Toronyház-vita: ”Egy fecske nem csinál nyarat”

"Tudom, hogy az építészek körében nem szexi a magasház, de az első és sokáig az egyetlen ilyen budapesti épület ügyében legyünk türelmesek, toleránsak. Aki teheti, legyen büszke, hogy még ilyet is tudunk építeni, és ha kész, menjünk fel a tetejére!" – kéri Fegyverneky Sándor, egykori országos főépítész a toronyház-vitasorozat legújabb részében.

Struktúrálatlan gondolatok az első magyar toronyház kapcsán.

Hogyan születik nálunk az első magasház?

Természetesen hosszas, gondos tervezés után igen sok engedély beszerzésével és számos hatósági feltétel betartásával. Országos jogszabály szabja meg a maximális magasságot, Önkormányzati testület készítteti és fogadja el az építés helyét kijelölő és az épületek magasságát meghatározó városrendezési tervet.  Ez esetben a világhírű tervező a kiváló hazai partnerrel, a Finta Stúdióval építési tervet készített, mely számos zsűri és számtalan hatóság egyetértése után építési engedélyt kapott. Ez szokásos eljárás, amit minden szakember ismer.

Tekintettel a tervezett toronyház különleges és „első fecske" voltára a Mérnök Kamara tudományos előadássorozatot, az Építőművész Szövetség szakmai fórumot tartott, mindkettőt igen nagy érdeklődés mellett.

Az ICOMOS vizsgáló bizottsága budapesti világörökség felügyeleti szemléje alakalmából külön napirendet szentelt az új toronyház ügyének. Nem volt világörökséget veszélyeztető megállapításuk, de a Foster+Partners Építész Iroda épületterveit kíváncsian szemlélték. („Van még kép az épületről?" – kérdezték az ismertetés végén.) [Az ICOMOS helyreigazítása Fegyverneky Sándor fenti gondolataihoz itt olvasható – a szerk.]

Amúgy a soklépcsős tervtanácsi és engedélyezési kontroll a közelmúltban két helyszínen is elvetette 100 méternél magasabb épület építését a Róbert Károly körút és a Váci út kereszteződésében. Tehát nem úgy van, hogy „csak kérni kell és megadatik"!

Az építés utáni vélemények – legyen az akár sok ember véleménye – az új épület sorsának nem visszafordítható állapotában már alapvető változást nem hoz(hat)nak. Az idejében megszólalók hatására nem épült meg a Balaton partján egy lépcsőzetes óriás szálloda és a „Wichmann kocsma", valamint a Márványmenyasszony étterem is megmaradhat.

TILTAKOZÁS volt az Eiffel torony építésekor, hogy a párizsiak ígéretet kaptak a torony világkiállítás utáni lebontására.  BOTRÁNY lett a bécsi „Hundertwasser Ház" megépítése után a városban, az alpolgármesternek meg kellett szólalnia a nyilvánosság előtt, hogy „egy kulturált nagyváros el kell tudjon viselni néhány épületet, ami más, mint a többi".

MEGSZOKTÁK azóta az Eiffel tornyot és a tarka-görbe Hundertwasser Házból még kettőt építettek a közelben a látványosság látogatóinak kiszolgálására. Szóval “nagy úr a megszokás", ahogy a közmondás tartja.

A magasház fóbia az újtól, az ismeretlentől való idegenkedés érthető velejárója. Építészetében (de nem földrajzi adottságaiban) Budapesthez leginkább közelálló város Bécs. A világ legélhetőbb városa. Ma 16 db 100 méternél magasabb épület áll az osztrák fővárosban, köztük 252, 220, 171 méter magasak. És bár sok vélemény szerint „nem szexi" a magasház, 15 újabb van tervezés ill. engedélyezési fázisban. Ezek mind a belvároson kívül épülnek. Az ICOMOS Bécsben nemrég megakadályozott egy belvárosi magasház építést a világörökség cím megvonásával fenyegetőzve. Van ilyen is!

Elhangzott, hogy Bécs lapos város, ott inkább lehet… Ám pld. Rio de Janeiro, Marseille (és sok egyéb) hegyes-dombos város sem lett nézhetetlen vagy élhetetlen ott épült magas házaitól.

Most, hogy a MOL-torony már kilátszik a Gellért hegy lefutó sziluettje mögül (valóban szokatlan dolog történt), a hegy ívének megtörését kifogásolják – amúgy meg érthetően – az érzékeny szemlélők. A város fejlődése természeti- tájképi viszonyainak változásával jár.  A XIX. század végi gyalogtúrázó a János hegyről letekintve összefüggő erdős-ligetes tájat, a Rózsadombon néhány villát, gyümölcsösöket látott. Ma házakkal, (köztük magas szállodákkal, 10 emeletes lakóépületekkel) teleépített táj látható. Megszoktuk ezt a látványt, az ittlakók szeretnek itt élni.

Meg kellene kérdezni az „Y" generációt!  Ők sokkal tovább nézhetik majd a tornyot. Én megkérdeztem néhány Európát járt 20-30 évest. Nem is értették, mi a dilemmám!

Ha az építtetői szándék a magasba építés, a kitűnés, „láthatóság" által megjeleníteni azt a tekintélyt amit a sok évtizedes vállalati siker és régiós vezetői szerep megteremtett, az számomra érthető.

Az első magyar toronyház szerencséje, hogy az építtető nem megtérülés számításokkal kalkulálva, itt-ott olcsósított megoldásokkal, hanem maga számára minden részletében igényes majdani székhelyét építi.

Tudjuk, a magasháznak presztízs ill. helykijelölő szerepe van. A MOL presztízse erős, az építésre kiválasztott hely is ilyen. A romlott, üres, egykori ipari területen és a roncshajó tároló Lágymányosi öbölnél elkészült ill. épülő „BudaPart" városrész JELTORNYA lett a MOL irodaház.

 Az új, „barnamezős" városrész – mint az első hazai toronyházat befogadó környezet – megér néhány szót. A kiváló adottságú területre a dán ADEPT várostervező iroda városias sűrűségű sok szempontot egyszerre kezelő rendhagyóan jó várostervet készített, amely felülnézetében is igen tetszetős alaprajzú. Az egyes épületek tervezésére a legjobb hazai építészek kaptak felkérést. A homokos öböl strand, a magas színvonalú közterületek és a bőséges zöld- ill. vízfelület, a „smart" városi megoldások méltó környezetet adnak a MOL Campusnak.

A magasház szerkezetek az építő szakma ŰRTECHNOLÓGIÁI. A gyors felvonók, a víznyomás fokozók és számos egyéb újdonság, amelyekkel hazai építő cégek most először találkoznak. A legjobb anyagok a leggondosabb munkapszichológiai megfontolások a belsőépítészetnél és a helyiségek elrendezésnél. És lesz látogató TERASZ a torony tetején. Akinek elkészülte után sem tetszik az épület, az menjen fel a tetőteraszra és nézze a várost. Onnan nem látszik a torony (régi varsói mondás a Palac Kultury-ról, az első lengyel magasházról. Azóta igen sok toronyház épült körülötte.)

De mi van az „első fecskével"? A mondás szerint nem csinál nyarat. Az első magyar magasház nem indít toronyépítési lavinát hazánkban ill. Budapesten. Volt egyszer egy magasház építési láz, de az 1970-es években a megyeszékhelyek vezetői közötti versengés fura következményeként épültek meg. A hat megépült max. 86 méteres lakótoronyból a pécsit tartószerkezeti hiba miatt lebontották. A többit megszokták a helybéliek, lakják és tájékozódási pontként működnek.

A most épülő MOL torony után ne számítson senki sem a toronyház-láz kitörésére. Jó ideig nem épül magasház Magyarországon. Ennek okai számosak, de a gondolatmenet kifejtése a terjedelmi korlátot meghaladja.

Tehát „egy fecske nem csinál nyarat" ez esetben sem!

A magasba építés vágya az ókor óta működő hajtóerő. Ez évszázadokon át az uralkodók és az egyház monopóliuma volt. Az Eiffel torony építésével, ill. a New York-i építkezésekkel a technikai fejlődés lehetőségeivel a polgárság megtörte ezt a monopóliumot.

New Yorkban az utóbbi években kezdtek épülni igazán karcsú, igazán „szexi" lakótornyok 200 méter feletti magasságokkal. Tehát a magasba építés vágya nem múlt el.

Most Budapest is belép azon európai városok közé, amelyek magasházat tudhatnak építeni, használni, megszokni az alacsonyabbak között.

Az építészeti minőség nem függhet az épület kiterjedésének fő irányától. Az vagy jó, vagy nem. A MOL torony fő tömegével nem túlformált, jó minőségű építőanyagaival, kiemelkedő színvonalú környezetével – magasságától eltekintve – igazán diszkrét épület lesz. A méret itt az újdonság a kívülállóknak. Merjünk közel menni hozzá, szemléljünk meg egy itthon még nem látott új épület perspektívát, állapítsuk meg, hogy a magyar építőipar is képes erre.

A cikk magasház támogató. Nem általában, de a konkrét esetben – most, hogy szinte kész – valóban az.  Aki ismer, tudja, 1998 óta foglalkozom a magasház témával. Mind az öt kontinensen tanulmányoztam a kérdést, több nemzetközi magasház konferencián vettem részt, számos előadást tartottam a témában. A XIII. kerületben konkrét folyamatot indítottunk a képviselő testülettel és Finta József építésszel egy magasház építésjogi megalapozására.

Tudom, hogy az építészek körében nem szexi a magasház, de az első és sokáig az egyetlen ilyen budapesti épület ügyében legyünk türelmesek, toleránsak. Aki teheti, legyen büszke, hogy még ilyet is tudunk építeni, és ha kész, menjünk fel a tetejére!

 “Amerika, London, Párizs – kérem maga nem normális"? (csúfoló versike a gyerekkoromból)

Fegyverneky Sándor, korábbi országos főépítész