Egyéb cikkek

Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely fejlesztése

2009.11.27. 11:36

Rangsorolás nélkül megvételben részesült 25. számú pályamű
Építész Stúdió Kft.
tervezők: Keller Ferenc, Hőnich Richárd, Fialovszky Tamás, Nagy Iván, Sólyom Benedek, Félix Zsolt, Láris Barnabás, Várkonyi Andrea

Rangsorolás nélkül megvételben részesült 25. számú pályamű
Építész Stúdió Kft.
tervezők: Keller Ferenc, Hőnich Richárd, Fialovszky Tamás, Nagy Iván, Sólyom Benedek, Félix Zsolt, Láris Barnabás, Várkonyi Andrea
munkatársak: Kápolnás Gergely, Mohácsi Sándor

 

 
 

 


Részletes bírálat

Az első pillantásra meghökkentő terv elmélyült megfigyelés és következetes gondolati elemzés eredménye. Erénye, hogy a városszerkezeti adottságok finom javításával, látványos nagy beavatkozások nélkül próbálja megoldani a kiírásban megfogalmazott alapvető funkcionális követelményeket. Az építészi alapvetés tisztességgel tudomásul veszi, hogy a múltról való tudásunk töredékes, s ezért nem  is törekszik semmiféle rekonstrukcióra, vagy elképzelt teljességre. Éppen azzal a fegyelmezett gesztussal idézi meg és teszi érthetővé a hely szellemi örökségét, ami a töredékes tudásban gyökerezik, a lefedés funkcionális követelményét a szimbólum rangjára emelve. S bár a megformált jel - a megrepedt, kissé megsüllyedt szellemkatedrális üzenete mindenkor aktuális, s nyitottsága éppen az utca emberének szól, szimbolikája magyarázat nélkül nehezen érthető, a felépítmény csak nagyon elvonatkoztatva utal az egykori templomra. A terv legszebb gondolata az utca mellett szemmagasságban az egykori bazilika terét védő, de nem kirekesztő üveghártyára írt Szent István-i intelmek közreadása: nap mint nap szelíden, szinte észrevétlenül megszólítják és tanítják az arra elhaladót.

A terven jól nyomon követhető a rendteremtés szándéka: a kint és bent, a lent és fent finom megmutatása. Visszafogott, letisztult építészeti eszközökkel olyan, elvileg
funkcionálisan is használható jelképet helyez a térbe, mely monumentalitása ellenére sem „ül rá” a térre, nyitottságának köszönhetően átlátható, áramló kapcsolatot hoz
létre a Lux-féle épületek által keretezett rendezvénytér és a Városház tér között.
Ezzel a megoldással elkerüli a több tervben alkalmazott kiemelt „járósík” megoldások csapdáját, melyek vizuálisan óhatatlanul megtörik a területet.

A terv nem foglalkozik a Mátyás-kori szentéllyel, a jel-forma önmagában utal a bazilika egykori méreteire. A romok bejárhatók, a belátás-rátekintés megoldott. Nagy kár, hogy az építmény méretével kíméletlenül szembefeszül a környező barokk környezet léptékével. Ezt a hibát csak kissé enyhíti, hogy nem akar épületszerűen betelepedni a meglévő városi térbe, kisajátítva annak egy részét. Ugyanakkor sajnos éppen kétoldali nyitottsága és túlzott belmagassága miatt a romkertet lefedő, tényleges védőtető szerepe erősen kérdéses, a romvédelem nem hatékony, s az ebből eredő ellentmondást nem tudja feloldani. Bár a szoborszerű lefedés anyaghasználata és egyedi szerkezeti megoldása összhangban vannak, formája és mérete erősen vitatható.

Örökségvédelmi szempontból kifogásolható az építészeti jel túlméretezettsége és a nagyrészt szabadon maradó romterület hatékony megvédésének hiánya.

A Ny-i építmény és DNy-i torony alapjai újak és elhibázottak, templom területén sem minden alaphely felel meg a kiírási mellékletnek. A templomtól É-ra eső területet
bekapcsolja a romterületbe, a zöldfelületként kezelt Mátyás-szentéllyel lemond a szentélymaradványok bemutatásáról. A védőtető K–Ny-i nyitottsága a romok
védelmét korlátozottan biztosítja. A csapóeső ellen nem véd. További kutatás biztosítható.

A fa keretek védelme a fémlemeztakarásokkal megoldott, a köztes üvegezett mezők a vízelvezetést is biztosítják, bár a tört vonalvezetésű üvegen történő vízelvezetés
nem szerencsés megoldás.

Tér és felületképzése összefogott és nagyvonalú. A nagy, egybefüggő pázsitfelület szép és elegáns kapcsolóelem a városkapu előtti térburkolat és a romterületet fedő
épület között. A térburkolaton tervezett vízfilm artisztikus tükröző felület, de a kis szintkülönbséggel kialakított medence balesetveszélyes. Térkő helyett az egész
együtteshez természetes kőburkolat jobban illeszkedne. Gyalogos forgalmi rendje, tiszta, jól szervezett.

A pályaművet egyedi szellemiségéért a Bíráló Bizottság megvételben részesíti.