Megújuló színház a centenáriumig

Sándor János és csapata (Teatro-Építész Műterem) a Győri Nemzeti Színház megújítására kiírt tervpályázatra beadott pályaművében nemcsak az 1978-as színház hibáit javítja ki, de előremutató, 50 év után is korszerű épületet tervezett. A pályamű I. díjban részesült. 

Győr város színházának történte és újabb fejezete

Győr első kőszínházát 1798-ban építették a Radó szigeten, amit fennállása során több ízben átalakítottak, de a kor kritikái szerint még így sem felelt meg a vele támasztott igényeknek. 1929-ben tervpályázatot írtak ki egy új színház építésére, ami a világgazdasági válság eredményeként meghiúsult. A régi épület eközben lebontották, így a társulat előbb hontalanná vált, majd 40 évig egy átalakított bérházba szorult. Az új színház építésének ötlete 1952-ben éledt újjá, ám ez a terv ismét meghiúsult.

A jelenlegi épület tervezésével 1966-ban egy belső tervpályázat után a Győri Tervező Vállalatot bízták meg. A tervezési folyamatot nagyban befolyásolták a következő szempontok, amit Harmati János építésztől idézünk:

"Amellett, hogy az első változat tömege elég otromba volt, a nagyméretű szerkezet lefedése jelentette az egész beruházásban az egyik legsúlyosabb anyagi tétel. Nagyon kevés pénzünk volt, nem éreztük a megoldást megnyugtatónak, de nem tudtuk, mi tévők legyünk. A Vállalat [a Győri Tervező Vállalat - a szerk.] azonban ekkoriban szerzett tudomást arról, hogy Szlovákiában nagyon sok kábeltetős épület épül. Mint kiderítettük, ennek oka, hogy arrafelé nagyon sok a kötélpályás létesítmény, amelyek acélsodronyait az előírás szerint, állapottól függetlenül, 5–10 évente le kellett cserélniük. Tehát nekik rengeteg jó minőségű, jó állapotban lévő bontott kábelük volt. Ezeknek folyamatosan helyet is kerestek, hogy hol lehet beépíteni azokat. Felismertük, hogy ezeket felhasználva nagyon gazdaságos szerkezettel tudnánk kiváltani a költséges acél rácsos tartókat, így tehát Csehszlovákiából vett acélsodronyokból építettük fel a színház majdnem 80 méter fesztávú lefedő szerkezetét. Jellemző volt, hogy mi kértünk mondjuk 24-es [24 mm-es] kábelt, ők adtak 32-est, mert az volt éppen, azt szerelték le valamelyik kötélpályáról." - Harmati János, 2011

Számunkra az épület legalább olyan jelképe Győrnek, mint Sydney-nek az Operaház. A két épület megítélésnek életútja között számos párhuzamot vélünk felfedezni – az 1978-ra befejezett színház a kezdeti negatív fogadtatása ellenére mára Győr egyik jelképévé vált. Meghatározóvá merész, városképből kiemelkedő, dinamikus, „sísáncnak" hívott tömege tette. Ikonikussága ellenére a mai napig megosztja a közvéleményt, viszont városképi és érzelmi jelentőségét nem lehet kétségbe vonni. Emellett a Győri Színház egy lenyomat is: építésének történetében, építészeti elemeiben hordozza a kor jellegzetességeit. Formavilága azonban számos funkcionális kompromisszummal járt. A tervezés során ezeket a hibákat igyekeztünk kiküszöbölni az épület fő karakterének megtartása mellett.

A jelenlegi színház - talán - legnagyobb funkcionális hibája a kamaraterem kialakítása. Az eredetileg festőműhelynek tervezett terem nem rendelkezik a megfelelő működéshez szükséges paraméterekkel. Megközelítése a személyzeti blokkban, a színészbejárón keresztül történik, ami még tovább rontja használhatóságát. Ennek a problémának a megoldása volt a pályázat első számú célja. Véleményünk szerint a Kisfaludy terem jelenlegi helyén való megtartása továbbra is kompromisszumokkal teli megoldásokat szült volna. A helyes funkcionális kapcsolatok kialakításának érdekében egy új, black box termet terveztünk az épület déli oldalának meghosszabbításába. Ez közvetlen kapcsolattal rendelkezik az előcsarnokkal, a színész öltözők blokkjával és a díszlettárolókkal egyaránt. Az új szárny emellett magában foglalja a jelenleg az előcsarnokban működő jegypénztárakat is. Ezzel a megoldással biztosított az előcsarnok nyitva tartásától független, gazdaságos működés a jegyvásárlás és a délelőtti előadásra érkező gyermekcsoportok fogadása esetén.

A színház főbejáratát és előcsarnokának kialakítását is újragondoltuk. A főhomlokzatot eddig nagyban meghatározó, a megérkezésnél rossz térélményt adó pihenőlemezt és a félszintes lépcsőkből álló közlekedési rendszert elbontjuk. Így egy nyitott, átlátható és elegáns előcsarnok jön létre, amibe belépve tisztán kirajzolódik annak rendszere, közlekedése, miközben használata nagyban egyszerűsödik. Ehhez hozzájárul a bejárat elől elbontandó lépcsősor is – a megérkezés a térről síkban történik. Az eddig meglévő fel- és lelépcsőzések a nézőteret kiszolgáló szellőzőrendszert rejtették maguk alatt, amit modern, kisebb helyet igénylő rendszerre cserélve nyílt lehetőség a szintkülönbségek kiegyenlítésére. A megüresedő helyre az eddig méltatlan körülmények között működő és számos technikai helyiséget és próbatermet nélkülöző zenekar és kórus költözik.

A sísánc formába illő, ferde kábeltető alá szoruló zsinórpadlás nem használható ki teljes egészében, korlátozva ezzel a színdarabok során felmerülő bizonyos igények megvalósítását. A sísánc határoló falai közé egy kubust illesztve – mely magában foglal egy modern, egyenes kialakítású szerkezetet - teljes értékűvé tud válni az eddig nehézkesen működő zsinórpadlás.

Az új test savmart üveg burkolatot kap, mely nappal könnyed képet mutat. Előadások idején pedig a mögötte elhelyezett LED függöny segítségével reklámozza, kiemeli a színházat a győri városképben. A legyező alakú nézőtér akusztikáját negatív irányba befolyásoló kábelszerkezetes tető elbontásával lehetőség nyílik egy hangtechnikailag előnyösebb födémszerkezet kialakítására, melyet belső hangvetőkkel továbbjavítunk.

Az épület megjelenését és hőtechnikai paramétereit javítandó, az összes homlokzat megújul. A hőszigetelő burok fölé egy átszellőztetett, nagytáblás szerelt burkolat kerül fehér színben. Az épület két oldalsó homlokzatán található Vasarely kerámia mozaikok felújítva fognak visszakerülni a korábban elfoglalt pozíciójukba. A Teleki utca felőli homlokzat középülethez méltó megjelenést kap, sőt ki is bővül, az itt dolgozók helyigényeit kielégítve.

Az épületet városépítészeti térkapcsolatait javítandó új teret is terveztünk, melyet úgy alakítottunk ki, hogy erősítse a főhomlokzat szívó, hívogató hatását, rendezze a meglévő szintkülönbségeket. A főbejárat előtti térrészt a színház bejáratával egy szintbe hoztuk. A szintkülönbséget a tér szélein lépcsők és rámpák játékával kezeltük. Így lehetőséget adva nagyobb városi és színházi rendezvények lebonyolítására. A pályázati anyagként kiadott tértervben tervezett térszín alatti parkológépet épületünkhöz alakítottuk. A téren megrendezendő eseményeket támogatandó köztéri WC-vel bővítettük. A Schweidel és Czuczor Gergely utca felöl a földszinti üzleteket, vendéglátó helyiségeket támogatandó korzót alakítottunk ki. A téren elhelyezett fásítást pedig úgy helyeztük el, hogy felnövekedve olyan térfalat képezzenek, ami visszaidézi a hajdan volt városszövetet.

Az épület meglévő területe – a fölösleges helyiségek, funkciók eltávolításának eredményeképpen - a bővítés hatására csekély mértékben nő. A mostani összterület 15100 m², az új, tervezett ház területe 16800 m². A növekedés mértéke 1600 m². A teljes épület becsült kivitelezési költsége 10 milliárd forint. A színház 4 tagozatból áll, amelyek több előadásban is szinergikusan működnek: próza, balett, musical, opera. Ennek a 4 csapatnak és a teljes műszaki gárdának kell megoldani a működését.

A teljes átalakítás a következő eredményekkel jár:

• új, korszerű nagyszínpad, új alsó és felsőgépezet, egységes zsinórpadlás
• egyirányba, felfelé mozgó vasfüggöny
• akusztikailag kiváló paraméterekkel rendelkező nézőtér, kapacitás csökkenés nélkül – 696 néző
• új, korszerű, az európai színházi trendnek megfelelő kamaraszínház
• önálló megemelt belmagasságú próbaterem a balett, a zenekar, a kórus számára
• további 2 próbaterem, a jelenlegi Kisfaludy terem helyén a főszínpad méreteivel bíró terem, házi színpad
• további 1500 m² raktározási terület
• kétszeres méretűre bővített varroda
• 8 db új színész öltöző
• kétszeresére bővített színész büfé
• két és félszeresére bővített pulthossz az új közönség büfénél
• háromszoros területű mosoda
• 50 %-kal megnövelt díszlet raktározás
• háromszoros területű kelléktár
• teherliftekkel gépesített díszlet mozgatás
• kétszeresére növelt világítási raktár
• együtt és külön is működni tudó nagy- és kamaraszínpadi előcsarnok
• bálok, konferenciák, könyvszalon rendezésére is alkalmas kamaraszínpad – black box, 200 fő
• duplájára növelt kapacitású vizes blokkok a nézők számára
• megújított, elegáns színészbejáró
• 2 világítási híd a nézőtér fölött
• zöld tető és pihenő tetőterasz a színészek, táncosok, énekesek számára
• jelentős, 300 m²-es napelemtető alternatív energiafelhasználás számára
• kiváló hőtechnikai jellemzőkkel készülő határoló szerkezetek a gazdaságos üzemeltetés céljára.

Források:

• A győri színház-tervpályázat anyagából, Tér és forma, 1927.
• A győri városi színház tervpályázata (első rész), Magyar Építőművészet, 1929.
• A győri városi színház tervpályázata (második rész), Magyar Építőművészet, 1930.
• A 700 személyes új Győri Színház, Győriterves publikációs füzet, 1978.
• A Győri Tervező Vállalat tájékoztatója, 1976/1, 10. old.
• Kisfaludy Színház, Győr, reklám prospektus.
• Kisfaludy Színház, Győr, technikai leírás.
• Az új győri Kisfaludy Színház, Magyar Építőművészet, 1979/3.
• Winkler Gábor: Győri színháztervek, Magyar Építőművészet 1979/3.
• Harmati-interjú és archív képek