Közélet, hírek

Helyreigazítás: Toronyház-vita: „Egy fecske nem csinál nyarat”

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Helyreigazítás: Toronyház-vita: „Egy fecske nem csinál nyarat”
Közélet, hírek

Helyreigazítás: Toronyház-vita: „Egy fecske nem csinál nyarat”

2021.08.05. 16:53

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület helyreigazítása Fegyverneky Sándor, korábbi országos főépítész toronyház-vitasorozatunk keretében megjelent cikkéhez.

Egy fecske nem csinál nyarat című cikkében Fegyverneky Sándor, volt állami főépítész a következőket írja meglehetős lazasággal:

„Az ICOMOS vizsgálóbizottsága budapesti világörökségi szemléje alkalmából külön napirendet szentelt az új toronyház ügyének. Nem volt világörökséget veszélyeztető megállapításuk…"

AZ ICOMOS MNB kénytelen felhívni a figyelmet, hogy az idézett mondatok igazak, mégis szöges ellentétben állnak a valósággal.

A szerző nyilván arra gondol, hogy 2018 februárjában ICOMOS-misszió járt Budapesten, megvizsgálta a világörökségi helyszín kérdéses pontjait – többek közt Vár és Várnegyed, pesti negyedek, Városliget, toronyház – és meghallgatta a kormányzati képviselők, civilszervezetek, szakértők véleményét. A szokásos protokoll szerint a szakértők valóban nem nyilvánítanak véleményt a tárgyalások során, a jelentésüket a látogatás után írásban teszik meg. Ez történt ebben az esetben is, és közismert, hogy véleményük a legkevésbé sem mondható pozitívnak.

Erősen kritizálták többek közt a Hauszmann-tervet, a minisztériumoknak a Várnegyedbe való költöztetését, a Városliget érzéketlen új épületeit, az ütköző zóna elhanyagoltságát, tetőtájának változását, a 20. század építészetével való bánásmódot és szóvá tették a megfelelő kezelési terv és kezelő szerv hiányát. Az akkor még engedélyezési fázisban lévő magasház ügyében pedig azt javasolták, hogy a „részes állam sürgősen állítsa le a 11. kerületbe tervezett felhőkarcoló engedélyezését, és a tervet küldjék meg a Világörökségi Központnak, hogy az értékelje a tervezett épület hatását a kiemelkedő egyetemes értékre…"  Azaz a részes állam teljesítse azt az elmulasztott kötelességét, amit a világörökségi egyezmény aláírásával vállalt a budapesti helyszín esetében is a világörökségi működési útmutató (operational guidelines) 172. § értelmében. Ez a követelmény azóta sem teljesült. Az ICOMOS-misszió megállapította, hogy a MOL-torony megismert látványtervei legkevésbé sem meggyőzőek, a városképi vizsgálatok nem elég alaposak. A szakértői jelentés szerint a 120 m-re emelt épületmagasság a világörökségi helyszín határán túl, a tágabb környezetben megjelenve is károsan fogja befolyásolni a szerencsésen megőrződött, jellegzetes, alacsonyabb magasságú városképet. (Hab a tortán, hogy az épülő toronyház nemcsak a 120 méterre módosított rendelet lehetőségét használja ki, hanem az OTÉK nyújtotta további lehetőséget kihasználva 143 méter magas! A hab 23 méteres, egy nyolc szint magasságú épület vasbetonból!) Az ICOMOS-misszió véleménye azért sem volt meglepetés, mert az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága már 2016-os állásfoglalásában felhívta a figyelmet, hogy szabályozás módosítása, a 120 m-es épületmagasság lehetővé tétele minden bizonnyal konfliktusba fog kerülni a világörökségi státusszal. (http://icomos.hu/index.php/hu/dokumentumok/hazai/nyilatkozatok/26-actual/nyilatkozatok/215-nyilatkozat-a-budapestre-tervezett-magashazakrol)[1] Félő, hogy a toronyháznak is köszönhetően a budapesti világörökségi helyszín előbb-utóbb veszélyeztetetté lesz nyilvánítva.

Mindezek miatt az Építészfórum cikkének említett bekezdése erősen félrevezető, az olvasót félretájékoztatja, hiszen azt sugallja, hogy a toronyház építésének nincs világörökségi kockázata. Ennek épp az ellenkezője igaz: évek óta tudjuk, hogy a budapesti világörökségi státuszt a magasház komolyan veszélyezteti.

(Amúgy, annak idején – alighanem még sokan emlékszünk rá – a pécsi, veszprémi, gyöngyösi városképet értelmetlenül  elrondító toronyházakat nemcsak az építésztársadalom ítélte úgy, hogy ezek a létező szocializmus bornírtságának jelképei. Miért gondolnánk, hogy a szentpétervári Gazprom tornyot követő, építészeti átlagvilágot képviselő MOL-torony kivagyisága különb náluk?)

ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság

[1] Az ICOMOS MNB ügyfélstátuszt kért az engedélyezési eljárásban való részvételhez, amit az elsőfokú építési hatóságtól megkapott, azonban az építési engedélyezési tervvel kapcsolatos észrevételeit elutasították.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.