Közélet, hírek

A Csonka Pál Érem kitüntetettjei 2005-ben: Denkinger József, Nagy Péter építészek és Szován Géza statikus

1/10

Az ünnepi elnökség: Visy Zoltán, Reischl Gábor és Finta József

?>
Az ünnepi elnökség: Visy Zoltán, Reischl Gábor és Finta József
?>
Reischl Gábor köszönti Csonka Pál lányát
?>
Az ünneplő közönség a MÉSZ-ben
?>
Visy Zoltán tart laudációt
?>
Denkinger József építész átveszi az érmet
?>
Nagy Péter építész átveszi az érmet
?>
Szován Géza statikus átveszi az érmet
?>
A Csonka Érmes Denkinger József, Szován Géza és Nagy Péter
?>
Denkinger József és Nagy Péter
?>
Szován Géza, Denkinger József és Nagy Péter
1/10

Az ünnepi elnökség: Visy Zoltán, Reischl Gábor és Finta József

A Csonka Pál Érem kitüntetettjei 2005-ben: Denkinger József, Nagy Péter építészek és Szován Géza statikus
Közélet, hírek

A Csonka Pál Érem kitüntetettjei 2005-ben: Denkinger József, Nagy Péter építészek és Szován Géza statikus

2005.07.14. 22:00

Csonka Pál születésnapján, július 8-án a neves statika professzor leszármazottjai jelenlétében adta át a MÉSZ által alapított Csonka Pál Érmet Reischl Gábor, a szövetség elnöke.

A kitüntetettek 2005-ben Denkinger József, Nagy Péter építészek és Szován Géza statikus, a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma tornacsarnokának tervezésében kifejtett alkotó együttmuködésükért.

Az ünnepségen Reischl Gábor emlékezett meg Csonka Pálról, Visy Zoltán laudációjában köszöntötte a díjazottakat, majd a MÉSZ elnöke adta át az érmet Denkinger Józsefnek, Nagy Péternek és Szován Gézának.

Gratulálunk a kitüntetetteknek!

Az ünnepi elnökség: Visy Zoltán, Reischl Gábor és Finta József
1/10
Az ünnepi elnökség: Visy Zoltán, Reischl Gábor és Finta József

Reischl Gábor köszönti Csonka Pál lányát
2/10
Reischl Gábor köszönti Csonka Pál lányát

Az ünneplő közönség a MÉSZ-ben
3/10
Az ünneplő közönség a MÉSZ-ben

Visy Zoltán tart laudációt
4/10
Visy Zoltán tart laudációt

Denkinger József építész átveszi az érmet
5/10
Denkinger József építész átveszi az érmet

Nagy Péter építész átveszi az érmet
6/10
Nagy Péter építész átveszi az érmet

Szován Géza statikus átveszi az érmet
7/10
Szován Géza statikus átveszi az érmet

A Csonka Érmes Denkinger József, Szován Géza és Nagy Péter
8/10
A Csonka Érmes Denkinger József, Szován Géza és Nagy Péter

Szován Géza, Denkinger József és Nagy Péter
10/10
Szován Géza, Denkinger József és Nagy Péter

Denkinger József és Nagy Péter
9/10
Denkinger József és Nagy Péter

 

 

fotó: Vargha Mihály


Visy Zoltán kuratóriumi tag laudációja

Elnök Úr!
Hölgyeim és Uraim!

A Csonka Pál Érem kuratóriuma: Finta József, Havady László, Peredy József és a magam nevében köszöntöm kedves Mindnyájukat.
Tisztem szerint az Éremről, annak Névadójárál, kuratóriumunk munkájáról s végül, de nem utolsó sorban a kitüntetettekről kell szólnom. Sokat tűnődtem, mondhatok-e újat, a mai világban gondolatébresztőt - immár 18 év után - anélkül, hogy fölösleges ismétlésekbe bocsátkoznék? Sokan azt is kérdezhetnék, hogy szükség van-e egyáltalán minderre? Elegendő volna talán a kitüntetettek rövid méltatása, kiválasztásuk indoklása.

Véleményünk az - és ebben nem csak a kuratórium tagjai osztoznak -, hogy a Csonka Pál Érem alapításakor megfogalmazott példa és célok változatlanul időszerűek, felidézésük ezért indokolt ma is. Mindezek átgondolása után a következőkben, saját szavaim helyett, egykori tanítványok, korábbi kitüntetettek gondolatainak, véleményének tolmácsolására vállalkozom.

Pázmándi Margit, kuratóriumunk egykori tagja, már ezt megelőzően írta a Magyar Építőművészet 1987/4-5 számában: "Építésszé válásomban dr. Rados Jenő, dr. Csonka Pál, dr.Weichinger Károly, dr. Kiss Tibor és Kaesz Gyula professzoraimtól kaptam a legmaradandóbb élményeket."

Borvendég Béla, a MÉSZ akkori elnöke, 1989-ben az Érem átadási ünnepségén, többek között ezeket mondta: "szélsőséges helyzetben különös jelentősége van a tájékozódásnak, a biztos ítéletnek." Majd igy folytatta: "Ez a szakma büszke lehet arra, hogy olyan példaképre hivatkozhat, olyan szellemi hagyatékot gondozhat, ami ma is eligazítást ad az útkereséshez. Ez Csonka Pál professzor és ez az a szellemiség, melynek ébren tartását a MÉSZ róla elnevezett kitüntető érme vállalta. Az a fölényes tudás, az a mélységes humanizmus és az a rendíthetetlen hazafiság, amelyet az Ő emlékezete foglal magába, egyértelmű etalon az utódok, a tanítványok cselekedeteinek minősítéséhez."

"Tarnai László Ybl-díjas építész emlékezete (1933-2005)" címmel Koczor György írta az Építész Közlöny legutóbbi számában róla: "Szívéhez talán mégis, az 1998-ban, fivérével közösen elnyert - egykori professzoráról elnevezett, rendkívül rangos - Csonka Pál Érem állt. Ezt az elismerést a Tömörkény Gimnázium Tisza-parti műteremszárnyának - Szeged egyik legjobb modern épületének - statikus partnereként kapta, benne volt munkásságának teljes komplexitása."

Ilyen előzmények után, ilyen komoly elvárásokkal terhelten és figyelemmel az alkotó együttműködés alapvető szempontjára, a kuratórium nehéz feladat előtt állt. Végül a korábbi és az ezévi javaslatok áttekintése és megvitatása után egyhangúlag a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma tornacsarnokának tervezésében kifejtett alkotó együttműködésükért Denkinger József és Nagy Péter okl. építészmérnökök, valamint Szován Géza okl. szerkezetépítő mérnök és mérnöki matematikus szakmérnök kitüntetését javasoltuk.

A fiatal, 1974-ben született, vidéki - ezért a széles szakmában kevéssé ismert -m építész-páros és a velük együttdolgozó tartószerkezettervező elismerését elsősorban a következők indokolták:

  • A feladatot számos kötöttséggel, műemléki környezetben kellett megoldaniuk.
  • A kiviteli tervezésre, az ezt megelőző építészeti tervpályázaton elért legjobb helyezésük alapján kaptak megbízást, és azt sikerrel vitték végig.
  • Építés közben tárultak fel a létesítmény alatti, a világörökség részét képező ókeresztény emlékek. Az igy megváltozott igények az építész- és tartószerkezet-tervezők, valamint a régészek mintaszerű együttműködésével optimális kielégítést nyertek.
  • Az elkészült és használatba vett létesítménnyel az építtető és üzemeltető teljes megelégedését vívták ki.

Fentiek alátámasztására idézek Dévényi Sándor DLA, Kossuth-díjas építész kitüntetési javaslatából: "Az épület, mely műemléki környezet-ben, régészetileg védett területen, nehéz műszaki körülmények között létesült, építészetileg magas színvonalat képvisel, környezetébe illeszkedik, a műemlékegyüttest jól kiegészíti és befejezetté teszi. A nagy fesztávú szerkezet az építészeti gondolat szerves alkotóeleme, az építési és szerkezettervezési tevékenység teljes összhangját bizonyítja."

Nem kevésbé elismerő Kárpáti Gábor ásató régész és Gábor Olivér régész-muzeológus következő véleménye sem: "...a legmesszebbmenőkig figyelembe vették a város ókeresztény hagyományait és velünk együttműködve az épület áttervezésével sikeresen megmentették az utókor számára azt a két 4. századi sírkamrát, melyek immár a pécsi ókeresztény temető XVII. és XVIII. számmal ellátott részeiként vannak nyilvántartva. A tervező urak e munkája a Josephus Koller kanonok által 1782-ben megkezdett, helyes és áldozatkész műemlékvédelmi szemlélet szerves folytatása, melynek folyományaként a temető területe 2000-től felkerült a világörökségi listára. 1782-ben ugyanis szintén áttervezték az építeni szándékolt Püspöki Levéltárat a Péter-Pál sírkamra megmentése érdekében."

Végezetül megemlítem, hogy az előbbiekben azért nem szóltam az építész- és tartószerkezet tervezők egyéb jeles munkáiról, pályázati eredményeiről, személyes adatairól stb., mert javaslatunkat - amelyet a MÉSZ Elnöksége elfogadott - a szóbanforgó tornateremmel kapcsolatos közös tevékenységükre alapoztuk.

Köszönöm szíves türelmüket, és a kuratórium nevében is további eredményes munkát, igaz emberhez méltó életet kívánok a kitüntetetteknek.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk