Közélet, hírek

SYMA - 4000 fő befogadóképességű multifunkcionális csarnok

2005.12.07. 09:47

Dévényi Tamás: Opponensi jelentés a Puskás Ferenc Stadion és létesítményei területére tervezett 4000 fő befogadóképességű multifunkcionális csarnok építési engedélyezési tervéhez

Opponensi jelentés a Puskás Ferenc Stadion és létesítményei területére tervezett 4000 fő befogadóképességű multifunkcionális csarnok építési engedélyezési tervéhez

Tervezők: Simon Ferenc, Rosta S. Csaba és munkatársaik

Hol volt, hol nem volt, az egykori Népstadionon innen, a szögletes belű körcsarnokon túl, pont a 112 centis vadkender mező szélén (1) áll az Olimpiai csarnok. Nagy-nagy szerencse, hogy Olympia nem tudja: Róla nevezték el ezt a kidőlt-bedőlt palotát. Amikor fölépült, rossz időket éltek az emberek: hol volt már az a világ, amikor a most éppen - a leendő építkezés miatt - bontás alatt álló szép, nyerstégla homlokzatú házra (2) mészkőburkolatot tukmáltak! Ekkor már Kopilit király (3) uralkodott errefelé. A király sanyargatta a népét, de volt annyi sütnivalója, hogy palotáját a platán fasor árnyékába építtette. Ezután Tompos herceg (4) szerezte meg a tartományt, aki B.S. nagyherceg (5) kisöccse volt. Nem is kapott mást, mint egy szép kis kazánház-tervezést. A forgandó szerencse ezután a 15 éves kapitánynak (6) kedvezett: megvetette a lábát, és felépítette a Syma (leánykori nevén Sap) csarnokot. Így érkezett el a sok rokoni szállal ide kötődő Real Madrid éve (7): 2005. Új szelek fújtak ekkor már: azt sugdosták az emberek a kocsmában, hogy csak eljő az új világ: megszületik a "4000 fő befogadóképességű multifunkcionális csarnok". Hogy miért is adtak neki ilyen szép, kacifántos nevet, nem tudni; én mindenesetre erről fogok mesélni mostan.

A telepítés

A szabályozási terv egyszerűen átlátható: Van egy 100 m széles, a Verseny utcával párhuzamos építési hely, amúgy mindenki azt csinál, amit akar.

A tervezők által ábrázolt építési hely azonban nem egyezik meg a szabályozási tervével - a szerint a tervezett ház kilóg az építési helyből, nyugati irányban mintegy 10 métert. Az építési hely északi határa ferdén elmetsz egy utat, melyet koros fák, jobbára platánok kísérnek. Az út azért ferde, mert része az eredeti, nagyvonalú szimmetrikus téralakításnak: tükörképe a Stefánia útnak. Noha de jure mindez felülírható, szerintem az út vonala kijelöli a beépíthetőség északi határát. Ebben az esetben nemcsak, hogy nem kell kivágni egy kisebb erdőt, de nem kerülhet épület vészes (értsd: építészetileg kezelhetetlen) közelségébe a Stadion DK-i lépcsősorának. Az új Nagycsarnok telepítésével így nem tudok egyetérteni, hiszen mindezen elveszejtett értékek helyébe új, telepítési értéket nem teremtett.

A kiscsarnok helye jó. A két új csarnok és a Syma csarnok összegyúrása azonban telepítési szempontból határozatlan, karakter nélküli konglomerátumot eredményezett. A nagy csarnok szimmetrikus homlokzata által kijelölt kereszttengely nem vezet sehová. A mindent elborító, így is jelentősen alulméretezett felszíni parkolók ugyan nem ellentétesek a szabályozási tervvel, de a vak is látja, hogy méltatlanok a helyzethez; a Nemzeti Színház elegáns parkolási megoldása köszön vissza.

A megközelítés

A tervezők egy rendezvényutcát hoztak létre a nagy és a kisebb csarnokok között. Ennek két végén vannak a bejáratok. Az északi gyalogos megközelítése a korábban említett, amputált fasor mentén történik: végig a konyha gazdasági bejáratát lehet majd nézni-nézegetni. A déli bejárat megközelítése a Verseny utcán történik. Ez jó. Itt azonban nincs megfelelő méretű burkolt előtér: nagyobb létszámú rendezvény esetén bizony le kell majd zárni a Verseny utcát. Ez a bejárat takart helyzetben van.

Az épületegyüttesnek amúgy számos egyéb bejárata akad. A tehergépkocsis, mentős, tűzoltó profin tudja megközelíteni a csarnokokat. A szereplők/rendezők külön megközelítésű parkolót kapnak.

A terv - dicséret érte - szöveges anyagában foglalkozik a továbbépítéssel is. A tervtanácsi anyaghoz csatolt szabadkézi tömegvázlat gyalogos hidat, parkolóházat és konferenciatermet is tartalmaz. Az egyes épületek és a mellettük kialakuló lehatárolt területrészek kapcsolati rendszere azonban igencsak esetleges. (Csak egy példa: a díszudvar és a gazdasági udvar egymás mellett van.)

Funkcionalitás

Rendezvény utca - A 10m széles, felülvilágított átjáróház szerepe egyértelmű: minden innen nyílik. Északi végén bővebb, a délin szűkösebb a tere, pedig a ruhatár miatt ide is térbővület kellene. Déli oldalán, az emeleten ajtók nyílnak a bejárat fölötti előtetőre.(?)

Nagycsarnok - A négy, közlekedési szempontból szimmetrikus sarokpilon és a keresztszimmetrikus fix nézőtér egyenes következménye az egyforma tornyok erősen eltérő közönségterhelése. A közlekedők méretezése nyilván megfelelő, szellemisége viszont szerintem nem valami nagyvonalú. (pl. a 4 torony földszinti kapcsolata, vagy a teljesen eltérő terhelésű 6,60 m-es szinti hosszfolyosók azonos, vagy éppen fordított szélességi mérete, a konferencia termek előtt elkeskenyedő folyosó stb.)

A mobil lelátók ülésrendje szektorokként ugyan jó, de a sarokmegoldásról ezt elmondani nem lehet. Azt sem ártana tudni, mekkora is a csarnok! (a befogadóképességi nyilatkozatban 4000, -a műleírásban: 4474fő)

Kiscsarnok - Az olimpiai csarnok áthelyezett szerkezete sok mindent eleve meghatározott. A közönség külön vizescsoportot nem kapott, így jó sokat kell majd gyalogolni.

A szerkezetek architektúrája

Rendezvény utca - Szerkezete "nincs", nem szól bele a karaktermentes vizuális képbe.

Totem - A rendezvény utca déli bejárata a totem tartószerkezetéül is szolgál. A hatalmas vasszerkezet ily módon kissé nevetségessé válik.

Nagycsarnok - Az ötven méteres fesztáv jó esetben világraszóló architektúrát eredményez. Itt erről szó sincs. A tartók hatalmas hasznos teherviselésre tervezettek - tudtam meg. Ez persze semmire sem magyarázat. Álljon itt csak a közeli Récsey garázs szépséges tartószerkezete példaként. Az alsóbb szinteket alátámasztó 20/30 m támaszközű segéd (?) pillér méltatlan még ehhez a szerkezethez is.

Kiscsarnok - Az olimpiai csarnok áthelyezett szerkezete alá két helyen épül közbenső födém. A lőtér oldalán énnek belső határoló fala igencsak esetleges helyre került.

Homlokzatképzés

Az épületegyüttes homlokzatára Helsinki és Párizs nyomja rá a bélyegét. No nem az ottani kortárs építészeti értékek iránti olthatatlan vágy, hanem a Ranilla cég ilyen fantázianevű szendvics paneljei. A homlokzatok megoldottak, de ezen túl nem merészkedtek a tervezők.

Összefoglalás

Ez a történet a pénztelenségről (olcsó legyen!) és a teljesítési kényszerről (azonnal legyen készen!) szól. Egy ilyen épületegyüttest, különösen a Puskás Ferenc stadion és az Aréna szomszédságában nem szabad bevásárlóközpont-feelinggel létrehozni. Itt, ahol - mint mondottam - a téglahomlokzatot is kővel borították egykoron a rend kedvéért, nem szabad még egyszer egy Olimpiai csarnok fémjelezte építészeti minőséget létrehozni, ötszörös méretben. Nem szabad a 15 évre engedélyezett Syma csarnokot egy tollvonással véglegesíteni, a mai formájában.

Ki kell dolgozni a terület végleges, a környezetre figyelő beépítési koncepcióját és csak az után szabad házakban gondolkozni.

P.S.: Volt, hol nem volt, de mégiscsak volt egy szomszéd vár is. Azt meg Tüskés király építette, építette, aztán abbahagyta. Azóta is ott áll a Duna menti Lágymányos országban, és arra vár, hogy valaki rájöjjön, mégiscsak be kéne már fejezni.

Dévényi Tamás
Ybl-díjas építész


Kapcsolódó oldalak:
Syma Sport- és Rendezvényközpont


1 Sajnos tényleg ez a helyzet

2 A volt sportszékház

3 Az Olimpiai csarnok külső fala kopilit üvegből van.

4 Tompos Csaba tervezte a kazánházat

5 Budapest Sportcsarnok (BS) volt a neve a leégett arénának.

6 Az akkor SAP-nak elnevezett csarnok 15 éves fennmaradási engedéllyel épült.

7 Puskás Öcsi bácsi segély-meccsére gondoltam.