2013. áprilisi évfordulók

Építészekhez, építészethez köthető 2013. áprilisi évfordulók Baku Eszter összeállításában.

140 éve, április 1-jén született Boszrukker Lajos Vilmos építőmester, a Hungária fürdő, a hozzá kapcsolódó étterem és színházterem kivitelezője.

130 éve, április 3-án született Tauszig Béla építész, aki tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. Róth Zsigmond építésszel társulva számos középületet és nyaralót építettek.

130 éve, április 5-én született Román Ernő építész, aki német és holland tanulmányutak után a Budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Miklós nevű testvérével számos nagy középület és bérház tervezésében vett részt a XX. század elején, mint a Gozsdu-udvar, a Goldschneider-ház a budapesti Síp utcában, illetve a Rumbach Sebestyén utcai Glückmann-ház. 1926-ban díjnyertesként, de végül Györgyi Dénes tervének koncepciója szerint, közösen tervezték a budapesti Honvéd utcai Elektromos Művek lakóházát.

10 éve, április 7-én halt meg Mandel Tamás Ybl Miklós-díjas építész számos lakóház, középület és városközpont tervezésében vett részt. Dolgozott az IPARTERV-ben, a VÁTI-ban, majd az Építésügyi Minisztérium Lakóépülettervező Vállalatának műteremvezető tervezője volt. Nevéhez fűződik a tatabányai városközpont, lakóház az Amerikai úton, a Villányi úton, az Attila úton.

80 éve, április 9-én halt meg Havel Lipót cseh származású építőmester, többek között a Hauszmann Alajos által tervezett Királyi Kúria (ma Néprajzi Múzeum) épületének kivitelezője.

75 éve, április 11-én halt meg Ray Rezső Vilmos építész, Ray Lajos építész fia, aki müncheni tanulmányai után 1900-ban vette át apja építészirodáját. Jelentősebb megvalósult épületei a budafoki Törley-gyár, kastély és mauzóleum szecessziós épületcsoportja, a kolozsvári postapalota, a pesterzsébeti református templom.

100 éve, április 15-én született Schall József Ybl Miklós-díjas építészmérnök, aki a Budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Már egyetemi tanulmányai alatt Wälder Gyula irodájában dolgozott, később egyetemi tanársegéd. 1946-ban kapott megbízást a fővárostól a magdolna városi lakások terveinek elkészítésére. 1947-ben Detre Pállal és Takács Miklóssal közösen önálló irodát nyitottak. 1948-tól az Építéstudományi Intézetben, majd a Városépítési Tervező Vállalatnál dolgozott, majd az IPARTERV és a Lakóépülettervező Vállalat munkatársa volt. Legfontosabb megvalósult épületei, a kecskeméti SZTK székháza, számos lakóház Budapesten, Dunaújvárosban, Tatabányán, Pécsett, Győrben.

90 éve, április 15-én született Jánossy György, kétszeres Ybl Miklós-díjas építész, aki a Budapesti Műegyetemen kapott építészmérnöki oklevelet. Dolgozott Németországban, Dániában és Svédországban, majd hazatérése után az egyetem rajzi tanszékén Bardon Alfréd professzor mellett tanársegéd. 1949-ben Janáky István meghívására az ÉTI-ben, majd a MATI-ban, s végül az 1953-ban megszerveződő Középülettervező Vállalatnál dolgozott a Janáky-műteremben. A Magyar Építőművészek Szövetségének megalakulásától tagja, az 1971-ben alakult Fiatal Építészek Köre (FÉK) vezető építésze volt. A KÖZTI-nél a vár rekonstrukciós tervezésében vett részt. Fontosabb művei, a hódmezővásárhelyi kultúrház Janáky Istvánnal, számos kórház, Balassagyarmatok, Kazincbarcikán, a salgótarjáni Karancs Szálló, a várban a Tóth Árpád sétány 27. számú lakóház.

35 éve, április 15-én halt meg Reischl Antal Ybl Miklós-díjas építész, aki a Budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Kezdetben a Székesfőváros alkalmazásában állt, majd katonai szolgálata alatt szovjet hadifokságba esett, ahol szintén építészként dolgozott. Hazatérte után az első állami tervezőintézetek egyikében kezdett dolgozni (MATI), majd az egyetemre került tanársegédnek. Később ugyanitt egyetemi tanár, a Lakóépülettervezési Tanszék vezetője. Alapító tagja, majd elnöke volt az újonnan alakuló Magyar Építőművészek Szövetségének. Fontosabb művei, a budapesti Feneketlen tó partján álló Park Étterem, a sashegyi Állami Gyermeklélektani Intézet.

25 éve, április 15-én halt meg Ungár Péter Ybl Miklós-díjas építész, számos középület tervezője, az IPARTERV egykori munkatársa.

150 éve, április 17-én született Tőry Emil építész, aki a Budapest Műegyetemen szerzett építészi oklevelet, majd Berlinben, Párizsban tanult. Hazatérve önálló építészirodát nyitott, majd 1897-től az egyetem magántanáraként működött. Számos hazai és külföldi tervpályázaton szerepelt eredményesen. 1908-tól Pogány Móriccal társulva számos nagyszabású közös művük született, mint az Erzsébet téren található Adria Biztosító Székháza.

240 éve, április 18-án szentelték fel az Egri Minorita templomot.

15 éve, április 20-án halt meg Preisich Gábor Ybl Miklós-díjas, Herder-díjas, Hild-díjas építész, városrendező, szakíró, aki Karlsruhei egyetemi tanulmányait a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen fejezte be. Ekkor Sebestyén Arthur és Bauer Emil irodájában dolgozott. Rácz György révén kerülhetett közel a Ligeti Pál műtermében csoportosuló építészekhez, akik a modern építészetet támogatták, mint Molnár Farkas, Fischer József. 1933-ban önálló irodát alapított társával Vadász Mihállyal. Erre az időszakra datálódik a Budapest, Bartók Béla úti egykori Simplon mozi és bérház épülete, valamint az OTI Köztársaság téri bérházcsoportjának tervei. 1945-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsának munkatársa, majd ÉTI, MATI alkalmazásában dolgozik, miközben számos tervpályázaton eredményesen szerepel (Belügyminisztérium épülete, MÉMOSZ Székház). Többek között a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépületterezési Tanszékének vezetője, a Fővárosi Tanács Városrendezési Osztályának vezetője, valamint az MTA Építészetelmélet, Építészettudományi és Településtudományi Bizottságának tagja volt. Tervezői munkássága mellett szakmai írásai is rendkívül fontosak.

150 éve, április 23-án történt a Pollack Mihály által tervezett, budapesti Deák téri evangélikus templom ünnepélyes alapkőletétele.

140 éve, április 24-én született Magyar (Ungar) Vilmos balassagyarmati születésű építész, szakíró, akinek számos cikke jelent meg a két világháború között, főleg az Építő Ipar – Építő Művészet című alapvetően konzervatív építészeti szaklapban, amely Fábián Gáspár építész szerkesztésében jelent meg Budapesten.

85 éve, április 27-én halt meg Alpár Ignác építész, aki kőműves inasból lett Hauszmann Alajos tanítványa, majd a Berlin-Charlottenburgi Építészeti Akadémián szerzett oklevelet. Hazatérése után Steindl Imre mellett dolgozott, majd Hauszmann mellett lett tanársegéd a Budapesti Műegyetemen. 1890-től kizárólag tervezéssel foglalkozott. Számos középületet tervezett historizáló stílusban. Főbb művei például a Segesvári-, Kolozsvári-, Nyíregyházi megyeházák, a segesvári református templom, a herkulesfürdői épületek, s talán a legismertebb az Ezredéves Országos Kiállításra készült „Vajdahunyadvár", és a Magyar Nemzeti Bank épülete a budapesti Szabadság téren.