A Budai Vár – Építészeti konferencia a Nemzeti Hauszmann Tervről

@lecsó: Azt hiszem, a Budai Várpalota és a Szent György tér jövője (hogy továbbra is kulturális célokat szolgálnak, avagy kormányzati negyed lesz belőlük) nem éri el a legszélesebb nagyközönség érdeklődésének küszöbszintjét. És ez nem feltétlenül baj. A demokrácia nem arról szól - még a svájci, közvetlen típusú sem -, hogy a népet kérdezzük minden eldöntendő ügyben. Arról viszont igen, hogy a szakmai szempontok érvényesüljenek, egyrészt hierarchikus, másrészt demokratikus úton, tehát a szakmai ellenvélemények megvitatásával, tisztes megválaszolásával és figyelembevételével. Hogy ez sikerül-e a Vár esetében? A tegnapi gyorskonferencia sokat ígérő volt, érdekes szempontok, tanulságos régészeti és egyéb tények merültek fel. Sajnos azonban a Hauszmann Bizottságból senki nem szólt hozzá - legalábbis negyed háromig, a második szekció végéig, ameddig maradhattam. Reméljük viszont, hogy a jövő heti, május 11-12.-i konferencia legalább olyan rugalmasan ad majd módot az észrevételek kifejtésére, ahogy a tegnapi. Mert például az én előadásomat ízekre szedték: az egyet nem értő, főbb bírálók: Marosi Ernő, Magyar Károly, Ráday Mihály, de megjegyzést tett N. Kósa Judit is. Nem baj, nagyon helyes, ez az út.

Amúgy interjú Lányi Andrással: http://ligetmuhely.com/szirmai-panni-a-nyilvanossag-tere/ Benne klassz képek a Ligetről.

@Pákozdi Imre: Nem tudjuk, mekkora az érdeklődés, illetve mekkora lehet, ha letesszük az átlagember elé, mint fontos témát.Bármekkora is, erkölcsi kötelesség egy ilyen jelentőségű projektet népszerűsíteni, hiszen a Vár szimbolikus helynek van elkönyvelve - teljesen helyesen, mert kiválóan reprezentálja a vegyesen alakuló magyar történelmet.A kötelességen túl komoly önvédelmi eszköz is, ami hozzásegíthet, hogy ne történhessenek meg olyan őrületek, mint a múzeumi negyed, amit Bécsben, Prágában, bárhol Európában senkinek a hatalomból nem jutna eszébe kitalálni, hiszen tudná, az ötlettel együtt ő maga is azonnal megbukna - köszönhetően a civil társadalom fejlettségének és az ebből következő instant reakciónak. Egy fokozatosan szegényedő országban, ahol a politika a magánszféra legkisebb zugaiba is igyekszik behatolni, érthető, ha valaki apatikus lesz a közügyek iránt. Ez különösen olyan helyzetekben probléma, amikor múzeumigazgatók állnak a betonlobbi élén, a hatalom pedig a téma jellegéből kifolyólag könnyedén áshat újabb árkot a velünk vagy ellenük, nemzetiek-idegenek szlogenek mentén. Márpedig egy ilyen gőzhengerrel pusztán szakmi alapon, az érdeklődők kisebbségére támaszkodva elég nehéz megküzdeni - ha hagyjuk, hogy lendületbe jöjjön.A Vár-projekt optimális esetben egy hatalmas városrendezési koncepció egyik eleme lehetne (NG-helyszín révén kapcsolódna a Zoboki által felvetett múzeumi vonalra, ami a Városliget rendezéséhez vezet, ami továbbléphet Rákosrendezőhöz illetve a Nyugati részleges beásásához, míg a másik múzeumos szál a Józsefvárosi pu és a Ganz-telep megfejlesztésének kiindulópontjaként szolgálna). Ez pedig így már erőteljesen része a budapestiek mindennapjainak, azaz semmiképpen sem szabad engedni, hogy nemtörődömségből, fáradtságból illetve a hatalom manipulációi miatt nélkülük, a fejük, a fejünk felett döntsenek azok, akik szeretnének mindenről dönteni.A múzeumi negyed szépen rámutat, hogyan lehet egyéni nagyravágyás illetve korporatív hatalmi elnyomás és megfélemlítés révén mind a közéleti, mind a szakmai nyilvánosságot eliminálni egy döntési folyamatból. Ez pedig azt az axiómát bizonyítja, hogy démosz nélkül nincs demokrácia - se szakmai kompetencia. Tehát amikor megkérdezzük a keményen dolgozó kisembert, hogy mi a véleménye, akkor azt nem azért tesszük, hogy megtudjuk, a dór vagy a ión oszlopot szereti-e inkább, hanem azért, hogy ne mocsárra, hanem sziklára építsük azt a várat.

@Pákozdi Imre: Tisztelt Pákozdi Úr!

A párbeszéd elindítását én kezdeményeztem a Magyar Építész Kamara képviseletében 2014. december közepén. Ennek következményeként 2015. január 15-én a Miniszterelnökséggel közösen határoztuk el, hogy április 10-én tartunk egy nemzetközi konferenciát ebben a témában. Mivel nemsokára az MMA is csatlakozott hozzánk, ezért döntöttünk a közös, kétnapos május 11-12-i megrendezés mellett.

A lényeg az, hogy a párbeszéd és az együttgondolkodás elindult, és nem csak május 6-án, hanem 8-án a BTM-ben és 11-12-én a Várkert Bazárban is lesz nemzetközi konferencia.

Eltér István

a MÉK alelnöke

@E.I.: Kedves Eltér István, 

Nagyon jó, hogy Ön és a MÉK már tavaly decemberben kezdeményezte, hogy a Hauszmann Bizottság vitassa meg az általa elhatározott dolgokat a szélesebb szakmai és civil közvéleménnyel. Ennek a párbeszédre való hajlandóságnak azonban hónapokig semmi jelét nem tapasztaltuk. Ezért intézte Önökhöz budapesti polgárok egy csoportja idén április 8-án a fentiekben már belinkelt felhívást:

"Budapest és a nemzeti történelem emlékeinek megőrzése mellett elkötelezett minden állampolgárnak joga, hogy megismerhesse a Budai Vár és a Palota újjáépítését, funkcióváltását érintő terveket. Az utóbbi hónapokban több, egymásnak ellentmondó építészeti, urbanisztikai, kultúrpolitikai és kormányzati elképzelés látott napvilágot. A munkálatok már folynak, anélkül, hogy a terveket a nyilvánosság és a független szakértők megismerhették volna, hogy nyilvánosan kifejthették volna a véleményüket. A tervek megvalósításának költségével kapcsolatban sem látni tisztán: már eddig is nagyságrendjükben eltérő kormányzati kötelezettségvállalásokról esett szó. A Várral és a Várnegyeddel kapcsolatos kormányzati tervek állítólag a legfontosabb magyar közgyűjtemények sorsát és a magyar tudományos kutatások kiemelkedő jelentőségű kutatóintézeteinek elhelyezését is érintik ...

... A magyar kultúráért érzett felelősségünk tudatában arra kérjük a Nemzeti Hauszmann Terv Társadalmi Testületének tagjait, hogy tegyék közzé és tárják a szakmai közvélemény elé a terveket. A budai Vár, az egykori Királyi Palota sorsa nem titkolni való nemzetbiztonsági ügy, hanem régészeti, műemlékvédelmi, urbanisztikai, építészeti, kultúrpolitikai és társadalmi kérdések sokaságát veti fel, amelyekről – minthogy mindannyiunkat érint, mindnyájunkra tartozik – nem lehet zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kirekesztésével tárgyalni.

A Kezdeményezés ülései, rendezvényei nyilvánosak. Időpontjukról és témájukról rendszeresen tájékoztatjuk majd a sajtót és az érdeklődő közönséget."

A fenti felhívás írói - a Párbeszédet a Várért Kezdeményezés alapítói - ilyen rendezvényt hirdetnek máj. 6-ra, fél 11-re, az Arany J. u. 32-be. Kérem, jöjjön, jöjjenek el, szóljanak hozzá. A nyitás örvendetes jele az Önök, máj. 11-12-re meghirdetett konferenciája is, amelyen sok más érdeklődőn kívül, gondolom, a Kezdeményezés résztvevői közül is többen részt vesznek. 

Üdvözlettel

P. I.