A budapesti Várkertbazár épületegyüttesének rekonstrukciós bővítése

Tervezők: Bánáti Béla és Hartvig Lajos (Bánáti Hartvig Építésziroda)

Összegzés, helyzetjelentés

Irodánk 2002 júliusa óta foglalkozik a Várbazár tervezésével.
Az első engedélyezési terv 2003. szeptemberében került benyújtásra. Az épületegyüttes egyes szekcióira, így az irodaépületekre, a parkoló- és technológiai szintekre, a konferenciateremre, valamint a vízhordólépcső felújítására, illetve a Bazársor és a Gloriett műemléki helyreállítására készült terv 2004. januárjában elvi építési engedélyt kapott. A felsorolt szekciókra várhatóan még az idén végleges építési engedélyt fog kapni a beruházó.

A jelenleg engedélyeztetés alatt álló dokumentáció a felsorolt épületegységeknek az építési hatóság kikötéseinek figyelembevételével elkészített terve, amely akár önálló egységként is kivitelezhető és üzemeltethető, azonban minimális változtatásokkal a később engedélyezésre kerülő központi szekcióhoz kapcsolható. A leírás egyes, koncepciót érintő részeiben található, vendéglátásra, kulturális tartalomra vonatkozó utalások ezen második ütemben elképzelt szekcióra értendők. A jelenlegi terv feltételezi és egyben fölvállalja a terveken, vázlatokon és látványterveken bemutatott, mélygarázs és teraszszint közötti beépítést, amellyel kiteljesedik az épületegyüttes.

A központi épületrész, azaz a teraszszint alatti kulturális és vendéglátási szintek továbbtervezése, átgondolása - az érvényben lévő RRT előírásainak megfelelően - jelenleg is folyik. Az e szekciót ábrázoló terveket irányadóaknak tekintjük egy későbbi, valamivel nagyobb bruttó szintterületi mutatót megengedő szabályozás alapján készült tervhez is.

Építészet

1. Előzmények

Irodánk 2002 júliusában kapott megbízást a Foundation Kft-től a budapesti Várkertbazár épületegyüttesének rekonstrukciós bővítése hasznosítási tanulmánytervének elkészítésére.

---

---

Az Ybl Miklós által tervezett, világörökség részét képező páratlan műemlék együttes gazdag építészeti előzményekkel rendelkezik. Az előzetes adatgyűjtés során áttanulmányoztuk a Várgondnokság Kht. tervtárában, a Központi Tervtárban, a Szabó Ervin Könyvtár archívumában fellelhető eredeti tervanyagot, valamint az évtizedek során készült különböző szintű átalakítási tervjavaslatokat. Az előzménytervek sorában fontos dokumentációnak tekinthető a KÖZTI által 1998-ban az Északi pavilon eredeti Ybl terveknek megfelelő állapotban történő rekonstrukciójáról készített engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció, amelyet a Megrendelő, a Várgondnokság Kht. bocsátott rendelkezésünkre. A terv részbeni felhasználásának engedményezéséről a KÖZTI-vel a Várgondnokság és a Foundation Kft. bevonásával meg kell állapodni.

Az átalakítás, valamint a rekonstrukciós munkák szempontjából nagy jelentőségű forrásanyag a Hild-Ybl alapítvány, Bor Ferenc által készített tudományos dokumentációja. A bőséges előzményanyag ellenére komplett felmérési terveket eddig senki nem készített az épületekről, ezért a tanulmányterv készítését az eredeti tervek, valamint a föllelhető, különböző színvonalú részfelmérések alapján kezdtük el.

---

---

A 2002 augusztusában készült koncepciótervet egyeztettük a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal képviselőivel. A Hivatal emlékeztetőben rögzített álláspontja szerint a terv koncepciója a műemléki elvárásoknak megfelelő, a munka tehát a tervben meghatározott irányban folytatódott. Időközben a Foundation Kft. és a Várgondnokság Kht., mint a Várbazár kezelője, előszerződést kötött az épületegyüttes hasznosítására, amely az építési engedélyezési tervvel válik véglegessé. A Foundation Kft. megbízásából a generáltervezési munkákat, az előkészítéseket, valamint a szakági tervezéseket az SNC Lavalen Pingat Magyarország Kft. kezdte el. Elkészíttették a telek és az épületek geodéziai, valamint a teljes épületegyüttes 1:100 szintű építészeti felmérését, a talajmechanikai, statikai állapotrögzítő- és hidrogeológiai szakvéleményeket.

A Várgondnokság Kht. közvetlen megbízásából a Főmterv elkészítette a tervhez kapcsolódó közúti feltárást szolgáló rámpa engedélyezési terveit, valamint a közműkapcsolatok vizsgálatát. A továbbfejlesztett, 1:500 - 1:250 szintű vázlattervvel 2003. 05. 12-én a KÖH-ben tartott második egyeztetésen szintén hozzájáruló állásfoglalás született, aminek eredményeképpen elkészült az átalakítás legfőbb paramétereit, alapelképzeléseit rögzítő ún. Alapterv (Basic plan). Jelen terv az Alapterv továbbfejlesztett változata.

2. Tervezési program

A hasznosítási elképzelés alapvetése a hely szelleméhez illeszkedő rendeltetés, amely részben a vár turista forgalmára épül, de a hétköznapi, budapesti járókelő számára is mindennapos, természetes életteret jelent. A munka kezdeteitől fogva mind a beruházó, mind a hasznosításban, marketingben tevékenykedő szakemberek multifunkcionalitásban gondolkodtak, ahol erős kulturális töltettel rendelkező, részben közfunkciót is ellátó alaprendeltetés mellett a vendéglátás és a magas igényszintű kereskedelem is helyet kaphat. Ilyen formán a tervezés és a program kölcsönösen formálta egymást, és vélhetően a pontos, alapterületekkel meghatározott rendeltetés csak a későbbiekben alakul ki.

Néhány szempont azonban egyértelműen adódott:

• A Műhely Kft. által készített szabályozási terv előírásait figyelembe kell venni.
• A meglevő épületek hasznosítására adottságaiknál fogva a reprezentatív irodai funkció az ideális (cégszékház, külképviseleti irodaház, követség, stb.). Ennek kiszolgáló funkcióit (közlekedő- és vizesblokk, gépészeti helyiségek) az épületekben el kell helyezni, valamint biztosítani kell a parkolóval való ellátást.
• A belső tér rugalmassá formálásához célszerű az udvarokat lefedni és fűtést biztosítani.
• Az épületegyüttes belsejével azonosan magas igényszinten kialakított tetőkertet kell készíteni, amely a későbbiekben vendéglátó terasz, spontán szerveződő vagy szervezett rendezvények színhelye lehet, egyszóval el tudja látni a vársétányhoz kapcsolódó korzó és közpark szerepét.
• Az egész épületegyüttes számára parkolási és gazdasági feltöltési lehetőséget kell biztosítani, lehetőleg a Vár felőli közterületek terhelése nélkül. A kívánatos parkoló szám 400-500 gépkocsi.
• Szintén biztosítani kell a kiszolgáló funkciókat, gépészeti, biztonsági helyiségeket.

3. Koncepció

A Várkertbazár épületegyüttes tervezésének korrekt építészeti alapállását létrejöttének történetéből lehet kikövetkeztetni.

---

---

A beépítés alapgondolata Reitter Ferenctől származik. Az általa elkészített városépítészeti koncepcióra rábólintott a Fővárosi Közmunkatanács nevében Podmaniczky Frigyes és a király is; Ybl Miklósra a markáns elképzelés építészeti megfogalmazása várt. Kétszer dolgoztatták át vele a tervet: az első túl drága volt, a második kicsit unalmas, közben fél évet töltött szanatóriumban tüdőlob miatt, ahová azonban egyik szerkesztőjét is magával vitte, tehát dolgozott. A harmadik, végleges variáció tartalmazza először azt a rámpát, amely a mai kompozíció veleje.

Ybl vagy nem foglalkozott azzal, hogy a Reitter-féle alapállást fölülbírálja, vagy nem jutott eszébe jobb, mindenesetre a budai Duna-part ilyetén földszintes, a Vár felé vizuális kapcsolatot biztosító megfogalmazása nem az ő ötlete volt. A király a lakóhelyéről látni akarta a Duna-partot, ezért magasabb beépítésre, valamifajta konkrét funkció elhelyezésére nem volt mód. Még a földszintes lakóépületek létesítésének lehetőségét is elvetették, mert a kémények füstje zavarta volna a vári lakókat.

Ybl tehetsége ily módon funkcionális kötöttségek nélkül szárnyalhatott; létrehozta a nemzetközileg is páratlan épületegyüttest, amit mai megroggyant állapotában sem lehet eléggé csodálni. Nem csupán a mai kor betegsége a prózaian praktikus gondolkodás. A király úri kedvében gondolhat egy nagyot, de a király meghal, és az utódok nem tisztelik a nagy gondolatot, ha nem találnak benne valami számukra használhatót. A Várkertbazár egész eddigi története során az maradt, aminek épült: királyi ékszer a Duna partja és a Vár között, amiben soha nem volt igazán élet. A Dunával való kapcsolata a forgalom növekedésével megszakadt, a bazárba műkereskedők helyett szobrászok és festők műtermei költöztek, a vízhordók lépcsője helyett szívesebben használják a siklót. Ez az élettelenség sokba került neki: nem akadt, aki gondját viselje. Száz év akárhány kormányának különféle minisztériumai nem engedték, de lehet, hogy nem engedhették meg maguknak, hogy magában való szépségére pénzt költsenek.

Ybl eredetileg árkádsorosra tervezte a Duna-parti homlokzatot. Az remélte, hogy ott forgalom, jövés-menés, csevegés lesz, akárcsak a pesti oldalon. Ezt szeretnénk mi is. A hely páratlan, a kilátás gyönyörű, ha a kávé is finom lesz a teraszon, nem lesz nehéz egyszer végre nem vissza, hanem odaadni a Várkertbazárt a budapestieknek.

Ehhez viszont meg kellett találni azt az építészeti viselkedési formát, amely:

• összhangot teremt a régi és az új építészeti, funkcionális és kulturális elemek között
• a kialakult városképet jellegében változatlanul hagyva otthont teremt a kulturális, vendéglátó és szórakoztató funkcióknak
• feloldja az eredeti terv "funkciótlansága", kulisszaszerűsége és a tervezett létesítmény sokrétű funkcionális követelményei között feszülő ellentmondást
• kérlelhetetlenül felvállalja saját kulturális, ezen belül építészeti, képzőművészeti kontextusát üres, múltba forduló utalások nélkül

4. Tervezési alapelvek

Tisztelet Ybl Miklósnak:
Az Ybl által tervezett jellegzetes, egyedi városképi megjelenés visszaállítása, a műemlékvédelmi szempontok maradéktalan figyelembe vétele.

Megvalósulása a tervben:
Az épületkontúr változatlanul marad
A felújítás az eredeti Ybl terveknek megfelelően történik
A meglévő épületek értékfeltárása a felújítás megkezdése előtt
Az újonnan létesülő funkciók térszint alatt kapnak helyet

Városszerkezet:
Az épületegyüttes bekapcsolása a városszövetbe a forgalom szervezésével

Megvalósulása a tervben:
A folyópartról a Várba vezető lépcső visszakapja eredeti szerepét
A teraszokról a Várkertbe erős diffúz gyalogosforgalom létrehozása
Jól megközelíthető, nagy kapacitású föld alatti parkoló létesítése

Vitalitás:
A közforgalomra számot tartó funkciók minél nagyobb mennyiségben történő elhelyezése, az Ybl Bazár "visszaadása a budapestieknek"

Megvalósulása a tervben:
A Duna partra néző homlokzaton kávézó, étterem, illetve üzletek elhelyezése
A teraszokon a kulturált vendéglátás lehetőségének megteremtése
Kulturális rendezvények szervezésének a lehetősége

Kontraszt:
A tradicionális épületrészek hangsúlyos megkülönböztetése az újaktól

Megvalósulása a tervben:
Az új épületekben a meglévőtől eltérő geometriai rendszer alkalmazása
Teljes transzparencia a belső udvarok homlokzatainak új építésű részein
A meglévő épületrészek eredeti kialakításának bemutatása az új részekkel kontrasztban

5. Beépítés

Az épületegyüttes jelen állapotában és a tervezés szándékai szerint is alapvetően építészetileg és működésében is szerves egységet képez, az egyes részei közötti finom áthatásokkal. Közös kiszolgáló területeket terveztünk, az egységek átjárhatóak.

A könnyebb kezelhetőség, valamint az egységes szóhasználat céljából azonban öt fő egységre bontottuk, amelyek mentén a beruházás időbeli ütemezése is történik. Ezek a következők:

• "A1" és "A2" egység az Ybl Miklós tér 5. és 6. számú épület
• A "B" egység az "A1" és "A2" valamint a déli Kortina fal közötti terület -4., -3., -2.,-1. szintje
• Az efölötti hasznosítható területet tartalmazó új beépítés, valamint a déli bazársor a déli pavilonnal, a rámpa és a gloriett együttese a "C" egység
• Az A1 és A2 terület mögötti, várlejtőhöz kapcsolódó telerész a "C2" szekció
• A déli Kortina fal és a mellette levő vízhordó lépcső a "C3" szekció
• Az Ybl Miklós tér 2. szám alatti épület a "D" egység
• az Öntőház udvar területe az északi bazársorral és pavilonnal az "E" egység.

A1 A2 egység
Az Ybl Miklós tér 5-6. alatti jelenlegi lakóépületek a befoglaló tömeg és határoló felületek megtartásával és rekonstruálásával magas szintű, reprezentatív irodai funkciót kapnak. A rendelkezésre álló tetőtereket a tető szerkezeti átalakításával beépítjük. A belső udvarokat lefedjük, az így kialakult központi elosztó-rendezvényterek az épületet gazdagítják. Az épületek gyalogosan a meglevő bejáratok és lépcsőházak felhasználásával a tér felől tárhatók fel.

Az épület átalakításának alaprajzi tervezése alapvetően az új közlekedő és vizesblokk kialakítására koncentrálódott. Szükségessé vált a jelenlegi válaszfalak nagy részének kibontása minél nagyobb egyterű irodafelületek létrehozása érdekében. A válaszfal kibontásokat ill. az épületek teljes felújítását megelőzően elengedhetetlennek tartjuk mindkét épület értékvizsgálatát, ill. ennek eredménye alapján a tervek esetleges átdolgozását. Célunk a műemléki épületek eredeti építészeti értékeinek megóvása, bemutatása a lehetséges legnagyobb mértékben, mivel ez az itt létesülő új funkciójú terek értékét is emeli.

A "B" szekció parkolójából való megközelítés külön erre a célra létesített lift segítségével a -1. szinten keresztül történik. Az A2 épület udvarát a pinceszinten beépítjük. Az 5.sz. épülethez kapcsolódó ún. Sissy lépcsőt eredeti állapotában helyreállítva a közforgalomnak adjuk, ezen keresztül lehet fedetten közvetlenül az utcaszintről a teraszra jutni.

B egység
Az északi és a déli pavilon között levő középső rámparendszer rendkívül rossz állapotú. A Gloriett és annak alépítménye kivételével elbontásra és újraépítésre kerül és ezen a területen az épületcsoport előtti járdasík alatt egy három szintes mélygarázst alakítunk ki, mintegy 430 parkolóval ( -3. -2. és részben a -1. szint).

A -2. szint fél szinttel emelt részén érkezik meg a közúti feltárás az épületbe. Ezen a szinten helyeztük el az épület kiszolgálását biztosító helyiségeket, azaz a gépészeti és elektromos helyiségcsoportot, a fenntartást szolgáló raktárakat, hulladéktárolót ill. további parkolókat. Négy füstmentes lépcsőház vezet ki a parkolószintekről. A Duna felőli oldalon találhatók a pavilonok előterébe kötnek ki, a hátsó lépcsőházakból a Várlejtőn található sétányra juthatunk.

C1 egység
A C egység az egész épületegyüttes szervező, központi része, amely a bazársor mögötti hegyoldal jelenlegi terasz szintig (112,70 mBf) való beépítésével képződik. A C1 szekció alapvetően kulturális, vendéglátási és kereskedelmi tartalommal megtöltött terület, amely a majdani bérlők (műkereskedők, galériák, igényes, specializált üzletek) igényeit rugalmasan követi. A gépkocsival való megközelítés a belső közlekedő magokon keresztül a mélygarázsból lehetséges.

C2 egység
Az A1 és A2 irodaépületek mögötti telekrészen az irodákat kiszolgáló kisebb konferenciatermet terveztünk, amely szoros kapcsolódási pontot jelenthet a későbbi C1 egységhez. A konferenciaterem és kiszolgáló helyiségei alatt, az A1 A2 és az egész épületegyüttest kiszolgáló gépészeti tér (aggregátor helyiség, sprinkler rendszer stb.) található.

C3 egység
Az épületegyüttes kialakítása során erős igény mutatkozott a várba való közvetlen, lehetőség szerint kényelmes, gépi eszközökkel való feljutás biztosítására. Erre az északi pavilon-Kortina fal tengelye mentén kialakított közlekedőrendszert terveztünk.

Az E és a C egységet elválasztó északi pavilon különleges szerepet kap. Rekonstrukciójára 1998-ban a KÖZTI engedélyezési tervet készített. Az elképzelés tulajdonképpen teljesen visszaállítja az Ybl-féle eredeti közlekedőrendszert, amelyet jelen terv kisebb változtatásokkal figyelembe vesz. A pavilon és a felépítményben kialakított lépcső kizárólag a várral való, vízhordó lépcsőn keresztüli gyalogosforgalmat szolgálja, annak kiindulópontjaként szolgál.

A pavilonból két lehetőség van a feljutásra:
1. A terasz szintjéről gyalogosan a Kortinafal tetején
2. A Kortinafal melletti, kazamata-vízhordó lépcső alagútjába tervezett mozgólépcső együttesen feljutunk a kazamatákhoz, ahonnan egy térbővületbe helyezett látványlift visz a Károly kapu melletti sétány szintjére.

D egység
Az Ybl Miklós tér 2. számú épület, hasonlóan az A1 és A2 épületekhez irodai rendeltetésű lesz: külképviseleti irodaház. Ügyfélforgalma a jelenlegi bejárat felhasználásával történik, míg a belső személyforgalom az Öntőház utca felől a második emeleten lehetséges. Az épület üzemeléséhez szükséges, minimális gazdasági jellegű forgalom lebonyolítása is itt képzelhető el.

E egység
Az épületegyüttes legérzékenyebb pontja az északi bazársor mögötti Öntőudvar területe. A várható régészeti emlékek intenzív feltárást tesznek szükségessé, amely az építkezés megkezdésekor azonnal elindul. Majd parkosítva a jelenleg az udvaron található felvonulási épületeket elbontva szabadtéri lapidáriumot alakítunk ki. A bazársor az eredeti elképzelésnek megfelelően egységekre bontva, külön-külön közterületről megközelíthetően visszakapja kereskedelmi rendeltetését.

Az eddig felsorolt egységekbe nem besorolható épületrészek:
Tetőterasz
A beépítés túlnyomó része a jelenlegi kontúrokon belül, a műemléki homlokzatok mögött történik, a külvilág felé való egyetlen megnyilvánulási formája a terasz. Ez a hatalmas "fekvő homlokzat" reprezentálja az épülettömegen belüli történéseket, értelmez összefüggéseket az egyes épületrészek között, teremt összeköttetést a külvilág és az épület belseje, a várlejtő és a Duna part között. Ezért építészeti és kertészeti megjelenítésére különös figyelmet fordítunk.

A kertépítészet, a térburkolat, a térvilágítás eszközhasználatával szerves egységként fogalmazzák újra a Várkert bazár külső megjelenését.

szerzők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos (szöveg+kép), archív képek

---

Tervezők:
Bánáti Béla és Hartvig Lajos vezető tervezők
Kátai Éva és Székely Ágnes projektvezetők
Csordás Mónika, Varga Bori, Alasztics Pál, Beszeda Zoltán, Fullár András, Halasi Szilárd, Kopasz László, Makovinyi Krisztián, Nagypál Viktor munkatársak