2011. novemberi évfordulók

Az építészethez köthető novemberi évfordulók Baku Eszter összeállításában.

Novemberi évfordulók

100 éve, november 1-jén adták át Budapesten a Városmajor utcában a Kós Károly és Györgyi Dénes által tervezett iskola és óvoda épületegyüttest.

90 éve, november 8-án halt meg Nagy Virgil építész. 1885-ben fejezte be tanulmányait a budapesti Műegyetemen. Az általános művészettörténet tanársegédje volt. Később magántanári képesítést kapott. 1905-től az ókori építészet ny. rendes tanára volt. Tervezői, építészet- és művészettörténeti írói tevékenysége egyaránt jelentős. Munkái közül a budapesti Ferenc József híd és a II. világháborúban lebombázott Erzsébet híd architektúrája emelkedik ki.

75 éve, november 8-án helyezte el dr. Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás a Wälder Gyula által tervezett, Budapest Villányi úti ciszterci Szent Imre templom alapkövét. Két évvel később a Hercegprímás november 6-án felszentelte az Árpádházi Szent Imre Herceg tiszteletére emelt templomot.

80 éve, november 9-én avatták fel Budapesten a II. kerületben a Napraforgó utcai, modern szellemben épült lakótelepet, amely a progresszív modern építészet első jelentős megnyilvánulása volt. A kislakásos mintatelep a Fejér és Dános cég vállalkozásaként épült 1931-ben. A korszerű családiházakat bemutató telepen összesen 16 családi- és három ikerház valósult meg ugyanennyi építész terve alapján. A tervezők között olyan neveket találunk, mint Vágó László, Kozma Lajos, Borbíró (Bierbauer) Virgil, Ligeti Pál és Molnár Farkas, Weichinger Károly vagy Fischer József.

140 éve, november 18-án született Orth Ambrus építész, Alpár Ignác sógora, aki miután oklevelét a megszerezte a budapesti műegyetemen, Somló Emillel együtt tervezte a kolozsvári egyetemi könyvtárat, a trencséni felsőbb leányiskolát, a szatmári és szegedi ipariskolát, a zombori törvényszék épületét és a soproni postapalotát.

130 éve, november 18-án szentelték fel a budapesti Rózsák terén álló egykori római katolikus, ma görög katolikus templomot, amelyet Czigler Győző tervezett. A Rózsák tere 9–10. szám alatti templom eredetileg Erzsébetváros plébániatemplomának épült, de miután a tér közepén az Árpádházi Szent Erzsébet templom felépült Steindl Imre tervei szerint, 1905-ben átadták a görög katolikus egyháznak, ezzel megnyílt a főváros első görög katolikus temploma, Roskovics Ignác ikonosztázával.

170 éve, november 19-én született Schulek Frigyes, a magyar eklektikus építészet kiemelkedő alakja, a Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás)-templom és a Halászbástya építésze, műemlék-restaurátor. Tanulmányait Bécsben végezte, majd Budapesten telepedett le, és Steindl Imre irodájában dolgozott. Később egyetemi tanár és az MTA tagja. Nevéhez fűzőik még a Jáki templom, a csütörtökhelyi kápolna és a lőcsei városháza helyreállítása is.

160 éve, november 19-én született Pfaff Ferenc építész. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. Néhány kisebb épület, mint a svábhegyi római katolikus templom, tervezése után a MÁV alkalmazásába lépett, ahol utóbb a magasépítési osztály vezetője lett. Több pályaudvar felvételi épületeinek tervezője. Egyéb jelentősebb munkái az 1885. évi budapesti országos kiállítás Stefánia (ma Népstadion) úti csarnoka, amely a II. világháború befejezéséig a Fővárosi Múzeum otthona volt, továbbá az 1896. évi millenniumi kiállítás közlekedési csarnoka a budapesti Városligetben, mely ma átépített formában a Magyar Közlekedési Múzeumként funkcionál.

60 éve, november 19-én halt meg Novák Ede építész, városrendező. 1906-ban a M. Kir. József Műegyetem Építész-karára iratkozott be, majd a diploma után hamarosan társult évfolyamtársával, Barát Bélával. Közös irodájuk 1945-ig, Barát haláláig fennállt. Ezután néhány évig önállóan dolgozott, majd az állami tervezés keretébe lépett, először a MATI, majd a Mezőterv irodájában dolgozott, 1951-ben áthelyezték a VÁTI-ba, majd a Köztibe.

85 éve, november 21-én halt meg Reichl Kálmán építész, festő. Míg építészeti tanulmányait a Műegyetemen végezte,  festeni Nagybányán, a nagybányai művésztelep alapítójánál, Hollósy Simonnál tanult. Főbb építészeti alkotásai a budapesti Cukor utcai és a Kiscelli úti iskolák (1910 – 12) és a kelenföldi elektromos központ (1912 – 14). Mint festő 1900-tól szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében is megtalálható egy műve.

50 éve, november 21-én halt meg Györgyi Dénes építész. Györgyi Kálmán iparművész fiaként már eleve művészcsaládba született. A Budapesti József Műegyetemen végezte tanulmányait, melynek során kapcsolatba került Kós Károllyal, aki hosszú ideig meghatározója volt a fiatal építész szemléletének. Együtt tervezték a budapesti Városmajor utcai általános iskolát. Önálló munkássága is jelentős, hiszen az ő nevéhez fűződik a debreceni Déri Múzeum, vagy barcelonai, brüsszeli, párizsi világkiállítások magyar pavilonjai. A két világháború között már jellegzetesen modern stílusban alkotott. Így született meg 1938-ban a budapesti Attila úti bérház terve s a balatonalmádi általános iskola már 1948-ban.

40 éve, november 23-án halt meg Árkay Bertalan építész. A Budapesti Műszaki Egyetemen tanult, majd Párizsban és Bécsben szerzett nemzetközi tapasztalatot, többek között Peter Behrenstől is tanult. A Gerevich Tibor által megszervezett Római Magyar Akadémia kevés, építész ösztöndíjasa közé tartozott, s így két évet Rómában töltött 1928-30 között, hogy hazatérve apja, Árkay Aladár nyomdokaiba lépjen, s munkáját segítse. A közös tervekből született meg apa és fia egyik leghíresebb munkája a Budapest II. kerületi Városmajori Jézus Szíve Plébánia, amely Árkay Aladár népies hatásokat mutató kistemplomához képest látványos modern elemekkel büszkélkedhet. A városmajori templom tulajdonképpen az első modern szakrális épület a fővárosban, amely természetszerűleg heves vitákat váltott ki egyrészt funkcionalista megoldásaival, másrészt az itáliai novecento reminiszcenciáival. A két világháború közötti időszakban jelentős egyházi megbízásokban vett részt, a templom tervezés mellett, oltárokat is tervezett feleségével, a szintén római iskolás Árkayné Sztehló Lilivel közösen. (Városmajori templom, mohácsi Fogadalmi templom, a római II. Arte Sacra magyar pavilonja, OTI bérház a mai Köztársaság, egykori Tisza Kálmán téren)

125 éve, november 25-én született Bábolnay József építész. Középiskolai tanulmányait Kolozsvárott végezte, majd Budapesten Lechner Ödön mellett dolgozott. 1913-ban szerzett diplomát Műegyetemen. A „Fiatalok" köréhez tartozott. Az I. világháborúban az olasz és orosz fronton harcolt. 1919-ben visszaköltözött Kolozsvárra, ahol bútor- és épülettervezéssel foglalkozott (Renner bőrgyár sporttelepe, Hecht bőrgyáros villája, a Mátéffy-ház átalakítása és bővítése). 1924-ben Amerikába utazott, ahol másfél évig bútorterveket, majd belső berendezéseket készített a Thomas W. Lamb színháztervező cégnél. 1931-ben elnyerte az akkori idők legnagyobb és legmodernebb zenés-táncos színháza, a New York-i Earl Carrol külső-belső dekorációs tervezési munkáira kiírt pályázatot. A vállalkozás azonban tönkrement, Bábolnay anyagilag ellehetetlenült, és Chicagóba, majd Kaliforniába költözött, ahol az 1960-as évekig a hollywoodi filmgyáraknak dolgozott. Tervei alapján több villaépület épült, így Horváth Béla műtermes villája az arizonai Sedonában, saját háza Hollywoodban (1937). Középületei közül megemlítendő a Los Angeles-i görög katolikus templom, a denveri „Magic Mountain" vidámpark vasútállomása és tűzoltóállomása. Végrendeletében alapítványt tett a Budapesti Műszaki Egyetem építészhallgatói pályázatainak díjazására.

65 éve, november 28-án halt meg Sebestyén Artúr. Tanulmányait Budapesten végezte, egy ideig Hauszmann Alajos műtermében dolgozott. Önállósulása után eleinte neobarokk stílusban, majd Lechner Ödön szellemében tervezte épületeit. Fő műve a Sterk Izidor és Hegedüs Ármin építészekkel együtt budapesti Gellért Szálló és fürdő (1909 – 1918), majd később ennek Hullámfürdője (1927). Külföldön is több épülete került kivitelezésre (Moziépület Szófiában és Ruszéban, lakóházak Odesszában, hullámfürdő Bukarestben).