építészet : környezet : innováció

A Buda-Vonal települési rendszere és a magyar-országépítés

Kiss József táj- és kertépítész következő tanulmányában érdekes felvetéssel áll elő. Az alapvetően a településrendszer vagy a tényfeltáró munkák ismertetései alapján tett következtetések a meglepetés erejével hathatnak, de értünk már meg történelmi tényeket ismereteink bővülésével megváltozni. Ahogy a címben is olvasható, a szerző nem honfoglalás korról, hanem honalapítás koráról ír.

Minden Buda település névőrzőjének

A szerzőnek egyszerű dolga lenne, ha egy új felfedezés során nem kényszerülne egyre újabb és újabb következtetésekre jutni, amelyek sok esetben nem egyeznek a korábbi hivatalos álláspontokkal. Szerencsére ezek az álláspontok sok esetben - még ha jelenleg ellenkező előjelű értelmezésben is vannak jelen - fordított állásban mégis illeszthető óriási munkák.

1. Nem honfoglalás, hanem honalapítás

Az eddig ismert korszakot jóval megelőző időben, és nem foglalással kezdődik a Magyar Fejedelemségek, majd a Magyar Királyság története és léte. A megállapítások egymással összefüggő ok-okozati rendszerét az ősi eredetű Buda Vonal megléte szinte önmagát magyarázza. Mint a kapuk, amik egymás után tárulnak fel, úgy válnak érthetővé a már megszokott rejtélyek. Nem történészként folytatom kutatásaimat és vizsgálataimat, de mindent - a legalább részben közölt - bizonyítékok sorával támasztok alá.

Három mentségem van:

Az első: eddig nem volt ismert az általam Buda - Vonalként ismertetett, tudtommal a világon egyedülálló, ma is élő, a Svéd Királyság, Aland Autonóm Tartomány, Finn Köztársaság, Lengyel Köztársaság, Kalinyingrádi Orosz Exklávé, Litván Köztársaság, Belarusz Köztársaság, Oroszországi Föderáció, Ukrán Köztársaság, Moldovai Köztársaság, Román Köztársaság, Magyar köztársaság Budapestje, és a Japán Alkotmányos Monarchia és az Oroszországi Föderáció határán lévő, tehát 12 országon át vezető 56 Buda nevű település rendszere.

A második: nem egyedüliként jutok ebben a témakörben hasonló megállapításokhoz, legalább annyi bizonyítottsággal, mint az "eddigi el nem fogadók."

A harmadik: olyan tényekkel mutatom be vizsgálati eredményeimet, amelyek mögött élő települések, ellenőrizhető írások, földrajzi és épített elemek olyan objektív sora és ezeknek olyan történeti és földrajzi struktúrája áll amelyeknek matematikai valószínűsége is csak a valóság szintje lehet.

1.1. 56 Buda 12 ország

Az előző cikkemben részben már ismertetett Buda nevű települések sorában az első az 1873. november 17-én egyesített Óbuda, Buda és Pestből létrejött fővárosunk: Budapest, amely az UNESCO Világöröksége.

Budapest, Duna Panoráma, Magyarország - fotó: CIVERTAN 2008


A Buda települések sorát egy hosszú szakaszon, a Kárpátok keleti oldalán, a Szeret folyó mentén találjuk. Ezek keleti-délkeleti irányba, a Fekete-tenger partjához, az Ókori kikötőhöz, Dnyeszterfehérvárhoz vezetnek, Kisjenő (Chisinau, MDA) érintésével. Bákó (Bacau, ROU) irányába, a csángó főváros felé Buda nevű települések sorával (1, 2, 3) találkozunk. Megfigyelhetjük, hogy a települések területhasználati és -osztási módjai az ősi falurendszert őrzik. Néhány a Kárpátok hágóihoz is felhúzódik, de jellemzően folyóvíz melletti településekről beszélhetünk. Egyedhalma melletti Buda (4) körül Buda település csoportot találunk. A fő Buda települési sor iránya észak felé halad, a Szeret folyót kisérve, majd a Prut folyóhoz Csernyivciig (Csernyivci, UKR).

Buda települések Vaszlótól Csernovicig - kép: Kiss József, Google Earth


A Gyimesi-hágó vonalában Szeret és Buda (7, Buda, Siretel, ROU) településektől délre, a Szépvásár, Jászvásár és Románvásár háromszögben Dzsidafalva, Acélfalva, Szabófalva, Halasfalva, Magosfalva "szolgáltató" települések vannak. Csernovicnál három Buda település is található: a Prut bal partján egy (8) és jobb partján két kisebb (9-10) település a Borsai hágóhoz vezet és védi azt, a Radnai havasok alatt, a három vízgyűjtő medence találkozásánál.

Lemberg, Ilyvó (Lviv, UKR) UNESCO világörökség városától 15 km-re lévő Buda (11) nyugatra, az ország északkeleti kapujához a Vereckei-hágóhoz, onnan Budapestig (HUN) vezet, illetve északkelet felé, elágazási lehetőséggel Kijev (Kijev, UKR) és Minszk (BLR) irányába.

A Pripjaty folyó mellett is van egy Buda (12), de a Kijev körüli háromszög alakzatban (13, 14, 15) és Brjanszk (Brjanszk RUS) még mérsékelten kontinentális városa körül, a Gyeszna folyó jobb és bal partján - az időközbeni előkerülések miatt - is három Buda (16, 16b, 16c) él.

Buda települések Lembergtől azaz Ilyvótól Minszkig kép: Kiss József, Google Earth


Ezen települések meglétére, különösen fontos jelentőségére az elemzéseknél még visszatérünk. Egy Buda (17) után Szmolenszktől keletre 100 km-re találjuk a jelenleg feltárt vonal, északkeleti Buda (18) települését. Érdekesség: csak 268 km-re van Moszkva központjától. Fehéroroszországban is találunk szép számmal Buda nevű településeket, rögtön hármat (19, 20, 21) a Gyeszna folyó mellett; de van egy Buda (22) Vicebszknél és egy másik (23) Minszk fölött is.
A Kijevtől északnyugatra lévő Buda-háromszögtől (Buda 13) Buda (24, 25) a Nyeman folyó közelében, és Minszktől délre 25 km-re Buda (26) és Buda (27) az Olshanka folyónál Fehéroroszországban.

Litáviában Vilnius UNESCO Világörökség belvárosától 20km-re nyugatra, a Tatár tó partján, a híres Trakai várral szemben is van egy Buda (28), de Vilnius körül ezen kívül van még két másik is (30, 31).

Buda települések Minszktől Varsóig - kép: Kiss József, Google Earth


Buda nevű települések Budapesttől (Magyarország) - Skandináviáig - Budáig (Svédország), és közlekedési kapcsolataik - kép: Kiss József, 2015, Nyír - Karta Bt. térképe alapján


A Mazuri-tóhátság északkeleti részén két Buda (32, 33 LTU), majd Kaunas környékén három Buda (34,35,36 LTU), ettől délebbre még egy Buda található (37). A kalinyingrádi oroszországi exklávéban találjuk Buda Ozerót, tehát a Buda tavat (38), ami a településnév megőrzésének szép példája. A tó partján a légi fotón jól láthatóak az egykori település, a házak, telkek nyomai. Az egykori Buda település nevét átvette a tó. A Balti-tenger partjára jutottunk és a Varsó (Warsawa, POL) melletti Buda (39) Lengyelország középső vidékére vezet. A Gdanski-öbölig eljutva is látható az egyedülálló Buda-Vonal történeti és sokrétű fontossága, de az út tovább vezet.

A Svéd Királyságban találunk két Budát is. A déli részen, a Busjon tó mellett a Klaralven folyótól nem messze is megtaláljuk Buda (Buda Eksharad, és Buda Fall 40a) két egymással ölelkező kicsiny települését. Ettől délre, a Wanern-tó északnyugati csücskében, ahonnan a zúgókkal teli Góta folyó a Skaggerák-öböl vizébe ömlik, Liljedal település igen apró részeként, de a térképen mégiscsak az öböl partján: Buda (40b). Skandinávia többi Buda településeként vettem számításba a Boda nevű településeket és azok variációit a Svéd Királyságban: Boda nevű települések 41, 42, 43, 44, 48, 49; az Aland Autonóm tartományban: 45, 45b, 45c, 46; a Finn Köztársaságban: 47 számú települések.

Buda és Boda települések Svédországtól Finnországig - kép: Kiss József, Google Earth


Boda előtagjaként a következő meghatározásokkal találkoztam - alapszintű szótár fordítással, részletezve a 6. képen:

- Svéd Királyság: Norrboda - Északboda, Sörboda -?, Ytterboda - Külsőboda, Overboda - Felsőboda, Söderboda- Délboda
- Aland Autonóm Tartomány: Knutsboda - Ágasboda, Granboda - Fenyőboda, Skogboda - Erdőboda
- Finn Köztársaság: Nyboda (47)

A Svéd Királyságban még Boda (48) és Bodalen (49) is található. Az 50. jelzett Buda szintén egy tó: Ozero Buda, a Japán Alkotmányos Monarchia és az Oroszországi Föderáció határán, Szahalin és Hokkaido között, az Ohotszki-tenger partján, a tengertől egy keskeny földsávval elválasztott vízfelületként őrzi a Buda nevet, egykor kikötőhely lehetett. 

1.2. Az 56 Buda településrendszer sajátosságai és következtések

A Buda települések a Kárpát-medence dunántúli területétől, Budapest központtal, Erdélyen és a Kárpátokon át a Szmolenszk-moszkvai-hátságon és a Mazuri-tóhátságon keresztül a Skandináv-félsziget Középsvéd-alföldjére, Aland és a Finn-tóhátság vidékéig vezetnek. Tehát a Kelet-európai-síkság nyugati felének igen nagy területét behálózzák a települések.

Földrajzi koordináta-rendszerben az északi félgömb 45°-60°szélesség között és 11°38'-34°30' (147°50') hosszúság között fekszenek. Januári-15 C°-0 C°, júliusi 10-15 C° átlag középhőmérséklettel, és 500-1000 mm átlagos évi csapadékmennyiséggel. A szőlő termesztés vonalai 30°-51° szélesség között, e századi értékekkel. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Országos Meteorológiai Szolgálat kutatási eredményét, amely számunkra igen fontos: "a 8. sz. végétől a 12. sz. elejéig mind a levegő, mind a tengervíz hőmérséklete 3-4 fokkal magasabb volt a mainál. Ez tette lehetővé a viking kirajzást, előbb Izland, majd Grönland, később az észak-amerikai kolónia, Vinland benépesítését, az Északi-tenger felfedezését. A 13. századtól az éghajlat hűvösebbé és csapadékosabbá vált."1 Tehát az éghajlati viszonyok a maihoz képest kellemesebb környezeti viszonyokat mutatnak. A Buda települések mindig vízfolyások, folyók, folyamok vagy tavak mellett találhatóak. Tehát a víz, leginkább folyóvíz e közösségek jellemző életviteléhez fontos.

A Buda települések létrejöttének idejét behatárolja a mellettük létrejött települések, fejedelmi központok létrejöttének ideje is. A Kijevet közrezáró háromszögben lévő Budák nem a Kijevi fejedelemség idején, 864-ben és nem is utána jöttek létre, de a Brjanszk melletti három Buda sem a 985-ben alakult szláv település árnyékában élt. Látszólag könnyű lenne a teljes Buda rendszert besorolni a Varég - és Volgai út településeinek sorába, de ennek sok tény mond ellent. Néhány ezek közül: a vikingek első támadásukat az egyesült királyságbeli, az Északi-tenger partján fekvő Lindisfarne kis kolostora ellen tették, 792. július 8-án. A hivatalos állásponttól sem kell eltérnem ahhoz, hogy könnyű legyen belátni: Árpád fejedelem az Etelközben tartózkodott az elődökkel és magyarjaival, mielőtt bejött a Kárpát-medencébe, tehát 845 előtt. Etelköz helyét Bíborbanszületett Konstantin (908-968 ) öt folyó nevével adta meg: Dnyeper, Dél-Bug, Dnyeszter, Prut és Szeret. Tehát azon a területen és túl, ahol - ha rögtön megjelentek volna a kalandos lelkű vikingek - akkor 50 év alatt 56 Buda települést kellett volna létrehozniuk olyan jelentőséggel, hogy ezek mai napig fenn is maradjanak. Ez történelmi összefüggés rendszerben nem valós feltételezés. Ebben benne szerepelne ez esetben Budapest is, aminek e név szerinti létrejöttéről korábbi feljegyzések tanúskodnak, és ezek nem a viking barátainkhoz kötődnek. Egyébként jellemzően a viking kereskedelem Skandináviától a Fekete-tengerig a 10. században terjed ki.

Ahhoz, hogy ilyen hatalmas azonos nevű települések tömege, a saját jellemzőivel együtt létrejöhessen, olyan személyiség szükséges, aki birodalmat vezet és elképzelései nem csak kereskedelmi, de politikai szintű szempontból is fontosnak tartották létrehozni ezt az egyedülálló "település birodalmat." Budapesten Budáról maradt fent a történet, miszerint Buda fejedelem (408-445, ur.: 434-445) Ó-Budán a meleg vizű források felett építette ki központját, amit halála után Attila nagyfejedelem bejárt és vélhetően használatba vett. Buda alakja körül sok a majdnem legendák körébe utaló és az irodalmi alkotások révén is terjedő, megítélését bizonytalanságba vonó kétség, pl. a nevére is irodalmi névadások utalnak. Néhány objektív adat is ellentmond ennek, mint Abu Abdallah Muhammad al-Idrisi, arab geográfus 1154-ben Szicíliában kiadott Világtérképének másolata, ahol "B.d.wär.h = Budavára"2 szerepel. Ahhoz, hogy egy ilyen területi kiterjedtségről beszélhessünk a Buda települések vonatkozásában, Buda társfejedelem Hun Birodalma kellő hátteret biztosíthatott. Tehát a Buda települések létrejötte a Hun Birodalom fejedelméhez Budához kötődnek.

A település nevének fennmaradása csak úgy lehetséges, hogy a fentiek szerint is olyan egyéniségnek kellett lennie Budának, akinek nevére tisztelettel és jó érzéssel emlékeztek és talán emlékeznek ma is vissza. Buda fejedelem, korának nagy politikusa volt, Ruga fejedelem 432-re egyesítette a hunokat, 434-ben Bizánc ellen indított csatát, de ez halála miatt félbeszakadt és utána Bendegúz fiai Buda és Attila társfejedelemként uralkodtak. A 435-ben kötött Margusi béke, a hadi sikerek, a 443-as "Anatolius első békéje" is mutatja Buda fejedelem nagyságát. Buda halála után 8 évvel Attila nagyfejedelem is elhunyt. Tehát 56 településnév a nagy hun uralkodó nevének őrzőjeként maradt fenn 1560 éven át.

A településrendszer létrehozásának célja Budapest, Buda fejedelmi központtal, az Erdélyi-medencén keresztül a Kárpátok keleti oldalán elsősorban védelmi szereppel alakult ki. A Buda településcsoportok a hágókat védték, hiszen a Kárpátok védelme kívülről, a sík területen lehetséges volt. Az innen É-ra és K-re vezető útvonalakon a Birodalom részben védelmi, részben kereskedelmi jellegű fejlődés során alakulhatott tovább. A svédországi "Budák" létrejöttéhez bizonyára fontos adalék Birka, Björkö (~Nyírfa, SWE) a jelentős viking kereskedelmi központ településén előkerült tarsolylemezként azonosított és egyéb Árpád-kori lelet előkerülése.3 Ugyanakkor az előkerült leletek nem lehetnek biztos kormeghatározók a Buda telepekre nézve, hiszen nehéz elképzelni, hogy a vikingek színrelépése után beengedtek volna - bár baráti - másik hatalmat. A helyek - valószínűleg - folyamatosan alakultak ki a Hun Birodalom távoli összekötő állomásaiként.

A Kijev környéki leletek alapján mutatott rá Fettich Nándor az ottani kovács központ valószínűségére. Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy minden más árucikken kívül jelentős kereskedelem folyt az "acélgyártás" szükséges anyagaival. Jól érzékelhető a Budákat összekötő vonalak útja, egyrészt a Falun bányászott - és most svédül mondtam: Falun (SWE) ókori bányahely -
és a kikötők közötti összefüggés is. A telepek a vikingek kerek földváraitól távolabb estek, bár még talán egy utcanév is őrzi kapcsolatunkat itt is, Göteborggal szemben Sæby városában a Bodavej azaz Budaút név. A XI. században sorvadhat el a vikingekkel közös vállalkozásunk. Tehát Buda települések kereskedelmi vonalait a IX. században vikingekkel együtt használtuk.

Megfigyelhető, hogy a Buda településcsoportok, mellett ma nagyvárosok vannak. Budapest fővárosának központi szerepkörére még visszatérünk, de jellemzően olyan nagyvárosokat találunk mint: Bodzavásár, Bákó, Románvásár (ROU), Kisjenő (MDA), Csernovic, Kijev (UKR), Brjanszk, Szmolenszk (RUS), Minszk, Vicebszk (BLR), Vilnius (LTU), Varsó (POL). Tehát a folyamatos használattal Buda települései létrehozták közelükben a nagyvárosokat.

1.3. Buda települések és a Kárpát

Természetes védelmi, igazgatási és kereskedelmi, egyáltalán az együvé tartozó nemzetségi és azok területi részeinek működéséhez szükséges és ennek alapján fennmaradó kapcsolati rendszer. A Moldovai Csángó területtel együtt a Buda települések a Kárpátok hágóit védték első sorban, és azokon keresztül biztosították az ellenőrzött forgalmat Erdély belső területeire.Ezek a vonalak további összeköttetést biztosítottak a terület központján lévő Budatelekkel és
az Erdélyi-medence minden fontos székely településével, valamint a nyugati részekkel és hágókkal. A Szilágyság, Biharerdő és Bánság-hegyvidéken túl, a hágókon - köztük a Király-hágón - is átjutva a közelben már a Magyar-Alföld, az eurázsiai sztyteppe legnyugatibb területe.

Ebben a Kárpátok ölelésében kialakult hatalmas belső medencében, mint láttuk, nem csak a keleti részek védelme, hanem a fejedelemség és fejedelemségek szempontjából is fontos termelési, bányászati (vasérc, arany, stb.) kereskedelmi tevékenységek folytak. Tehát a Székelység léte nélkül nem működőképes a hatalmas Hun Birodalom ezen területe.

1.4. Buda és a Hét Nemzetségfő települései

Itt is, mint az egész témakör tárgyalása során, hangsúlyozom, hogy nem statikus állapotokról, hanem egymásra épülő és fejlődő, néha "visszahúzódó" folyamatról van szó. Az Attila Hun királyunk székhelyének lehetséges meghatározását korábbi írásomban megadva4 és a továbbiakban azt követve, fontos időszak számunkra Buda és Attila társfejedelmek időszaka. Buda, Attila ordujától, a Maros vidékétől, kellő, de elérhető távolságban a Duna jobb partjára helyezi székhelyét. Ez nemrég még római terület volt, hiszen a rómaiak 433-ban adták át szerződéssel Pannoniát a hunoknak. Ó-Budán kereshetjük ezt a központot. A hét magyar nemzetségi terület megoszlását figyelve, egyértelmű, hogy a Megyer, Nyék valamint Keszi nemzetségek területeinek koncentrálódása figyelhető meg itt a Duna két partján, mint ma is. Tehát a Megyer, Nyék, Keszi, Jenő nemzetségek vezetői, a Hun fejedelmi Buda mellettiek.

Buda-Vonal kapcsolata Erdélyen át a belső Kárpát-medencével - kép: Kiss József


1.5. A Hét Nemzetségfő területi kapcsolatainak rendszerének vizsgálatairól

A nemzetségfőkhöz tartozó területek - települések - vizsgálatánál a "direkt grafikus módszert" használtam, amely lényeges részeként először a települések közötti forgalmi rendszert vizsgáltam.


Honalapítás kori Nyék-Megyer nemzetségek településeinek közlekedési kapcsolatrendszere - kép: Kiss József


Honalapítás kori Kürt-Gyarmat nemzetség településeinek közlekedési kapcsolatrendszere - kép: Kiss József


Ennek során alap kiindulásként a Kazahsztánban ma is szépen látható jelenséget követtem. A sztyeppén a közlekedési vonalak hosszú időn keresztül megmaradnak és ezek lényegében nyílegyenesen vezetnek, egy-egy ház, jurta, kút pontjaihoz, vagy a távolba, mint például e területen száz kilométereken át, egészen Beket-Ata nekropoliszához. Ennek a csillagháló rendszernek érdekesége - mint az emberi agy neuron sejtjeinek kapcsolódásai -, hogy szinte végtelen variációs lehetőségekkel rendelkezik. Nem csak az ősi eredet révén, de egyszerűen a sztyeppei (lovas) közlekedés sajátossága miatt, és annak logikus ismétlődését, használatát joggal feltételezve követtem ezt a rendet.

A Nyék nemzetségi rendszer a térképen jól áttekinthető, az ország egységét befoglaló hálózatot, fő közlekedési, tehát átvitt értelemben ebből adódóan fő szervezési irányítói szerepkörrel ítélhető meg. A Megyer nemzetség telepei olyan tömörülésekben helyezkednek el, ami arra utal, hogy négy lényeges körzetben települ. A többi nemzetségi területet hasonló módon vizsgálva megállapítható, hogy Megyer lényegében rövid szakaszos kapcsolódásokkal vagy végpontként, irányító központokkal egyértelműen Nyék alapvető hálózatára épül. A nemzetségek jellemző használathoz kötődő földrajzi területegységeken fordulnak elő. Tehát a Megyer nemzetség központi, és a Nyék nemzetség alapszerepű a belső medencében.

1.6. A Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi nemzetség szerveződése

A hét nemzetség területi elhelyezkedésének vizsgálata előtt fontosnak tartom, hogy tegyek egy kis kitérőt a hetes szám jelentőségére. Czeglédi Katalint idézve: "A hétnek nem az a lényege, hogy a hatnál eggyel több. Természetes, hogy a hét számnév és a hét 'egy heti időtartam' főnév összefüggenek. A gondolkodás és a jelentés oldaláról nézve, a fázisonként hét napot kitevő, négy fázisból álló Holdhónap nemcsak tele, teljes, egész hanem kerek is, olyan mint a forrás, a mag. A Hét törzs pedig akár katonai- politikai alakulat, akár nem akkor teljes és erős, ha azt a természet mintájára hozzák létre."5

Jankovics Marcellt idézve: "'A hol volt, hol nem volt' az örök körforgás jin-jang elvű tömör megfogalmazása. A 'hetedhét ország' elnevezés a hétrétegű (hét planéta szférájú), hét irányba kiterjedő (a négy égtáj, valamint a zenit, a közép és a nadír által meghatározott) világunkra vonatkozik. Altaji népek az eget sátornak képzelik, a csillagokat pedig a sátorszövet lyukain áttetsző fényeknek. Szögcsillag = Sarkcsillag."6

A további tér vizsgálat túl az újhold, első negyed, teliold, utolsó negyed negyede osztáson a térkép egyértelműen mutatja, hogy mind a hét nemzetség "együttállva", négy körzetben található. Ez a négy körzet lényegében a mai hivatalos magyarországi nagytájak szerint is könnyedén értelmezhető: 1. Alföld, 2. Dunántúli-dombság, 3. Dunántúli-középhegység és Északi-középhegység, 4. Kisalföld-Alpokalja (és a Csallóköz Szlovákiában).

A 7 Nemzetség 4 régiója összhangban a Világ Rendjével - kép: Kiss József


A nemzetségek elhelyezkedéseinek szerkezete azt is mutatja, hogy bizonyos differenciálódásra is következtethetünk, tehát az egységes és egyenlő szabadsággal rendelkezők között, feltételezhetem a nem egyenlő kötelességeket, köteles vagy ilyenné alakult tevékenységi köröket, ami a fent említett rétegződés szerint is valószínű. Tehát a hét nemzetség négy ország-régiója a világ és a közigazgatás rendje.

1.7. A négy régió közlekedési rendszerének ellenőrző vizsgálata

A négy régió közötti valósrendszer csak akkor működőképes, ha a valóságban is bejárható a felrajzolt vonalháló. A vizsgálathoz - mivel minden változáson ment át, a vízfolyások, vízfelületek is (elég utalni az általam figyelembe vett Ecsedi láp egykori kiterjedésére) - az egykori átkelőhelyek vizsgálatát választottam. Ennek az az alapja, hogy az átkelőhelyek egyrészt közlekedési kapcsolódási helyek, másrészt - bár változnak a természeti adottságokkal együtt - olyan helyeken alakultak, ahol ezek a természeti adottságok viszonylag állandónak mondhatók. Így - bár bemutatni ezen a felületen csak részvizsgálatot tudok - minden vonalat megvizsgáltam a jelenlegi állapoton végigvezetve a Google Earth térképre vetítve. Az eredmény meglepő volt: 95 százalékban 5km-es körzeten belül ma is híd vagy rév működik, de nagyjából 70 százalékban a települések központjait összekötő, 100 km-es vonalak közvetlen közelében ott vannak ezek most is. A Kis-Balaton közelében, Fenékpusztánál a nádasba vezető út ugyanott van, az áthelyezett új út kissé távolabb, de a híd már ismét ugyanazon a vonalon. Tehát a nemzetségek közötti grafikus kapcsolat valós, ma is lehetőség.

Átkelőhelyek vizsgálata (Nyék - Budapest, Nyékinca - Nyék között) kép: Kiss József


1.8. A 4 régió és a Buda településrendszer

A négy ország régió kialakulásával az alapvető hetes rend felborulni látszik. Ha jó magyar szokás szerint nem adjuk fel, akkor megvalósíthatjuk a lehetetlent: a hét nemzetség négy régióban = 28 egység, tehát 7x4=28, de matematikailag folytatva ez úgy igaz, hogy 4+3=7 tehát a négy hét nemzetségből (Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi) álló régió + együtt a székelyekkel az Erdélyi-medencében + a Buda vonalak népe északra és keletre + a Budához tartozók egyként, esetleg köztük pl. Szabolcs = 7, tehát helyreállt a világ rendje.

Meg kell jegyezni, hogy sem a rómaiak, sem más úgynevezett hódítók nem léphettek fel a helyi népesség kiírtásával, hiszen saját létüket tették volna lehetetlenné. E helyett inkább az itthon lévőkhöz beolvadással számolhatunk. Népünk bizonyára az amúgy is rokon hun és avar rokonsággal együtt élő folyamatosságban érte meg a szintén rokonként behívott és fogadott Árpád fejedelem bejövetelét.

Mint ahogyan az leolvasható a térképi vizsgálatokról és a jelentős régészeti leletek is azt bizonyítják - pl. az Avar- és a hét nemzetség településeinek sírjai -, hogy mozaikszerűen éltek egymás mellett vagy egymást követően is a településeiken. Ezzel azt is fel kell vállalnom, nem csak egyedüliként - ide értve a régmúlt krónikásokat is -, hogy a Szarmata és Szkita időkre kell visszavezetnünk a Kárpát-medencébe érkezésünket a 7 = Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi nemzetséggel és velük együtt az önálló, de összetartozó Székely önálló nemzetséggel együtt (Nem akarom fetisizálni a hetes számot, de könnyen adódik a négy régiós egységhez három, azaz pl. a Székely-Csík-Csángó egység, így hétként).

Egyébként nagyon egyszerű a fentieket belátni, mert a hét nemzetséget nem a hunok, nem az avarok hozták magukkal, de nem is Árpád fejedelem, hiszen ő rokonokat hozott magával akiknek központi településeit lényegében a Duna mellett ismerjük és vitézeket. Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi településhálózatot létrehozni: idő. Tehát a világ rendjében él a hét nemzetség a székelységgel együtt honalapítók, a szarmata és szkíta időktől és az időközben csatlakozó hunok, avarok nem a történelem forgószínpadán tűntek el, hanem beolvadva részesei lettek az ország építésének és védelmének.

1.9. Lengyel barátság és a Buda-Vonal

A lengyeleket mi lengyeleknek hívjuk, és ez fontos nekünk. Nem csak azért, mert hagyományos barátság köt össze minket, hanem mert csak mi hívjuk így őket. Mások Polak és Poland kifejezéseket használnak. A Buda-Vonalak idején - Buda halálához viszonyítva 1560 évvel ezelőtt - még 'lendzianok' önálló nemzetsége 966-ban csatlakozott a Piastokhoz, akik a Polánok vezető rétege volt. Ezt az időt őrzi nyelvünk. Tehát a Lengyel megszólítás is őrzi a Buda- Vonal menti, min. 1560 éves barátságunkat.

Lengyelország, Mazuri-tóhátság, Goldopivo - fotó: Semu, Wikipedia 2008.



1.10. Szent István

Szent István (970-980-1038. augusztus 15.) előtti időkből ki kell emelnünk Géza fejedelem (945-997) Pannonhalmi kolostor alapítását, amire Szent István hivatkozik az 1002-ben írt Pannonhalmi Kiváltságlevelében "Szent Márton monostorát még szülőatyánk kezdte és mi fejeztük be." Szent Márton térítését valószínűleg Pannoniában sem nélkülöztük. Másrészt igen fontos, hogy - az előbbiek ismeretében érdekesen négy dombon elhelyezkedő városban - négykaréjos templomot épített Székesfehérváron, ott, ahol megkoronázták. Ez a hely a négy országrész központjában, mintegy semleges, de legfontosabb hely. Itt alakítja ki Szent István a keresztény állam központját, és a közelben van Veszprémben a Királynéi város is.

Ez a hely, ahol a Szent Királyunk az addigi világ rendjébe is illően, de új keresztény államot hirdet, és később Szent Imre herceg halála után ajánlja fel a Szent Koronát, ami az ország megszemélyesítője, Szűz Máriának. Egyébként Ferenc Pápa 2013. október 12-én Szűz Mária Szeplőtelen Szívének oltalmába ajánlotta a világot, és legutóbb Erdő Péter bíboros ajánlotta nemzetünket Szűz Mária Szeplőtelen Szívének.

Regina Hungariae, Regnum Marianum, Magyarország Boldogasszony Országa - kép: Kiss József


Tehát az ország geometriai és regionális területeinek középpontjába alapítja Szent István központját a Fehér Királyság (Fehér Magyarok) királyaként, és ajánlja Szűz Máriának.

 

Záró fejezet: Rovással írt magyar nyelvű keresztelő áldás a Nagyszentmiklósi Kincsen

Gizellával - II. (Civakodó) Henrik leányával - 996-ban tartotta esküvőjét Szent István, amikor III. Ottó császártól nászajándékba kapta a Szent Lándzsát. Szent István első pénzén - Lancea Regis - megjelenik a Szent Lándzsa, amely véleményem szerint nem egy templom, hanem a Szent koronánk rajza. Ha templomként próbálnám értelmezni a rajzot - ami az arányok miatt is nehéz, hiszen nagyon nyomott lenne -, akkor egy több kupolájú, bizánci templomot kell látnom, de ezt nem tartom valószínűnek, sem az ábrázolás, sem a jelentéstartalom miatt. Sok vita folyik a Szent Koronánkról, lehet, hogy egy újabb szempontot adtam ehhez.

Úgy vélem, lényegi közlendőként jelenik meg a III. Ottótól kapott Szent Lándzsa és - mások szerint is a Nagy Károllyal temetett - a visszakapott Szent Korona. Ez a koronázást és királyságának kezdetét hirdető érem utáni lehet a "Stephanus Rex", a Szent István érem. Ezek az érmék érdekes módon északra vezetnek, mégpedig Skandináviába. III. Olof Eriksson (Olof Skötkonung) (980-1022, ur.: 994-1022) az első svéd keresztény király, ő és fiai egyesítették Svédországot. Fiatal korában viking harcos volt, és első pénzét Sigtuna városában verette. Amellett, hogy kortársa volt Szent Istvánnak, az északi kereszténység első kiépülő bástyája lett uralkodó a személyében, Szent Istvánnal együtt és I. Vitéz Boleszláv (967-1025) lengyel fejedelemmel, akit 1000 tavaszán koronázott meg III. Ottó császár, és kapott tőle Szent Lándzsát (valószínűleg mását) ez alaklomból.

Tehát az északi szövetségre sokkal erőteljesebben gondolhatunk mint eddig. Olof Skötkonung és Szent István pénze, talán egy ötvös munkája, hiszen mint két tojás, oly egyformák. Azonos időben, azonos helyen és összehangolt politikai szándék megnyilvánulásaként kellet, hogy megjelenjen. Regia Alba feliratot szerintem nem a Bajor pénzek feliratának a Regina átértelmezésével, hanem önmagában kell értelmezni, tehát összefüggésekben: Magyar Királyság (a civitas államot is jelent) és Fehérek Királya.

Szent István és Olof Skötkonung királyok pénzei és a Lancea Regis vizsgálata - kép: Kiss József


Szent István pénzén van egy jel, amelyre László Gyula7 hívja fel a figyelmet. Ez egy rovás. Az érdekes az, hogy ez a rovás a nagyszentmiklósi kincs több darabján is megtalálható. A nagyszentmiklósi kincs rovás értelmezéshez a közeli, jelzett régió miatti érdeklődésem vezetett. Csak röviden, hiszen a rajzomon részletezem: a kincsen lévő rovás - Turul Utódja - Árpádhoz, illetve a Turul nemzetséghez vezet. Ez a felirat 5 esetben (Hampel számozás szerint: 9-10-22-23-17) fordul elő tudomásom szerint, hiszen csak fotó alapján vizsgálhattam.

A másik felirat a Hampel 8. számú "csészén" található rovás. Erről László Gyula leírja, hogy a csészéhez utólag került forrasztásra a rovásos rész. A kincs kormeghatározása: avar kori, 7-10. század közötti. László Gyula Szent István királyi ötvöseihez köti a már említett jel azonosságok összefüggései alapján.
A feliratot értelmezve, Kárpát-medencei rovással (7-11. sz.) a következő sor tűnik elő:

+ J GH + INTEDP + NVDP + DSOV +

azaz balról jobbra olvasva, magyarul valószínűleg a legkorábbi keresztény szertartási emlékünk olvasható: szent-e jegy-amen-védelmeződ-szent-neve-amen-ez a szó-szent (intésed). Tehát magyar írásunk is és liturgiánk is korábbi, mint eddig bizonyítani lehetett.

Magyar nyelvű keresztelő szertartás szövege rovással a Nagyszentmiklósi Kincsen - kép: Kiss József


Megjegyzés:

A kincslelet a fenti megállapítások szerint családi leszármazás szerinti örökléssel került egybe, az örökösre hagyományozva az elődök - szerintem ereklyeként tisztelt - ezen a módon összetartozó tárgyait. László Gyula még Szent István korából feltételezett ötvösmunkát is a kincsen, Bálint Csanád a legkorábbi 17. számú ivókürtöt (fejedelmi jelvény ) a 7. századi közép avar korba helyezi, míg a legkésőbbit, a 2. számú korsót a 8. század elejére helyezi.8 Az ötször előforduló rovást azonosnak tekintettem, mert a különbözőséget az N szárának iránya okozza, de ennek helyzete az értelmezés szerint véletlenül változó. A nagyszentmiklósi kincsre 1799. július 3-án találtak rá és Budapesten Boráros János városbíró vette meg a kereskedőktől a Pestre jutott darabokat. I. Ferenc Magyar király - úgyis mint
II. Ferenc Német-római császár - utasítására került Bécsbe őszre, a Császári és Királyi régiségtárba biztonságos elhelyezés céljából, mivel Pesten a Nemzeti Múzeum, gr. Széchenyi Ferenc jóvoltából csak 1802-ben épült.

Kiss József táj - és kertépítész


Jegyzetek: 

1 Országos Meteorológiai Szolgálat: Elmúlt évezred éghajlata, 2015. 
2 Szentpéteri József: Kutatások Solt-Tétel hegyen 2005-2013 (Dr.Miklós Zsuzsa emlékének), Castrum Tetel Program.
3 Fettich Nándor: A honfoglaló magyarság fémművessége, Budapest, 1937.
4 Kiss József: Honfoglalás kori településrendszerünk, Attila, Hun nagyfejedelmünk székhelye, 2015. 
5 Czeglédi Katalin: A magyar őstörténet és a nyelv, Mikes International XII. évf. 4.sz. 2012, 772, 775, 779.
6 Jankovics Marcell: Ahol a madár se jár, Tizenkét év hét tanulmánya, Pontifex kiadó, 1996.
7 László Gyula, Rácz István (Helsinki), A nagyszentmiklósi kincs, Budapest, Corvina, 1977.
8 Bálint Csanád: A nagyszentmiklósi kincs, Balassi Kiadó, Budapest, 2004.

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »