Szemétház

Célja a figyelemfelkeltés mellett a hulladékgazdálkodás összetettségének bemutatása. Oroszlány Miklós diplomamunkája.

Eltávolodás a szemétfogalomtól
A nagyvárosi ember egyre távolodik közvetlen környezetétől. Nemcsak a külső ingerektől, hanem a saját magunk okozta hatásoktól is. Hetente többször töltjük meg a kukát, de arról, hogy utána mi lesz a szemetünkkel, fogalmunk sincs. Egy jól működő rendszer végzi a dolgát. Azonban egyre drasztikusabban kell azzal szembesülnünk, hogy a termelt szemetünk valahol gyűlik.

Belvárosi helyszín, sűrű beépítés
Ezért kerül a belvárosba a szemétházam. Célja a figyelemfelkeltés mellett a hulladékgazdálkodás összetettségének bemutatása. Megmutatja, hogy az újrahasznosításon kívül vannak más alternatívák. Ilyen az újrahasználat vagy a spórolással való megelőzés. A pontos helyszín a XIII. kerület újlipótvárosi része, mivel sűrűn lakott, a központhoz közeli terület. Lakossága feltehetőleg bevonható a ház működésébe.

Funkció
Az épület feladata, hogy a helyi hulladék kérdésekre lokális választ adjon; a szemét esztétikai lehetőségeit vizsgálja; és felkeltse a figyelmet. Három egymásra épülő funkcionális egységből áll. [1.] A hulladékudvar a szűk környezet szelektív hulladékait gyűjti. A hulladékot innen viszik tovább a válogatókba, ahonnan másodnyersanyagként értékesítik. [2.] A központi funkció a re-use központ, ahol az elhasznált tárgyakat megjavítják, és újra eladják. Tulajdonképpen az antikvárium, turkáló, foltozó utódja a nagyvárosban. A bejövő telefonhívások alapján a háztartási lomokat szervezetten gyűjtik, szelektálják és megjavítják. Az esetleges használhatatlan tárgyakat alapanyagként bedolgozzák, vagy kiegészítésekkel megint használhatóvá, esztétikussá teszik. [3.] A megelőzés a harmadik feladata a házamnak. Ezt a célt egyrészt a re-use center átláthatósága, a folyamatokba való betekintés szolgálja. Másrészt a műhelyekben hétvégén folyó oktatások, foglalkoztatások elsősorban fiatalok részére. A fogadótér a szemétből készült műveknek, a népszerűsítő kampányoknak adhat helyet. Az antikvárium olvasójában kisebb előadások tarthatók. Ezeket a programokat az épület egyéb működését is koordináló szervezet irányítja.

Építészeti koncepció
Az épület fő szervező elemei a tárgyak mozgatása, és a bent folyó tevékenységek voltak. A déli oldalon történik az áru átvétele a hulladékudvarral együtt. Innen egy teherlifttel kerül a megfelelő szintre, ahol a javítási folyamatok után a boltba jut. A közlekedőre kapcsolódnak a műhelyek, raktárak, boltok. Az északi oldalon hagyja el a tárgy az épületet. Az egyes szinteken más-más jellegű árukat javítanak. Ezeknek a technológiai folyamatoknak az eltérő helyigénye adja ki a betekintést és átlátást engedő felforduló tereket. Ezt az átláthatóságot fokozza az áttetsző polikarbonát homlokzatburkolat. A funkció szerint hol zárt hatást kelt a mögötte lévő tömör burkolattal, hol áttetsző hártyaként mutatja a mögötte lévő folyamatokat, míg máshol nagyobb üvegfelületekkel nyílik meg az utca felé.

A tömeg homogén testként jelenik meg, felhasításokkal adva meg a hangsúlyi elemeket. A kifutó könnyűbeton födémek a ház szintenkénti szervezését erősítik, kihangsúlyozva a belső átlátásokat biztosító felforduló tereket. A visszahúzott pillérek is a szintenkénti horizontális működést erősítik. A központi tartófalra függesztett dobozokat, mintegy átszúrva azokat, ezek a kör alakú pillérek támasztják.

Szerkezetválasztás
Az anyagok megválasztásánál elsődleges szempont az újrahasznosított lehetőségek keresése volt.

Az épület tartóvázát szerkezeti könnyűbetonból terveztem. Ennek adalékanyaga a Geofil habüveg. Ez a magyar találmány hulladék üvegekből készít különösebb előkezelés nélkül a Liapor agyagkavicshoz hasonló beton adalékanyagot. A újrahasznosítási szempontokon túl ennek az anyagnak a látszó megjelenése érdekelt.

Ennek alapját egy kutatás képezte, amit 2008 szeptemberében egy TDK dolgozatban foglaltam össze. A dolgozatom célja az újrahasznált- és az újrahasznosított építőanyagok tulajdonságainak, és lehetséges felhasználásainak megismerése volt. A hulladékkezelés területén felmerülő fogalmakat értelmeztem, és az újrahasznosított papír építőipari alkalmazásait értékeltem. Kiválasztottam három olyan technológiát, amely a papírhulladékból különböző építőipari terméket hoz létre. A papírtégla fizikai tulajdonságait laboratóriumban vizsgáltam. Az épületemben belsőépítészeti elemként jelenik meg.

Oroszlány Miklós
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Középülettervezési Tanszék

konzulens: Klobusovszki Péter
opponens: Csontos Györgyi

Köszönet a TDK-ban és a diplomamunkában nyújtott segítségért:
Klobusovszki Péter BME, Középülettervezés Tanszék
Dr. Józsa Zsuzsanna BME, Építőanyagok és Mérnökgeológiai Tanszék
Dr. Lányi Erzsébet BME, Épületszerkezettani Tanszék
Fenyvesi Olivér BME, Építőanyagok és Mérnökgeológiai Tanszék
Hajtman Ágnes Levegő Munkacsoport
Rácz Judit HUMUSZ Munkacsoport

a szerző kérésére 2010. február 17-én a csatolt terveket kiegészítettük 50-es metszettel és csomópontokkal.