Székház a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége számára

Deichler Tímea diplomamunkának a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) számára egy budapesti székház tervezését választotta. Egy ilyen épület tervezésekor sok különleges szempontra kell a tervezőnek gondolnia, ami számára nem magától értetődő - az ezekhez való alkalmazkodás az anyaghasználatban, az alaprajzi elrendezésben és a helyiségek kialakításában is visszaköszön.

Funkció

 A SINOSZ a Magyarországon élő siketek és nagyothallók társadalmi integrációjának előmozdításáért tevékenykedik. Törekvésük, hogy legyen kétnyelvű oktatás, egyenlő esély a munkában, diszkriminációmentesség és kommunikációs akadálymentesség. A szervezet irányításához és az általuk szervezett programok lebonyolításához szükséges tereken kívül olyan foglalkozások, képzések, gyógypedagógiai szakrendeléseknek adnék helyet, melyek a siket és hallássérült emberek mindennapi életbe való beilleszkedését segítenék.

Helyszín

A SINOSZ tulajdonában áll egy nagy, de rendezetlen telek sportcsarnokkal, focipályával a Könyves Kálmán körúton - székházukat ennek a sportlétesítmények a szomszédságában helyeztem el. A SINOSZ sportlétesítményét tartalmazó blokk közepe felé csökken a közlekedés zaja, és nő a zöldfelületek aránya - ez a nyugodt terület máig beépítetlen. A terület alacsony zajszintje, jól megközelíthetősége, de nyugodt elhelyezkedése és a már meglévő sportlétesítmény közelsége különösenkedvező számukra. A tömb belsejének feltárása, a telek jó megközelíthetősége érdekében további belső utakat terveztem, melyek csak a tömb belsejének megközelítését szolgálják, így forgalmuk csökkentett. Ahogy a körúttól a telek belseje felé haladunk, a környezet egyre nyugodtabb - ennek megfelelően osztottam el a funkciókat a rendelkezésre álló területen. A városi parkból a nyüzsgő sportpályákon keresztül eljutunk egy zárt, csöndes kertbe. A fő megérkezési pont a körúton van, innen a sporttelepen keresztül érhető el a terület. Jelenleg egy sportcsarnok és focipálya áll az ide látogatók rendelkezésére, azonban a terület még számtalan kihasználatlan lehetőséget rejt magában. Rendezésével célom, hogy minden korosztály megtalálja itt a számára kedvelt mozgásformát.

Telekkialakítás

A terület körbekerítésével egy zárt belső zónát hozok létre, ahol a külső és belső terek egyformán fontosak, az egész telek egy térstruktúrát alkot. Az épületeket a szabályozási tervnek megfelelően helyeztem el, ügyelve a környezettel való kapcsolatokra, lehetőséget hagyva az esetleges későbbi bővítésre. A telken három kisebb temperált pavilon is helyet kap rekreációs funkciókkal. A kaputól egy hosszú, széles, de tagolt út, mint egy mintás szőnyeg vezet az épület főbejáratáig, és a többi bejáraton hasonló módon kifut az épületből. A telken található zöldfelületek mennyiségét amennyire lehet, megőrizném, azonban a növényzet minősége nem jó, így a tervezés során sok új fa telepítésével számoltam.

Az előadó pavilon egy egyszobás pavilon mosdóval, teakonyhával. Az előtte lévő, a kerítésig futó tér felé nagy felületen megnyitható. A műhely épülete három részből áll: a tiszta, a koszos és a kettő közötti fedett-nyitott, szabadtéri műteremből, az épület a harmonika árnyélokókkal egységként zárható. A növényház a növények teleltetésére, illetve kisebb növények nevelésére alkalmas épület.

Kommunikációs akadálymentesítés

Míg a vakok a környezettel való kapcsulatukat veszítik el a hallássérült, siket emberek az emberi kapcsolataikban sérülhetnek kommunikációs nehézségeik következtében, ebben van szükségük segítségre. Számukra kiemelten fontosak az arckifejezések és a testbeszéd, ugyanahhoz a jelhez több jelentés is tartozhat másféle mimikával. Míg a hallóknál sokminden kiderül az elhangzottak alapján, a siketek, hallássérültek esetében az egész felsőtest szerepe meghatározó - így megfelelő teret kell biztosítani, ahol a komminukáció távolsága jól beállítható akár két személy közötti, akár csoporton belüli beszélgetések számára. Lényeges az átláthatóság mind alaprajzban, mind térben, a helyiségek kialakításánál és az egymáshoz való kapcsolatuk meghatározásánál egyaránt.

Alaprajzi elrendezések

A tömbök a földszinten nagy felületeken nyitnak a belső központi tér felé. Az emeleten a zártabb szobák előtti folyosószakaszok továbbhaladásra ösztönöznek a nagyobb teresedések felé, így a szobák valóban zártak lehetnek, és ezek az irányultságok tagolják a felső közbenső teret.

Az emeleten, a tömbökben kapnak helyet a zárt, kuckósabb, speciálisabb tereket igénylő funkciók. Az emeleti galériák, és a tömbök földszinti részei nyitottabbak, ugyanakkor határozottan tagoltak. Itt a speciális térigények mellett már a közösség szerepe is meghatározó, a földszint nagy, egybefüggő tere a társasági élet színtere.

Szerkezet

A négy vasbeton szerkezetű tömb közös tetőt kap, mely a közbenső teret is lefedi, és erről a közös tetőszerkezetről van befüggesztve az emeleti közlekedők és pihenők rendszere, ezzel biztosítva a földszinti tér szabadságát. A tető szerkezete gerendarács, mely a függesztett résszel egységet képez – ennek minden eleme fából készül.

Anyagválasztási szempontok, részletek

A bőr tónusától eltérő, annak sötétebb árnyalatiból és komplementer színeiből építkező környezet segít a jelnyelv megértésében. A siketek számára az is fontos, hogy ne legyen visszhang, ezért a kemény felületek nem ideálisak belső térben.

A rezgéseket, mozgásokat közvetíteni képes padlóburkolat hozzásegíti a rosszul halló embereket a környezetükben zajló események érzékeléséhez. Ehhez az emeleti közösségi terekben lengőpadlót terveztem fa burkolattal, míg a vasbeton födémeken az úsztatott padló “hangolásával” érhetünk el kedvező hatást.

Homlokzatok

A homlokzatok kialakításánál meghatározó volt a tömbök zártságának, és a közbenső tér nyitottságának kontrasztja. Szintén jelentős alakító tényező a két szint közti különbség, az alsó szint a felsőhöz képest sokkal nyitottabb, szabadabb, mozgalmasabb. Azt is fontosnak érzem, hogy az épület kedves, barátságos, megnyugtató képet mutasson kifelé, befelé egyaránt.

A diplomatervet Hauszmann-díjjal jutalmazták. A díj kurátora Balázs Mihály DLA, a Középülettervezési Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt, a zsűri tagjai idén Csomay Zsófia DLA, Dévényi Tamás DLA és Getto Tamás DLA Ybl-díjas építészek voltak.

Deichler Tímea