320° Művészeti, Oktatási és Technikai Központ tervpályázat - Puhl és Dajka Építész Iroda Kft.

Részletesen bemutatjuk a Puhl és Dajka Építész Iroda Kft. díjazásban nem részesült a siófoki 320° Kulturális, Oktatási és Technikai Központ tervpályázatára benyújtott művét.

Díjazásban nem részesült pályamű
vezető tervezők: Prof. Puhl Antal DLA, Berecz Dániel, Csirmaz Annamária, Drabant Ágnes, Huszár Tamás, Kassáné Kalcsó Kitti, Mészáros Réka - Puhl és Dajka Építész Iroda Kft.
épületgépészet: Oltvai András - Oltvai Gépész Stúdio

A tervezési koncepció
A művészetek és a tudomány háza a volt kenyérgyárban, és az ahhoz csatlakozó új épületrészekben kerülne elhelyezésre. A tervezéskor a következő alapvetéseket tettük a programmal, illetve az épülettel kapcsolatban:

• A kenyérgyár a városnak nyilván egy ipari emlék, a múltjához tartozik, és inkább szellemi, mint anyagi értéket képvisel. Szépségét nem a részleteiben hordja, ereje a tengelyes szerkesztése, melynek mértéke olyan, hogy nem igazán lehet előle kitérni. Ezért gondoltuk úgy, hogy ezt a tengelyességet folytatva építjük a hozzá csatlakozó új részeket.

• Mint írtuk, nem a részleteiben van a gyár építészeti szépsége, így hozzá is nyúltunk. Egyrészt az északi oldalon, ahol az épület erejét veszítve egy alacsony toldalékrész található. Így nem „indulhat" egy ház, ezt a részt lebontottuk.

A művészetek és a tudomány háza a volt kenyérgyárban, és az ahhoz csatlakozó új épületrészekben kerülne elhelyezésre. A tervezéskor a következő alapvetéseket tettük a programmal, illetve az épülettel kapcsolatban:

• A kenyérgyár a városnak nyilván egy ipari emlék, a múltjához tartozik, és inkább szellemi, mint anyagi értéket képvisel. Szépségét nem a részleteiben hordja, ereje a tengelyes szerkesztése, melynek mértéke olyan, hogy nem igazán lehet előle kitérni. Ezért gondoltuk úgy, hogy ezt a tengelyességet folytatva építjük a hozzá csatlakozó új részeket.

• Mint írtuk, nem a részleteiben van a gyár építészeti szépsége, így hozzá is nyúltunk. Egyrészt az északi oldalon, ahol az épület erejét veszítve egy alacsony toldalékrész található. Így nem „indulhat" egy ház, ezt a részt lebontottuk.

Bontottunk funkcionális okokból is. Ugyanis, ha egy 21. századi kiállítótermet akar az ember létrehozni, akkor annak megvilágításra is szüksége van. A két oldalhajó egy-egy szakaszát kibontottuk, hogy megfelelő bevilágítást lehessen biztosítani.

Az építészeti programot funkcionális egységekre bontottuk. Az új épületrészek tagolt kialakításának több oka van:  

• El kívántuk kerülni a monumentális hatást, aminek mindig van egy távolságtartó aspektusa is.

• A környezet egy családi házas környezet, mely fésűs beépítésű. Nyilvánvalóan az épület méreteivel más léptékű, de tagoltságával mégis egyfajta párbeszédet folytat a családi házak beépítési struktúrájával.

• A funkció tagolásával azt is biztosítani akartuk, hogy a különböző funkciók akár külön-külön is működni tudjanak.

• A funkcionális egységek is tagoltak. Mondhatjuk azt is, mintha konténerekből épülnének föl. Ezzel több dologra kívántunk utalni:

• Olyan képet kívántunk „előhívni", amik az emberek a gyár fogalomhoz kötnek. Ilyenek a gyárak udvarában álló konténerek. Az autópályáról az együttes úgy hat, mint egy gyár, s annak udvara. Ez jelenti egyben a gyár, mint emlék fölerősítését, s nem pedig a részleteiben való megőrzését. Úgy gondoljuk, hogy ez a gyárat „erősíti"

• Az „elemekkel" való építkezés a bővíthetőséget, a folyamatos változtathatóságot is sugallja. Világunk összetettségét nem lehet már a statikus szépséggel és „egységgel" kifejezni, az annál jóval bonyolultabb.

• Az épület környezetalakításában is ezt az elvet valljuk. Nincs megnyugtató síkfelület, nincs klasszikusan szép park. Helyette az alapsík mozgása van (a különböző funkciójú udvarokkal) változatos terekkel: pusztán az alapsíkkal kijelölt terek, pontokkal és épületek sarkával határolt terek, és épületekkel kerített terek.

Összefoglalva: Véleményünk szerint Bilbao ideje elmúlt. Ma már a világot nem lehet egy egyszeri építészeti gesztussal, egy szoborral meghatni. A Bilbaóba indított repülőjáratok megszűntek, a múzeumnak „megélhetési" gondjai vannak. A város lakói nem látogatják olyan mértékben, hogy az üzemeltetést legalább kitermeljék. Ma a város lakóit már nem lehet „megajándékozni", az tőle mindig idegen lesz, még akkor is, ha építészek százai nézik meg. Egyszer aztán mindenki látta. Sokkal fontosabb, hogy a város lakói értésék, magukénak tudjuk, és gátlások nélkül vegyék használatba. Olyan épületet kívántunk tervezni, melyre igaz Wittgenstein mondása: „Emlékezz a jó építészet, kiváltotta hatásra, arra, hogy gondolatot fejez ki. Legszívesebben még egy kézmozdulattal is jeleznénk: értjük."

3. ÉPÍTÉSZETI LEÍRÁS

3.1. Funkcionális leírás
Az együttes kialakításánál fontosnak tartottuk az ütemezhetőséget, ezért a tervezési programot négy, egymással összekötött épületegységben helyeztük el. A négy épületegységet a nyugati oldalon egy előcsarnokrendszer köti össze. Ez biztosíthatja a jó ütemezhetőséget, de azt is, hogy a különböző funkcionális egységek külön-külön is üzemeltethetők legyenek.

I. ütem
Az első ütemben kerül sor a kenyérgyár rekonstrukciójára, illetve bővítésére, valamint a színházépület megépítésére. A művészetek háza a kenyérgyárban lesz, illetve egy olyan új szárnyban, mely az északi oldalon a két épület között egy teret hoz létre. Itt kap helyet a Kiállítótér (nagyszabású kiállítások megtartásához) a Galériatér (gyűjtemények bemutatására és kisebb kiállítások megtartásához). Ezek az előcsarnokból közelíthetők meg. A közlekedőből és a kiállítótérből is megközelíthető a büfé.   Itt található  a múzeumpedagógia is. (művészeti oktatáshoz illetve gyermek- és ifjúsági foglalkozások lebonyolításához) Ehhez kapcsolódik a műtermi alkotótér (képzőművészeti tevékenységek számára). Az apartmanok a műtermekhez kapcsolódnak, onnan közelíthetők meg.  A fotólabor a vágószoba a hangstúdió és a digitális archívum is ebben az épületegységben található. A volt liszttorony tetején kilátópresszó van.

Az első ütemhez tartozik még, de már egy külön épületegységben a színházépület. Úgy gondoljuk, hogy ennek van a legnagyobb esélye a „záróra" utáni külön üzemelésre, ezért is fontos, hogy külön épület legyen.  Az előcsarnokból közelíthető meg a kamaraszínpad és annak nézőtere, mely cca. 50 fős. Színpad- és nézőtér (500 fős hallgatóság számára előadó-művészeti rendezvények lebonyolításához) Az első emeleten van a színházterem, mely 500 fős, és kongresszusok plenáris ülésére is alkalmas. A színházterekhez még raktárak, próbatermek és egyéb kiszolgáló helyiségek is tartoznak.

II. ütem
A második ütemben kerülne megépítésre az ismeretterjesztési épület és az oktatási épület. Mindkettő külön-külön is megközelíthető, de az észak-déli közlekedő és előcsarnok rendszerből is.

Az ismeretterjesztő épületben kapott helyet a „Statikus" gyűjtemény bemutatására alkalmas kiállítótér-rendszer, az interaktív ismertterjesztés terei valamint a videó-tér. A süllyesztett udvar szabadtéri tudományos-technikai kiállításoknak adhat helyet. A funkciókat a gyűjteményraktárak egészítik ki.

Az oktatóépület az együttes negyedik eleme, mely a hosszanti „utcából", de külön is megközelíthető. Az épület terei alkalmasak videokonferenciák lebonyolítására. Külön zárt és nyitottabb oktatótermeket is biztosítottunk. Az épületben vannak számítástechnikai laborok, és infokommunikációs szerverhelyiség. A 400 fős konferenciaterem funkcióját a színházterem veszi át, de egy 100 fős kisebb konferenciatermet az oktatási épületben is biztosítottunk.

3.1.Az épület tömegalakítása, külső megjelenése
A funkcionális egységek is tagoltak. Mondhatjuk azt is, mintha konténerekből épülnének föl. Ezzel több dologra kívántunk utalni: Olyan képet kívántunk „előhívni", amik az emberek a gyár fogalomhoz kötnek. Ilyenek a gyárak udvarában álló konténerek. Az autópályáról az együttes úgy hat, mint egy gyár, s annak udvara. Ez jelenti egyben a gyár, mint emlék fölerősítését, s nem pedig a részleteiben való megőrzését. Úgy gondoljuk, hogy ez a gyárat „erősíti" Az „elemekkel" való építkezés a bővíthetőséget, a folyamatos változtathatóságot is sugallja. Világunk összetettségét nem lehet már a statikus szépséggel és „egységgel" kifejezni, az annál jóval bonyolultabb. Épületeinknek dupla „kérge" van a belső egy színes felületű vasbeton, nyílásokkal, nyílászárókkal, míg a külső egy profilith üvegfal. A kettő együtt klímahomlokzatként működik.