Tájépítészet a járvány után: kihívások és lehetőségek
A vírushelyzet következtében felértékelődtek zöldfelületeink, megváltoztak a parkhasználati szokásaink. Ebben a helyzetben a tájépítészek szerepe is felerősödik, hiszen ők azok, akik szakértőként nemcsak a tájat, de a városhasználók gondolkodásmódját is alakítani tudják.
A vírushelyzet enyhülésével egyre több időt töltünk a szabadban, igényünk van rá, hogy korlátok nélkül, szabadon, nagy területeken legyünk. Zöldterületeink felértékelődése a járványhelyzet kezdetével egyenes arányban nőtt, hiszen a parkok, erdők, kertek voltak azok a helyek, ahol távol lehettünk a néha börtönként megélt otthontól, a bezártságtól és ahol kikapcsolhattunk, feltöltődhettünk. Sokszor evidensnek vesszük a parkok vagy a városokban fellelhető zöldszigetek létezését, holott ezek alakításán, fenntartásán egy egész szakma munkálkodik. A tájépítészek komplex tudással alakítják élő környezetünket, hogy egy ilyen helyzet esetében is nyugodtan, szabadon használhassuk őket. De milyen hatással van erre a szakmára a COVID-19?
A Magyar Tájépítészek Szövetsége április elején indított felmérést a járvány tájépítészekre és a szakmára gyakorolt hatásáról, következményeiről, melyben a gazdasági nehézségekre, az otthoni munkavégzés tapasztalataira, jövőképre és a járvány adta lehetőségek kihasználására kérdeztek rá. A felmérés kezdeti eredményeiből kiderül, hogy a lelassult, esetenként leállt fejlesztések, a home office működésének megfelelő rendszer kialakítása miatt jelentkező többletkiadások sok esetben a cégek tartalékaiból vesznek el. Veszélyes lehet, hogy a kevesebb megrendelés következtében a kisebb cégek a megszokottnál jóval alacsonyabb áron vállalják el a munkát, ami az árak letörését fogja eredményezni. Mindez azért is hat negatívan a szakmára, mert a tervezői díjak visszaesése a bérek és bérleti díjak előteremtését akadályozza.
A vírushelyzet során előtérbe került az egészséges környezetre való igény és ez a trend úgy tűnik, a vészhelyzet megszünésével sem tűnik el. A zöld infrastruktúra tervezésében, javításában, az egészséges környezet alakításában egyértelmű a tájépítészet fontossága. Hogyan alakítsuk úgy városainkat, hogy egy hasonló helyzetben távolságot tartva használhassuk parkjainkat? Hogyan érhető el, hogy a mainstream Normafa, Gellért-hegy vagy Margit-sziget helyett a - jelen esetben - főváros más területein is elkezdjük használni a zöldet? Egyáltalán, tisztában vagyunk a zöldfelületeink létezésével? Városainkban a beton, a számtalan épülő beruházás miatt kevésbé vesszük észre a zöldet, ugyanakkor, a fővárosban pl. van 860 hektár védett természeti érték - ez a városhasználó fejében nem tudatosul. A tájépítészek szerepe most ezért is értékelődhet fel, hiszen ők azok, akik ezekre a helyekre felhívhatják a figyelmet, ők azok, akik segíthetnek abban, hogy az elfeledett, pusztuló zöldterületeket és települési szabadtereket felélénkítsük. Ebben segít a Lépték-Terv Tájépítész Iroda által írt összefoglaló is - hamarosan olvasható lesz az Építészfórum oldalán -, melyben bemutatják, milyen változások szükségesek ahhoz szabadtereinken, hogy a zsúfoltság elkerülésével intézhessük napi teendőinket vagy pihenhessünk.
Az elmúlt hónapok megmutatták, hogy a parkhasználat újragondolására van szükség: láttunk már példát távolságtartásra optimalizált park tervéről és játszótérről is, de ebben a folyamatban a társadalmi egyeztetésen alapuló tervezés ugyanilyen fontos. Ez az idő az alternatívák kidolgozásának, az új rendszerek és módszerek megalkotásának és a társadalom gondolkodásának, környezethez való hozzáállásának alakításának kedvez, és ebben a tájépítészeknek iránymutató szerepe van. Ezek a folyamatok már megindultak: a Fővárosi Önkormányzat 6 park megújításának társadalmi konzultációját hirdette meg az elmúlt hónapokban, létrejött a budapesti fa- és parkkataszter applikáció, új, ideiglenes kerékpársávok kialakítása, sétálóutcák létrehozására vagy éppen klímastratégiát véleményező munkacsoport megalakulására látunk példákat, és ezek tervezésénél, megvalósításánál szükség van a szakértőként, szakemberként bevonható tájépítészekre.
Fürdős Zsanett
