönkrement. A létesítmény a kétezres évek elején ismét hitközségi tulajdonba került.


Rumbach utcai zsinagóga rehabilitációja - építész: Kőnig Tamás, Wagner Péter - fotó: Danyi Balázs



Épület-rehabilitáció 2006-2019.

Az elkészült tervek egyrészt a hajdani zsinagóga rekonstrukcióját célozzák (Dávid Ferenc művészettörténész aktív részvételével), másrészt az utcáról, a zártsorú beépítésben álló, többször átalakított, hajdani kiegészítő területen egy korszerű múzeum létrehozását. A zsinagógatér nagyon szép, ezért a belső kapcsolatokat az egyébként is meglévő átjárások megtartásával úgy alakítottuk ki, hogy a múzeumlátogató a női karzat területét is körüljárhassa, így átlátva a teljes teret. Ezzel a főtér is gyakorlatilag a kiállítás részévé, kiállítási tárggyá válhat. Magában a zsinagógatérben az eredeti elemeket, díszeket és anyagokat (tóraszekrény, tóraolvasó állvány, terazzo padló és festett gipsz fal- és festett fa mennyezetburkolatok) minden lehetséges helyen, a megfelelő anyagokkal, az eredeti színekkel, a megmaradt darabok alapján rekonstruáltuk úgy, hogy a tér nemcsak hitéleti, hanem kulturális célra is alkalmazható legyen. A többcélú használhatóság érdekében a térközépen állt tóraolvasó állvány - a még meglévő néhány elemének felhasználásával, teljesen az eredeti formájában - a tér centralitásával meghatározott akusztikájának maximális kihasználása érdekében - szcenikai úton süllyeszthetőn rekonstruálva készült újra. A flexibilis használatot segíti még a mobil ülés-, valamint az aktuális kiállításhoz szerelhető esetleg paravánrendszer is.


Rumbach utcai zsinagóga rehabilitációja - építész: Kőnig Tamás, Wagner Péter - fotó: Danyi Balázs


A múzeum kiállítóterületeit a fejépület utcai traktusának szintenkénti összenyitásával - maximális flexibilitással - alakítottuk ki, míg a kisebb, részben az udvarra nyíló, részben ablaktalan belső sávban a kiszolgáló területek vannak. A múzeum közönségforgalmi területeit kis kávézó és számítógépes kutatógaléria egészítik ki. Az aránylag nagy alapterületű létesítménynek csak egy homlokzatán, a Rumbach Sebestyén utca felé van közterületi kapcsolata, az összetett funkcióhoz szükséges bejáratok (fő- és múzeumi bejárat, üzemi és udvari bejárat) az eredetivel megegyezve rekonstruált homlokzat meglévő-megmaradó nyílásrendjében is megoldható volt. A zsinagóga melletti keskeny udvart az utca és a zsinagóga felől is megközelíthető burkolt sávval tárjuk fel, melyet a keskeny kertben - a szegedi Új Zsinagógában alkalmazott módon - ritmusosan telepített, részben a házfalakra is felfutó biblikus növények kísérnek. Ez a kis udvar bentről és közvetlenül az utcáról is megközelíthető, így bizonyos feltétlenül szabad ég alatt tartandó események (pl. esküvő) megtartására is alkalmas.


Rumbach utcai zsinagóga rehabilitációja - építész: Kőnig Tamás, Wagner Péter - fotó: Danyi Balázs


Élet, Budapest, épületek

Ha megállunk a Dob utca közeli - a „kortárs” áramátalakító melletti - sarkán, és benézünk a keskeny - a Dohány utcai zsinagóga felől induló - Rumbach Sebestyén utcába, akkor az egyik bal oldali foghíj mögötti tűzfalon az 1953-as sportlap kinagyított, vonatkozó oldalát látjuk, mely az angol fociválogatott megveréséről tudósít, és egy fényképen mutatja, ahogy Puskás Öcsi a győztes gólt lövi. Ezzel majdnem szemben, egy másik tűzfalon az 1974-ben feltalált Rubik-kocka látható. Zsinagógánk homlokzatának két tornya által alkotott tengelyben, a háztetők fölött, az 1846-tól 1905-ig épült Szent István Bazilika kupolájának csúcsa jelenik meg.

vélemény írásához jelentkezzen be »