Yvonne Farrell és Shelley McNamara a 2020-as Pritzker díjazottjai
Két dublini építész: Yvonne Farrell és Shelley McNamara, a Grafton Architects alapítói a Pritzker-díj 2020-as kitüntetettjei – jelentette be Tom Pritzker, a Hyatt Foundation alapítója 2020. március 3-án. Az 1979 óta átadott díj történetében Farrell és McNamara a negyedik és az ötödik női díjazott Zaha Hadid, Kazuyo Sejima és Carme Pigem (RCR Arquitectes) nyomában.
„A praxisuk irányításához, valamint az épületeikhez való hozzáállásban megmutatkozó integritásért, az együttműködésbe vetett hitükért, a kollégáik iránti nagyvonalúságukért, ami különösen olyan események idején mutatkozik meg, mint a 2018-as Velencei Biennále, nem szűnő elkötelezettségükért az építészeti kiválóság iránt, felelősségteljes környezeti hozzáállásukért, azért a képességükért, ahogyan világpolgárként viselkednek, miközben erősítik és gazdagítják a munkájuk helyszínének egyediségét – mindezekért és más okokért Yvonne Farrell és Shelley McNamara a 2020-as Pritzker Építészeti Díj kitüntetettjei" – írja a 2020-as zsűri értékelése.
Mindkét építész a dublini University College hallgatójaként végzett 1974-ben, majd nem 1978-ban hozta létre irodájukat Grafton Architects néven Dublinban, ahol azóta is élnek és dolgoznak. Az elmúlt negyven év alatt csaknem ugyanennyi házuk épült fel, elsősorban Írországban, valamint az Egyesült Államokban, Franciaországban, Olaszországban és Peruban. A két építész sorrendben a díj 47. és 48. kitüntetettje, egyben az első ír díjazottak.
A Grafton Architects meghatározó munkái között említendő a milánói Luigi Boccioni Egyetem új épülete, amely a Mies van der Rohe-díj finalistái közé jutott, és 2008-ban elnyerte a World Architecture Festival fődíját, illetve a limai Mérnöki és Technológiai Egyetem (Universidad de Ingeniería y Tecnología, UTEC) új campusa, amely 2016-ban a Royal Institute of British Architects (RIBA) első alkalommal átadott RIBA Nemzetközi Díját kapta. Yvonne Farrell és Shelley McNamara munkásságát 2015-ben Jane Drew-díjjal ismerték el, és 2020-ban ők nyerték el a RIBA Aranyérmét is.
Mindketten aktívak az egyetemi szférában is, Farrell 1976 óta folyamatosan, Shelley 2002-ig dolgozott a University College Dublin oktatójaként. Farerll emellett 2008 óta a svájci Mendrisiói Építészeti Akadémia vendégprofesszora, emellett 2010-ben a Harvard, majd a lausanne-is egyetem vendégoktatója. McNamara többek között az oslói egyetem, a lausanne-i EPFL, valamint a Yale vendégoktatójaként dolgozott.
Kurátori tevékenységüket illetően kiemelkedik a 2012-es Velencei Építészeti Biennále központi kiállításának részeként megvalósított, Paulo Mendes da Rocha brazil építész munkásságával foglalkozó Architecture as New Geography című tárlatuk, amely Ezüst Oroszlán-díjat kapott. 2018-ban ők voltak a 16. Velencei Építészeti Biennále főkurátorai.
„Az építészet a bolygó legösszetettebb és legfontosabb kulturális tevékenységei közé tartozik" – mondta Farrell a díj bejelentése alkalmával. „Építésznek lenni hatalmas privilégium. Ez a díj egyben az építészetbe vetett hitünk fantasztikus megerősítése."
„A miénkhez hasonló szakmák gyakorlásánál sokszor nehéz megtalálni az olyan értékek helyét, mint a humanizmus, a kézművesség vagy a nagylelkűség, a kulturális kapcsolódás minden helyhez és kontextusghoz, amelyben dolgozunk" – fogalmazott McNamara. „Ezért is rendkívül fontos visszaigazolás ez az elismerés a számunkra és praxisunk számára, annak a munkának, amelyeket az elmúlt hosszú évek során végeztünk. És fantasztikus elismerése a minket megbízók ambícióinak és vízióinak, akik lehetővé tették épületeink megvalósulását."
