Épülettervek/Hallgatói terv

A dobozi Wenckheim-magtár hasznosítása: Megyesi Miklós diplomaterve

1/27

A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós

?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
?>
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
1/27

A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós

A dobozi Wenckheim-magtár hasznosítása: Megyesi Miklós diplomaterve
Épülettervek/Hallgatói terv

A dobozi Wenckheim-magtár hasznosítása: Megyesi Miklós diplomaterve

2019.10.30. 06:02
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Megyesi Miklós

Földrajzi hely:
Doboz

Építészek, alkotók:
Megyesi Miklós

A dobozi Wenckheim-magtár hasznosítása, diplomaterv

Tervezés éve:
2019

Stáblista

építész: Megyesi Miklós

konzulens: Keller Ferenc

intézmény: Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Építész Tanszék 

Dosszié:

MÉD:

Hogyan kapcsolható be egy elhagyott magtárral Doboz az idegenforgalmi vérkeringésbe? Például egy ipari műemlék megmentésével, mely egyben új funkciót is kap: interaktív foglalkozásokon követhető a búzafeldolgozás folyamata.  

A Wenckheim-család

Doboz, más Békés megyei településekkel együtt 1800 körül került a Wenckheim család tulajdonába. Doboznak mint az egyik fontos uradalmi központnak a XIX. század első felében Wenckheim Rudolf, később unokaöccse, Wenckheim Dénes lett a birtokosa, akik vadászkastélyt építtettek itt (ma általános iskolaként működik). Rudolf nagy mezőgazdász volt, amiben később Dénes is követte. Igazi mintagazdaságot hoztak itt létre, és sok mezőgazdasági újítást vezettek be. Ehhez a mezőgazdasági funkcióhoz kapcsolódóan építtetett Dobozon Wenckheim Rudolf egy magtárat (1864), melynek terveit Ybl Miklós készítette. 

A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
2/27
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós

Helyszín

Doboz Békés megye keleti részén helyezkedik el. A nagyjából 4000 lélekszámú település Gyula és Békéscsaba közelében van. A magtár épülete a település központjától nem messze, a Vésztői út mentén található. A telekkel szemben a Varga-Hosszai főcsatorna folyik, ennek kanyarulatában van a kastélypark. A XX. század fordulója körül Wenckheim Dénes itt építtette fel a családi kriptát és a hozzá kapcsolódó kápolnát.

A magtár

A nyeregtetős épület két részét, a négyszintes magtárat és a vele szemben álló, apró nyílásokkal áttört szárítótornyot a harmadik emeleten alulról félköríves záródású közlekedő híd köti össze. Működését tekintve jellemzően búzát, kukoricát és zabot tároltak a magtárban. Ha a betakarított termés nedves volt, akkor a szárítótoronyban raktározták. Ide felülről, a harmadik emeletről lehetett betárazni a termést, és alul, a földszinten egy garaton lehetett kiengedni. A magtárban a szintek között a terményt elektromosan működő serleges felvonóval mozgatták.

Hasznosítás

A funkció megválasztásánál fontos szempont volt, hogy a szomszédos települések - Gyula, Békéscsaba - erősen építenek az idegenforgalomra, és a megyében több helyen zajlik gyerektáboroztatás. Célom volt, hogy Dobozt bekapcsoljam ebbe az idegenforgalmi vérkeringésbe, megismertessem az emberekkel a magtárat, mindezt úgy, hogy valamilyen módon visszautalok az eredeti használatra.

A búza feldolgozása egy olyan folyamat, mely végtermékével, a péksüteményekkel nap mint nap találkozunk, de magát a folyamatot nem feltétlenül ismerjük, pláne nincs módunk részt venni benne. Ezért egy olyan épületet terveztem, ahol interaktív foglalkozások keretében végigkövethető a búzafeldolgozás folyamata, és az elkészített termékek akár el is fogyaszthatók itt. Azért, hogy az épület fenntartható legyen, egy kézműves pékség is működik benne. Ennek személyzete nemcsak a péktermékeket süti, de a foglalkozásokat is vezeti..

Funkcióelrendezés

A búzafeldolgozást négy fázisra osztottam, amelyek a cséplés, magtisztítás, őrlés/lisztkészítés és tésztakészítés/sütés. A fő (és leginkább hívogató) funkciót, a kenyérsütést akartam először feltárni megérkezéskor. Így a négy részfolyamatot – és a szükséges eszközöket, gépeket - a magtár négy szintjén helyeztem el, kezdve a harmadik emeleten a csépléssel és lefelé haladva a földszinten a sütésig. A szárítótoronyban és az összekötő hídban kiállítóteret alakítottam ki.

A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
19/27
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós

Koncepció

A magtár terében első lépésként minden szinten eltávolítottam a két pillérsor által kijelölt középső födémszakaszokat, ezáltal egy nagy, átriumjellegű teret hoztam létre, és láthatóvá tettem az elmetszett faszerkezet nézetben látszó, szép rajzolatát. A megmaradó födémeket, mint két egymással szembefordított szekrényt vagy polcot képzeltem el, amelyekre dobozok vannak felpakolva. Ezek a dobozok tartalmazzák a kiszolgáló funkciókat és a köztük lévő térben alakulnak ki foglalkoztató terek. A két „polcot" pedig pontonként hidakkal kapcsoltam össze.

Építészeti megjelenés, anyaghasználat

Fontos szempont volt, hogy a kihangsúlyozandó elem az eredeti fa szerkezet rajzolata. Ehhez képest az új réteget képező dobozok átvitt értelemben és szó szerint is síkban visszalépnek. Kontrasztot képezve a meglévő, masszív faszerkezettel, minden új elem fém anyagú, és szempont volt, hogy minél könnyedebbek, filigránabbak legyenek. Így leolvasható, hogy ez egy kortárs, új réteg az épületben. A dobozok külső felülete mikrobordás trapézlemez, térelhatárolásra pedig vízszintesen kifeszített acélsodronyokat alkalmaztam. A belső felületeken a vakolat eltávolításával láthatóvá tettem a tégla falazatot.

A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós
20/27
A dobozi Wenckheim-magtár - fotó: Megyesi Miklós

Külső megjelenés

A külső megjelenésén nem történt változás, csak az új kapuval megjelölt bejáratok és a perforált kivitelben újragyártott fém árnyékolók jelzik a beavatkozást. A kopottas, hiányos vakolatú homlokzatok jelenlegi állapotukban egy olyan hangulatot kölcsönöznek az épületnek, melyet kár lett volna eltakarni, így nem alkalmaztam homlokzati hőszigetelést. A magtár körül a telket búzával ültettem be, így a szoborszerű épület úgy tűnik elő, mintha egy búzamező közepén állna.

 

szerk.: Fürdős Zsanett

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk