építészet : környezet : innováció

A H3T építésziroda úszó szaunája Délegyházán

Új közösségi szauna épült a tóvidékéről ismert Délegyházán a CULBURB program keretében. A terveket a többszörös díjnyertes cseh H3T építésziroda készítette, Štěpán Řehoř és Vít Šimek vezetésével. Koncepciójuk a táj ipari örökségét, illetve annak átalakulását vette alapul a funkció kidolgozásánál, a szauna építészetében pedig a nyaralók archetípusait idézi meg, határozott kortárs gesztusokkal. A projektet Szemerey Samu, a program hazai kurátora ismerteti.

A nyaralók és szaunák műfaja kedvelt kísérleti terep az építészetben. Kis méretük, időszakos, rugalmas használatuk és a felfrissülést, kikapcsolódást előtérbe helyező programjuk tág teret ad a környezetük és használóik közötti kapcsolatok feltérképezésére és megformálására. Bár a legutóbbi időkig nem tartoztak az építészettörténet fősodrába, a kerti pavilonok, a folly-k, a nyári és téli lakok árulják el talán a legtöbbet egy korszak testtel, szemlélődéssel, természettel kapcsolatos gondolkodásáról.

Alaprajzok, metszetek

A prágai H3T iroda a szokatlan helyekre tervezett, különleges építészetű szaunák specialistája. A szaunákat közösségi térként értelmezik, amik a bennük zajló tevékenységgel értelmezik át a közegüket, jellemzően olyan helyszíneket, ahonnan a testi létezés, a szemlélődés mára kiszorult. A városi tereken, múzeumokban, hidakon és máshol elhelyezett szaunák az emberi test felmutatásán túl építészetükben is tükröt tartanak a környezetük elé: akár kerékpárral vontatható utánfutót, akár absztrakt, átlátszó, függesztett kockát vagy éppen Buckminster Fuller kupoláit idézik meg; az építészet alapelemeit a modernizmus monumentalitásával és a wellness-építészet tökélyre fejlesztett jellegtelenségével egyaránt radikálisan szembeállítják.

Építés közben

Építés közben

A délegyházi szauna a falu központjában, a legkorábban kialakult Egyes tavon úszik egy ötször öt méteres platformon. Az ezen álló miniatűr épület archetipikus ház-formája egy gyerekrajz egyszerűségét idézi, léptékével kibillentve a szemlélőket és a használókat is megszokott nézőpontjaikból. A modellszerű megjelenést fokozza a szendvics szerkezetű falak egységes szürke szigetelő lakkozása és az ablakok önálló életet élő formái. Az egyszerű, könnyen felépíthető és karbantartható szerkezetekből álló épület biztosítja használóinak a szükséges kényelmet.

A faburkolatú belső térben a szauna mellett öltöző és a tetőtérben pihenő is található. A télen-nyáron használható közösségi épületet az önkormányzat a helyi civil szervezetekkel közösen gondozza. A látogatók ingyenesen vehetik igénybe a szaunát, akár jégen, akár vízen - idén tavasztól vízibiciklin - érkeznek, a kemence fűtéséhez szükséges fát mindenki maga hozza.

A H3T építésziroda úszó szaunája Délegyházán

Így lesz a közösségi épületből közösségi gyakorlat: a magány, a szemlélődés, a test felfrissülésének tere Délegyháza központjában a több, mint fél évszázados bányászat és az utóéletként kialakult üdülés nyomaira tekint, arra a tájra, amit szemlélve a falu a saját történetét alkothatja meg.

2013. február 16-án 14:00-kor lesz a szauna avatója, amely a CULBURB program keretein belül valósult meg. A két éves, kulturális akupunktúrára épülő városfejlesztési program a közép-európai fővárosokat övező agglomerációk közösségeivel valósít meg művészeti és építészeti projekteket. A programban a kezdeményező prágai CCEA (Center for Central European Architecture) mellett helyi önkormányzatok és szakmai szervezetek, Magyarországon a Kortárs Építészeti Központ vesznek részt.

A H3T építésziroda úszó szaunája Délegyházán

A nemzetközi pályázaton kiválasztott munkák Délegyházán a szauna mellett egy éves közösségi kert programot, a helyi közösségi emlékezetre épülő térképet és tanösvényt, valamint egy tóvidék filmfesztivált és egy folyamatosan működő falusi mozit valósítanak meg.

A H3T építésziroda úszó szaunája Délegyházán

Délegyháza új falu, fél évszázados történetét uradalmi gazdálkodás előzte meg ott, ahol most kavicsbányák és a belőlük évtizedek alatt létrejött tóvidék terülnek el. A budapesti agglomeráció peremvidékére így nem csupán a természeti és ipari táj páratlanul izgalmas együttélése jellemző, hanem lényegét alkotja a nagyobb rendszerekkel alkotott kapcsolat is: a falu lakosságának nagy része így vagy úgy dolgozott a bányákban, és a mai napig számon tartják azokat a középületeket, autópályákat és más fejlesztéseket, amik az ott kitermelt anyagból országszerte épültek. Ezzel az örökséggel párhuzamosan alakult ki a bányatavakra és köréjük épülő üdülők világa, a családi nyaralóktól a kempingeken és lakóközösségeken keresztül Közép-Európa első és legnagyobb naturista közösségéig.

Szemerey Samu

3 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »