építészet : környezet : innováció

A Kamara válaszolt...

2011. június 30-án, csütörtökön délután ugyan nem telt zsúfolásig a Kós Károly terem, de üresen sem maradt: mintegy 30 érdeklődő kísérte figyelemmel a Kamara elnökségének a közelmúltban megjelent Nyílt levélre adott válaszait. Az eseményről "hivatalos" közleményt is ki fog adni a köztestület, most egy rövid beszámolót olvashatunk Garai Pétertől.

A megjelenteket Ertsey Attila köszöntötte, elnézést kérve a meghívó-válaszlevél stílusáért, majd Noll Tamás "mit tesz a Kamara?" címmel röviden áttekintette a MÉK stratégiáját, főbb programpontjait. Ebben kiemelten kezelik az építészek pozíciójának megerősítését, ezt azonban nagyban nehezíti az aggasztó gazdasági helyzet és az építésügy gazdátlansága a jelenlegi kormányzatban. Részt vesznek az Építésügyi Fórum munkájában, amely január óta öt munkacsoportban a jogszabályok folyamatos felülvizsgálatát végzi.

Szerteágazó tevékenységükben csupán egy szelet a tervpályázat és a munkához jutás, de mindig támogatják a tervpályázatokat és a közbeszerzésben a minőség alapú kiválasztást. A megrendelők az elmúlt években igen sok negatív tapasztalattal szembesülhettek nagyobb projektek pályázatai kapcsán (Kormányzati negyed, Városháza-projekt, Budai Vár EU-s pályázati csomagja, Clark Ádám téri foghíj), s ez jelentősen alááshatja bizalmukat a rendszer eredményességével kapcsolatban. A politikusok számára pedig sikeres dolgok kellenek, amelyek mögé bátran odaállhatnak, továbbá szeretnek kész anyagokat kapni - ez is nehezíti hozzáállásuk megváltoztatását. Az elnökség tagjai többször hangsúlyozták, a Nyílt levél kezdeményezői közül hárman (Sándor Gergely, Szabó Levente, Szentirmay Tamás) a MÉK Tervpályázati Bizottságának tagjaként az érintett projektekről szóló megbeszéléseken, tájékoztatókon ott ültek, így kellő ismeretük lehetett az ügyek hátteréről.

 

Ertsey Attila, Kálmán Ernő, Noll Tamás, fotó: Garai Péter
 

 

A Nyílt levélben említett konkrét ügyekkel kapcsolatban Noll Tamás tájékoztatta a jelenlévőket az eddig tett lépésekről, illetve az elért eredményekről és ígéretekről.

A debreceni stadionnal kapcsolatban a Kamara megkeresésére Kováts Ákos levélben írt az előzményekről. Kezdetben 30.000 fős stadionok típustervei születtek meg pályázat nélkül, még a magyar-horvát közös labdarúgó EB-kandidálás kapcsán. Nemzetközi gazdaságossági számításokat is alapul véve, a befogadóképességet később 15-20.000 főben maximálták. Ezután Kováts Ákos főépítészként saját hatáskörben erről vázlattervet készített, amelyet a város közgyűlése is megvalósíthatónak ítélt és elfogadott. Erről a főépítész a Tervpályázati Bizottság előtt is beszámolt, a testület pedig nem állapított meg törvénytelenséget. Jelenleg a tervek egy 90%-ban állami, 10%-ban önkormányzati tulajdonú projekttársaság tulajdonában vannak, a folytatásról még nincsen döntés. Kósa Lajos polgármester korábban azt nyilatkozta, nem fognak tervpályázatot kiírni ebben a kérdésben.

A Népstadion átépítéséről (vagy bontásáról) a Kamara is "a sajtóból értesült". Mivel egyetlen cég vagy személy sem rendelkezik olyan szerzői joggal, amely a stadion áttervezésére feljogosíthatná, levelet írtak az ilyenkor szokásos szakmai eljárás rendjéről a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökének, amelyre még várják a választ... Kálmán Ernő hozzátette: a Népstadion fejlesztésére 2006-ban kiírt ötletpályázat eredményeit nem lenne szabad kidobni az ablakon. Vígh László kormánybiztos felügyeli a sportlétesítmény-fejlesztést, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) pedig remélhetően országos tervpályázatot fog kiírni ebben a témában.

A Tarlós István főpolgármester fiókjában lévő tervek mennyisége és tartalma a Kamara számára nem ismert, a sajtóban megjelent híd-projektről maga Finta József is úgy nyilatkozott: ez csak egy ötlet... Kálmán Ernő, a MÉSZ elnöke szerint a főváros újabb jövőképének kialakításához nem a tanácsadó testületet, hanem a szakmai szervezeteket kellene felhasználni. A közelmúltban sikerült elérni, hogy Bálint Imre a BÉK képviseletében részt vehessen a tanácsadók zártkörű megbeszélésein; elmondása szerint a testület jelenleg szakmai programot dolgoz ki és ezekhez kapcsolódóan pályázatokat készít elő a fejlesztési területekre.

A Széll Kálmán tér átépítésével kapcsolatban a meghívott három közlekedés-tervező csapat mindegyike egy-egy neves építészt kért fel közreműködésre (Finta József, Makovecz Imre, Zoboki Gábor). A nyertes FŐMTERV Zrt. 7 millió forintért készíti el azt a tanulmánytervet, amely a közgyűlési döntést alátámasztó háttéranyag lesz. A tér építészeti kialakítására a közeljövőben pályázatot fognak kiírni.

A Budai Vár fejlesztési koncepcióvázlatát a Magyar Építész Kamara tárta a nyilvánosság elé a szakmai diskurzus megindítása végett. A tervezők április 1-jén mutatták be elképzeléseiket ugyanezen a helyen, illetve az anyag a legutóbbi Építész Közlönyben is megjelent. Zumbok Ferenc kormánybiztos folyamatosan tájékoztatja a Kamarát a fejleményekről: kormányzati előterjesztés készült a Budai Vár fejlesztéséről, amelyben az említett munka a szakmai vita és a végleges fejlesztési koncepció alapját képezi. A konkrét helyszínekre tervpályázatokat, a Várbazárra ötletpályázatot szándékoznak  kiírni. A Kamara fontosnak tartja, hogy a programalkotás szakmai és civil konszenzuson nyugvó közös ügy legyen.

Nagy Ervin országos főépítész felhívását a Kamara komolytalannak, amatőrnek és szakszerűtlennek tartotta, ezért nem tette közé a honlapján. Ennek ellenére mintegy 20, jórészt már régen a fiókban lévő terv érkezett be. Az utcára került devizahitelesek problémáját nem egy újonnan épített, "adósok gettója" jellegű teleppel kell megoldani, hanem elsősorban üres lakások, épületek felvásárlásával, másodsorban pedig szigorúan az igényekhez igazodó, decentralizált építkezésekkel.

 

Ertsey Attila, Kálmán Ernő, Noll Tamás, fotó: Garai Péter
 

 

Kálmán Ernő hangsúlyozta: a MÉSZ ma is azt vallja, hogy a minőségi építészet tervpályázatokon jön létre (C&Q - Competition and Quality) - ez a 2000-es évek elejéig jól működött, amelyet számos akkor megszületett középület (Debrecen, Élettudományi Intézet és Ítélőtábla, Budapest, Semmelweiss Egyetem új épülete, stb.) is tanúsít. Kiemelte a nemzetközi pályázatok erős befektető-vonzó és országimázs-növelő szerepét, amelyek lebonyolítási rendszerében jelenleg számos joghézagot találtak, amely lehetetlenné teszi működtetését - ezen anomáliák feloldása folyamatban van. A legfontosabbnak a programalkotás egységes rendszerének felállítását tartja, közös munkával - hiszen ezeket a munkákat nem lehet ad-hoc ötletekkel megoldani. Jelentős kitörési pontként említette a hallgatók számára kiírt pályázatokat (pl. idén a Város és Víz), amelyek ebben a nehéz időszakban is fenntarthatják valamelyest a szellemi pezsgést. A pályázatoknak a munkaszerzés mellett főként egyfajta szellemi tréningnek és a fiatal tehetségek bemutatkozása színterének kellene lennie.

Sári István hozzászólásában néhány érdekes adatot sorolt fel a hazai tervpályázatok évenkénti számának alakulásáról a 20. század folyamán. A résztvevők közül többen hiányolták a Kamara megfelelő érdekérvényesítő szerepét, és mielőbbi fellépést sürgettek az etikai vétséget elkövető kollégák ellen. Eva M. Amichay városgazdász, újságíró hozzászólásában hangsúlyozta a projektek rossz előkészítését, megalapozatlanságát, rámutatott az értékalapú fejlesztések fontosságára, továbbá felajánlotta segítségét és kapcsolatait a Kamara kommunikációjának javítására - ez utóbbi hiányosságait Ertsey Attila is elismerte, továbbá felhívta a figyelmet, hogy a valós vagy vélt etikai vétségek tekintetében minden esetben a tagoknak kell kezdeményezniük az eljárás megindítását.

Garai Péter

 

9 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »