Úgy tűnik, megmenekül a győri Nemzeti Színház
A ‘sílesiklósáncnak’ is becézett győri Nemzeti Színház a város egyik legmegosztóbb épülete, egyesek szerint rontja a városképet, mások merész, a városképből kiemelkedő tömbjét a 70-es évekbeli modern építészet egyik védendő értékének tartják. Pár évvel ezelőtt Győr polgármestere felvetette a lebontásának ötletét, nagy felháborodást váltva ki szakmai körökben. A tér rendezéséről készült legfrissebb látványtervek alapján azonban úgy tűnik, megmenekülhet az épület.
A jellegzetes formájú, szoborszerű épület 1978-ban készült el a Győri Tervező Vállalat igazgatója Vincze Kálmán és Harmati János építészek tervei alapján. A helyiek hamar befogadták, még becenevet is kapott (sílesiklósánc), majd először kicsit értetlenkedve, de az országos építészeti szakma is értékelni kezdte, sőt, hamarosan nemzetközi ismertségre is szert tett – írta korábban az Építészfórum oldalán Hartmann Gergely, aki szerint "lebontása helyrehozhatatlan űrt ütne a városképben, és legalább ekkorát a város és régió önképén is." Hartmann cikkében megemlékezik a jellegzetes tetőforma történetéről és a színpadtechnikai kialakításról, amely akkoriban Közép-Európa legmodernebb színházává tette. Az épület védendő értékei között említi Victor Vasarely világszerte jegyzett, az oldalhomlokzatokon elhelyezett, kerámiából készült iker-muráliáját, és Szász Endre két részből álló, Hollóházán készült 3×8 m méretű porcelánfestményét a színház belső tereiben.
A cikk válaszul született arra a Kisalföldben megjelent interjúra, amelyben a város frissen megválasztott polgármestere, Dézsi Csaba András felvetette a színház lebontásának ötletét a korábban tervezett felújítás helyett. Dézsi akkor azt mondta, egy nagy zöld parkot hozna létre helyette a belvárosban, amely alatt három szint garázs lenne. Szerinte a színház “ormótlan épületét" nem szeretik a győriek, és kérdés, mennyire van értelme rengeteg pénzért toldozni-foldozni, hogy még 50 évig "rontsa a városképet". Helyette új kulturális központot hozna létre a belvárosban, többek között hangverseny- és konferencia-teremmel, színházzal, kiállítótermekkel. A kijelentés nagy visszhangot váltott ki, sokan elmondták a véleményüket, itt, az Építészfórum oldalán is.
A színház felújítására már a Kisalföld-interjú előtt két évvel, 2018-ban megvoltak a tervek. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata írt ki tervpályázatot a Győri Nemzeti Színház megújítására, ahol a legmagasabb elismerést Sándor János (TEATRO Építész Műterem Kft.) kapta, a látványterveket itt mutattuk be.
Most azonban úgy tűnik, nem bontják le a színházat, és a 2018-as felújítási tervek sem valósulnak meg. Dézsi Csaba András a mai napon (március 11.) közzétette a színháznak otthont adó II. János Pál tér legújabb felújítási terveit, amelyen a színház jelenlegi főhomlokzata látszik.
A bejegyzés szerint sokkal zöldebb lesz a környezet, akadálymentesítik a területet, “a megújuló tér egyszerre lesz modern és elegáns". A tér 45 évvel ezelőtti elkészültekor a Nemzeti Színház társulata mellett a Győri Balettnek is otthont adott. “Azt, hogy ez az épület azóta és jelenleg is mindkét társulat otthona, most a külsőségekben is megjelenítjük", írja a polgármester, feltehetőleg a lépcsőt két oldalról szegélyező növényágyások felirataira utalva.
