Nézőpontok/Vélemény

A KÉK állásfoglalása a Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának ügyében

1/1

?>
1/1

A KÉK állásfoglalása a Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának ügyében
Nézőpontok/Vélemény

A KÉK állásfoglalása a Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának ügyében

2014.06.05. 07:23

Csatlakozva a korábban tiltakozó szakmai szervezetekhez, a Kortárs Építészeti Központ is nyomatékosan kéri a döntéshozókat, változtassák meg a vállalhatatlan döntést, és biztosítsák az első díjas "Malom" című munka, Gettó Tamás és Hutter Ákos terve megvalósítását.

A Kortárs Építészeti Központ Alapítvány 2006 óta munkálkodik a hazai kortárs építészeti kultúra minőségének és közérthetőségének emelésén, ezért szükségesnek érzi, hogy állást foglaljon a 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának ügyében.

A május 22-én született döntés értelmében Magyarországot a világ előtt az "Alakor" című, Sárkány Sándor és Ertsey Attila által jegyzett munka képviselné. A Kortárs Építészeti Központ elítéli a visszás szakmai döntéshozatali eljárást. Emellett fontosnak véli egyértelműsíteni a döntéshozók és a magyarországi közvélemény előtt, hogy az "Alakor" című pályamű megvalósítása szembe megy Magyarország azon érdekével, hogy a magyar kultúrát értékalapú, vonzó módon mutassa be a világ felé. A kiválasztott pavilon tervezett megjelenése véleményünk szerint rendkívüli mértékben gyengítené a milánói magyar reprezentációt, ezzel aláásva Magyarország, a magyar építész szakma és építőipar nemzetközi megítélését.

Csatlakozva a korábban tiltakozó szakmai szervezetekhez, a Kortárs Építészeti Központ is nyomatékosan kéri a döntéshozókat, változtassák meg a vállalhatatlan döntést, és biztosítsák az első díjas "Malom" című munka, Gettó Tamás és Hutter Ákos terve megvalósítását.

Budapest, 2014. június 3.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk