Rangsorolás nélkül kiemelt (1,5 millió forintos) megvételben részesült 37. számú pályamű
Hajnal Építésziroda Kft.
tervezők: Hajnal Zsolt, Kendelényi Péter
munkatársak: Ámon-Kovács Judit, Hajnal Ödön, Kállai Gábor, Lengyel Ágnes, Szalánczy Kolos, Szüle Péter
Részletes bírálat
A tervben javasolt építészeti megoldás léptékeivel és arányaival képes illeszkedni a meglévő városszerkezetbe és városképbe. A romterületet a Mátyás-kori szentély területének kivételével vasbeton födémmel fedi. A Mátyás szentély fölé az osszáriumtól induló széles lépcsősort tervez, ám ezzel annak keleti végét kénytelen elbontani, ami súlyos hiba. A két, más-más funkciójú térrészt összekötő lépcsősor túldimenzionált az érkezés helyén álló „oszlopcsarnokhoz” képest. A lépcsősor rendezvények lelátó tereként történő használata esetén az osszáriumot befogadó térrész színpaddá, látványterületté válik, s így kevésbé alkalmas a szakrális szerepre.
A pályamű domináns eleme, a kialakuló városi tér podesztjén elhelyezett főhajó szélességű „oszlopcsarnok”, amúgy karcsú pilléreken álló tető, az ún. „sírbaldachin”, ami megfelelő és építészettörténeti párhuzamai révén is felismerhető építészeti jel lehet a Nemzeti Emlékhely számára. Szép gondolat a tetőbe vágott, Szent István sírja felett metsződő aranyozott kereszt. A járható városi térből kivágott betekintő udvar fölé, 9 méter magasságba emelt tető ugyanakkor a 2 m-re benyúló födém ellenére sem lenne képes megvédeni a romterület jelentős részét a csapóeső, a szemetelés és a magvak károsító hatásaitól, így abból alig mutatható meg több mint most.
A bazilika építészeti értékeit a romterület bejárhatóságával biztosítja, egyéb eszközt nem vonultat fel.
Az alapozások helyei a pályázati kiírásnak megfelelnek. A Mátyás-szentély betemetésével ugyanakkor annak bemutatását, további kutathatóságát ellehetetleníti, s mint már feljebb jeleztük, azt részben kénytelen lenne elbontani. A romterület egyéb helyein biztosítja a további kutatások lehetőségét.
Örökségvédelmi szempontból hibás javaslat továbbá a Városház térről a Pipo-toronyhoz vezető rámpának a Püspöki palota tövéhez történő áthelyezése, illetve a Lux-féle kőtár íveinek beüvegezése.
A kialakuló városi tér funkcionális lépcsősorai meghatározzák a tervezett új teret. Az alapfalak burkolatban történő kijelölésén túl egyéb eszközzel ezért nem is kísérletezik, ami az alapkoncepció ismeretében érhető magatartás.
A műleírásban a szerző a szerkezetkialakításról, a megvalósíthatóságról nem intézkedik. A falmaradványok feletti födém pillérei, mint már jeleztük a romok figyelembevételével lettek kiosztva. A látványterveken bemutatott szerkezetek alulméretezettek, az állékonyság által igényelt méretek miatt a felépítmény jellege, megvalósulás esetén előnytelenül megváltozhat.
A pályaművet eszmeisége és jó arányérzéke miatt a Bíráló Bizottság megvételben részesíti.