A francia Monier 1892-ben szabadalmazta a róla elnevezett vasbeton rendszert, ami már a modern szerkezetek közvetlen elődjének tekinthető. Hazánkban mindössze hét évvel később, Solt központjában készült el az első Monier-féle vasbeton híd.
Az 1899-ben használatba vett csatornahíd két, öt méteres nyílásának formája még alig használja ki a vasbeton adta lehetőségeket. A tervező, Zoltán Győző a hidat négyzetméterenként 865Kg teherre méretezte, de a mai forgalom is súlykorlátozás nélkül haladha
A hidat az 1940-es években kiszélesítették, legutóbbi, immár műemléki felújítása pedig 2002-ben fejeződött be. Ekkor kapta vissza az eredetivel azonos, vasbeton korlátjait is.
Hamarosan Budapesten is lehetőség kínálkozott az újtechnológia használatára, a város akkori legmodernebb létesítményében, a millenniumi földalatti vasút vonalán. A Wünsch-féle vasbeton híd ugyan funkció nélkül, de jó állapotban áll ma is Városligetben.
Persze a város legismertebb feleslegesnek látszó hídja 1896-ban még fontos szereppel bírt. A kép a "földalatti" vasút városligeti szakaszának utolsó évében, 1972-ben készült. Forrás: Fortepan/Főmterv
A híd Wünsch -féle szerkezete inkább a modern, nagy teherbírású, tartóbetétes vasúti hidaknak távoli elődje, mint az egyéb építményeké. Ez a felépítés a 20. század elejére kikopott a használatból, a földalatti födémjeit viszont részben ma is ez alkotja.
A hidak és ipari építmények után, elsőként 1906-ban készült vasbeton épület hazánkban. A balatonföldvári Balaton Klub székhelyét a tó legelegánsabb, zárt közösségi találkozóhelyének szánták.
Az épület szerkezetét a vasbetonépítés egyik legjelentősebb úttörője, Zielinski Szilárd tervezte, aki az új anyag lehetőségeit messzemenően kihasználva alakított ki tágas belső tereket.
A remek arányú épület tervezője Ray Rezső Vilmos volt, akinek nevéhez később olyan emblematikus budapesti épületek kötődtek, mint a margitszigeti víztorony, vagy a józsefvárosi telefonközpont.
A jó adottságú épület a szocializmusban az államhoz került, néhány éve pedig ismét magántulajdon. Új gazdája a 2022-ben véget ért felújítása után ismét Balaton Klub néven működteti.
Budapest 20. század elejére kiépülő ivóvízellátásának egyik alapvető eleme volt a káposztásmegyeri vízműtelep. A körbekerítésére Kájlniger Mihály igazgató javaslatára választották a vasbetont, ami tartósabbnak ígérkezett a nedves talajba vert cölöpöknél.
A több száz méter hosszú kerítés építésekor a vízmű az akkor szokásosnál jóval hosszabb, három év garanciát várt a kivitelezőtől, tekintettel az új építőanyagra. Közel 120 év után, az állapota most is elfogadható.
A vasbeton hazai alkalmazásának meghatározó építménye a Csepel-sziget északi csúcsán álló Kvassay-zsilip. 1910 és 14 közti építésekor többféle új anyagösszetétel és vasalás tervét is átültették a gyakorlatba.
A zsilip ma is működik, nap közben négy óránként teremt összeköttetést a hajók számára a Soroksári-Duna és a Duna főága között. Irányítása ma is az eredeti, műemlékjelölt vezérlőépületből történik.
A korai vasbeton építészetünk egyik jelentős alkotása a budapesti Gubacsi úton álló egykori sertésvágóhíd óriási vasbeton csarnoka. Tervezője a veszprémi viaduktot, vagy a városmajori templom vázát is megszerkesztő Folly Róbert.
Bár a csarnok még éppen nincs száz éves, régóta elhagyottan áll, beszakadt tetején át láthatóvá válik a még jó állapotú vázszerkezete. Magántulajdon, a tervek a jövőben egy többfunkciós irodapark központi épületeként számolnak vele.
