Fenntarthatóság

A HuGBC állásfoglalása

1/1

?>
1/1

A HuGBC állásfoglalása
Fenntarthatóság

A HuGBC állásfoglalása

2014.03.07. 09:53

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Beleznay Éva, Reith András dr.

Cég, szervezet:
Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete

Az újonnan épített utak mentén telepített fasorok, több zöldfelület, intenzívebb városi alközpontok, lazábban beépített kertvárosok: a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének javaslatai a Fővárosi Településszerkezeti Terv és a Fővárosi Rendezési Szabályzat tervezetéhez. 

Véleményezett a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete a fenntarthatóbb fővárosért: a szervezet a Fővárosi Településszerkezeti Terv és a Fővárosi Rendezési Szabályzat tervezetéhez készített szakmai állásfoglalást.
Az Egyesület is részt vett a Budapest Főváros Önkormányzata által kezdeményezett Budapest Főváros településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről szóló véleményezési eljárásban.

Az állásfoglalásban szerepel például a zöldterületek fogyásának megállítása, a kertvárosias területek beépítési sűrűségének csökkentése. "Kiemelten fontosnak tartjuk a Budapest 2030 hosszú távú településfejlesztési koncepciójának “Egészséges környezeti feltételek megteremtése" és “Klímavédelem és hatékony energiafelhasználás" című célok megvalósítását szolgáló tervi elemek Településszerkezeti Tervben való megjelenítését" – áll a Beleznay Éva és Dr. Reith András közreműködésével készült tanulmány bevezetőjében.

“A klímavédelem szempontjából kiemelt jelentősége van a zöldfelületeknek, ezért támogatjuk, hogy a TSZT azokra a területfelhasználási kategóriákra vonatkozóan határoz meg átlagértékben zöldfelületi arányt, ahol az OTÉK jelentősen alacsonyabb értéket határoz meg a Budapesten ma meglévő értékeknél is, és ezáltal nem tudja biztosítani a zöldfelületek megőrzését és területük kiterjesztését. Mivel ez összvárosi érdek, nem elegendő kerületi szinten kezelni a zöldfelületek szabályozását" - folytatódik a szakvélmény, amely azt is kifejti: nemkívánatos a kertvárosias lakóterületeken a beépítési sűrűség növelése, viszont üdvözlendő a légtérarányon alapuló beépítési magasság meghatározás vagy éppen az útmenti fasorok telepítése.

Budapest 2030 hosszú távú településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott többközpontú rendszerének fejlesztését a településrendezési eszközökkel fontos megfelelően megalapozni, ennek érdekében az intermodális központok kialakulását a fővárosi szabályozásban új elemként bevezetett többszintes területfelhasználással erősíteni.

A teljes anyag IDE kattintva érhető el.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk